Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

LECK Gábor talon az első vh. frontjára került s megsebesült. Az 1918-19-es mo.-i forradalmakban való részvétele miatt rövid időre bebörtönözték. Ezt követően Csehszlovákiába emigrált, Kassán élt. Emigráns társai többségével szemben nem vált szervilis kormánytámogatóvá, független maradt, az ellenzéki és az aktivista sajtóban egyaránt publikált. A második vh. idején faji üldözöttként egy ideig bujdosott, majd kényszermunkára hurcolták. Megúszta a háború poklát, az 1945 utáni magyarellenes intézkedések őt nem sújtották, s megfelelő egzisztenciáhozjutott, mégis Mo.-ra települt, haláláig Miskolcon élt. - Irodalmunkban különféle prózai műfajokkal, drámákkal, hangjátékokkal tűnt fel. Drámáiból hármat bemutatott a kelet-szlovákiai hivatásos színtársulat (A herceg szerelmes, A firenzei haláltánc, Nyári zivatar), további müvei könyv alakban maradtak fenn. Kétkötetes regénye, a Művirág (1928) mérsékelt sikert aratott. Novellái magasabb művészi színvonalat képviselnek. Az Öten egy különszobában és a Saulus a két háború közötti hazai magyar irodalom reprezentánsaihoz sorolhatók. Az elsőnek említettben a szerző két eltérő helyzetben mutatja be egy gyalogosszázad tisztikarát: a frontharcok poklában, ahol az emberi jellemek és természet kendőzetlenül feltárulnak, egyetlen szabályozó erő az életösztön, a másik az első vh.-t követő kaotikus állapot, a gazd. és erkölcsi romlás, melynek a legderekabbak esnek áldozatul. A Saulus c. kisregénnyé duzzadó elbeszélésében Pál apostol életének első szakasza elevenedik meg, amikor előkelő zsidó ifjúként ellensége volt az elnyomó rómaiaknak, gyűlölte a békét és szeretetet hirdető Krisztust, s kíméletlenül üldözte a keresztényeket. M.: A firenzei haláltánc, d., 1922, Keleti hajós, elb., Kassa 1923; Művirág I—II., r., Kassa 1928; Nyári zivatar, d., Kassa 1929; Zarándok az alvilágban, r. (kézirat). lr.: Fábry Zoltán: Keleti hajós, Genius 1924. júl. = uő: Öí 1.8; Kováts Miklós: Magyar színjátszás és drámairodalom Csehszlovákiában 1918-1938, Po. 1974; Fónod Zoltán: Üzenet, Po. 1993, 2002. Sz. Z. LECK Gábor (Királyhelmec, 1982. jan. 24.): költő. Az eperjesi egyetem pedagógiai karán testnevelés szakon szerzett oklevelet 2004ben. - Verseire jellemző a regiszterkeverő beszédmód, melynek során a nyelvben bolyongás minduntalan anomáliákhoz, disszonanciákhoz vezet, átcsap egy másik nyelvi szintre, vagy ismétlésalakzatokban generálja újra magát. A megfigyelés, a leírás, a szétszerelés és az újra összerakás, a montázsolás éppoly erőteljesen van jelen nála, mint az esztéticista metaforákon alapuló, szimbólumokkal és klasszikus kódokkal dolgozó modernista verstípus. A vízvezetékszerelő egy napja c. verseskötetéért a Posonium Irodalmi Díj Első Kötetes Szerzői Díját kapta (2004). M: A vízvezeték-szerelő egy napja, v., 2003. lr.: Csehy Zoltán: A forrás és a kút körül, ÚSZ Könyvjelző 2004/6; Tőzsér Árpád: Csak, ISZ LEHEL Zsolt (Pozsony, 1953. okt. 10.): művészettört. szakíró. Építészeti szakközépiskolát végzett Po.-ban 1973-ban, azóta térképészként dolgozik. Pozsony, ill. Dél-Szlovákia művészettört. emlékeinek vizsgálatával, múltjával foglalkozik. M.: Rigele Alajos, monogr., 1978, szlovákul: Bratislavský sochár Alojz Rigele, 1979. Ir.: Egri Viktor: Csonka művészsors, ÚSZ 1978. Lehetőség (Pozsony, 1990. jún. - aug. 23.): független hetilap. Az 1989 novembere utáni reményteljes lapkiadási kezdeményezések közé tartozott, elsősorban a közélet és a kultúra kérdéseire kívánt összpontosítani. Néhány szám után megszűnt. Fel. szerk. és kiadó: Gálán Géza. „ _ LEHOCKY Teréz; Wiezler (Pozsony, 1920. febr. 24.): író. Po.-ban érettségizett (1937), Kolozsvárott klasszika-filológiát (latin, görög és keleti nyelveket) és történelmet hallgatott, tanulmányait a háború miatt nem fejezhette be. 1945 és 1950 között jogot végzett a Komenský Egyetemen. 1950-1953-ban adjunktus volt a Komenský Egyetem Jogi Karán, 230