Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
Közigazgatás Ir.: Beszélgetés K. A. ref. lelkésszel három évtizedes kultúrmunkájáról, Losonci Hírlap 1944. jan. 30.; Kövy Zsolt: K. Á. szerepe Kármán József szellemisége ápolásában. = Kármán József Emlékkönyv, Pápa 1994. ^ Közigazgatás (1990-1993): közigazgatási folyóirat. Elődje a Nemzeti Bizottságok (1952. jan. - 1990/24) c. kiadvány volt. Az SZK Kormánya adta ki a Statisztikai Kiadó gondozásában. 1992-ben kb. 3000 volt a példányszáma. 1993-ban megszűnt. F. Z. Közlemények Szepes Vármegye Múltjából: történettud. folyóirat, ill. évkönyv. 1909-ben Lőcsén indult a Szepesmegyei Történelmi Társulat közlönyeként, de 1914-től már csak évkönyvként jelent meg, az államfordulat után 1919-ben, 1921-ben, 1923-ban, 1926-ban, 1932-ben és 1934-ben (1926-tól Közlemények a Szepesség Múltjából címen); ebben az időben Förster Rezső, Hajnóczy R. József és Kőszeghy Elemér szerkesztették. 1921 -tői német és szlovák címe is volt, s 1923-ban és 1926-ban német és szlovák szövegek is szerepeltek benne. Az 1932-es magyar és német szövegeket tartalmazott, az 1934-es viszont már teljesen német szövegű és című volt (Mitteilungen aus der Vergangenheit der Zips). Ir.: Szalatnai Rezső: A Szepesmegyei Történelmi Társulat ötvenéves, MF 1934/1-2. T. L. Közművelődés - Könyvtárélet: a magyar községi közkönyvtárak, járási közművelődési testületek és helyi bizottságok országos havi közlönye. 1935-1937-ben szórványosan jelent meg Komáromban. Szerkesztői Nagy Barna és lvánfy Géza, szerkesztőbizottsági tagjai Borka Géza, Márkus László, Munka Jenő, Polák Imre, Scherer Lajos és Schubert Tódor voltak. Fő feladata új jkt-k és hb-k létesítésének propagálása és a meglévők információkkal való ellátása volt. T. L. Krajcár (Rozsnyó, 1992 - ?): gömör-tornai hetilap. Rokonszenves próbálkozás volt, mely a DH-Press kiadásában jelent meg, a kiadója azonban csődbe vitte a lapot. Föszerk.: Szpirák Ibolya. F. Z. KRAMMER Jenő (Kismarton, 1900. jún. 16. - Martonvásár, 1973. jan. 21.): ped. író, szociálpszichológus, irodalomtörténész. A középiskolát Po.-ban, a német-francia szakot Bp.-en, Berlinben és Prágában végezte. Tagja volt a bp.-i Eötvös-kollégiumnak. Gimnáziumi tanárként a legtovább (1928-tól rövid megszakítással 1946-ig) Érsekújvárott működött. Ismerte és oktató-nevelő munkájában felhasználta a modern pedagógia vívmányait. Baráti és munkatársi kapcsolatban volt a mo.-i neveléstudomány jeles alakjával, Kemény Gáborral, s a közösen tervezett Dunavölgyi Pedagógiai Szemlének Kemény lett volna a főszerkesztője, K. a csehszlovákiai, Jancsó Elemér pedig az erdélyi szerkesztője. Ösztönző és tevékeny része volt a kisebbségi középiskolások mozgalmaiban, melyek az önképzőkörök munkájának megreformálására, a tanár-diák kapcsolat korszerűsítésére irányultak. Hasonló módon hatott a sarlósok ped. kezdeményezéseire (ped. szakkörök, az 193l-es kongresszuson kitűzött és megvalósított feladatok). 1946 után Mo.-on élt, de a csehszl. magyar szellemi élet támogatását erkölcsi parancsnak tekintette, több „visszanéző" tanulmányt írt az ISZ-be. Mo.-on előbb a Művelődésügyi Minisztériumban dolgozott, majd az Idegen Nyelvek Főiskoláján, s ennek megszűnte után az ELTE német tanszékének lett az oktatója, docense. 1945 előtt főleg a Magyar Figyelő, a Magyar Tanító, a Korunk, az Új Élet, a Nevelésügyi Szemle, A Jövő Útjain, a Magyar Szemle, a Nouvel Age és a Contre Courant lapokban publikált. Szaktárgyaiból nemcsak a magyar, hanem a szlovák középiskolák részére is írt tankönyveket. Két vh. közti publikációs tevékenységének legkiválóbb eredménye, A szlovenszkói magyar serdülők lelkivilága c. könyv alapvető forrásmunkának számít a sarlós nemzedék és a Sarló kibontakozásának kérdésében. Irodalompublicisztikai és kritikai munkáiban főleg a francia irodalommal foglalkozott, eszményképei R. Rolland és C. F. Ramuz voltak. Mo.-i irodalomtört. munkái közül az Ödön von Horváthról írt monográfia emelke222
