Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

KOVÁCS Gyula gon, uo. 1977; Herzen, uo. 1978; A barátság ezer éve, Magyarország- Lengyelország (Dávid Kata­linnal), uo. 1978; Magyarország története, 6. köt. (föszerk.), uo. 1979; Sienkiewicz, uo. 1980; Kor­szakváltás, emlékirat, uo. 1981. Ir.: Antal Sándor: Ahogy az anya örvend, R 1931. szept. 24.; Fábiy Zoltán: Mi zenél?, K 1935/2. = F. Z. Öí 4.; Sárkány Oszkár: Felszabadultak, Nap­kelet 1940, 443.; Juhász Géza: K. E.: Felszabadul­tak, Láthatár 1940, 128.; Raics István: Az alázat é­vei, Kelet Népe 1941. máj. 15.; Balogh Edgár: Hét próba, 1965; Sándor László: Korszakváltás, Népszab 1981. nov. 25.; Turczel Lajos: K. E. 1911-1985, ISZ 1985/6. T. L. KOVÁCS Gyula (Rozsnyó, 1897. febr. 27. ­Tornagörgö, 1980. dec. 22.): róm. kat. pap, vallásos író. Rozsnyón érettségizett, teológiai tanulmányait is ott végezte. Rozsnyón, Krasz­nahorkán, majd Tornagörgőn volt plébános. 1926-ban a Sajó-vidéknek, 1933-1944-ben pedig a SZKIE lapjának, az Iljúságunknak volt a szerkesztője. M. Mégsem lett belőlem tekintetes asszony, szm., Rozsnyó 1922; Énekek és búcsúztatók, uo. 1931; SOS. Lelki olvasmány kat. hívők számára, uo. 1931; Szabad egy szóra?, szm., uo. 1932; Rudika házasodik, szm., uo. 1932; Az ifjúsági munka ve­zérfonala, uo. 1934; Térj meg!, előadás, uo. 1937; Hódoljunk az Úrnak, példák és történetek, uo. 1938.' Ir.: Magyar Ferenc: Paptemetés karácsonykor, Új Ember 1981. jan. 18. Cs. S. KOVÁCS István, B. (Rimaszombat, 1953. júl. 4.): régész, néprajzkutató, helytörténész. Kassán érettségizett, majd a bp.-i ELTE BTK-n néprajzból és régészetből szerzett diplomát (1977), később uo. bölcsészdoktori oklevelet (1985). A rimaszombati Gömöri Múzeumban dolgozott régész-muzeológusként (1977— 1988), majd a rimaszécsi Honismereti Ház ve­zetője volt (1988-1990). 1990-től 1994-ig a Gömöri Múzeum igazgatója, majd a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem tanára (1995­1999). Később (2000-2002) a Gömör-Kis­honti Múzeum régésze. Jelenleg (2002-től) a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház ri­maszombati Tudományos Gyűjteményeinek igazgatója. Ujraindítója és elnöke a Gömör­Kishonti Múzeum Egyesületnek (1990-). ­Helytörténeti kutatásai éppúgy a Gömör-kuta­tással kapcsolatosak, mint régészeti ásatásai (ez utóbbiak közül kiemelkedő jelentőségű a Méh i határában feltárt rézkori temető egyedül­álló kultikus edényekkel és antropomorf ur­nákkal, valamint a Rimaszombat, Tornaija és Sajógömör középkori történelmi kérdéseire választ kereső feltárásai). Néprajzi kutatásai elsősorban a kisnemesi társadalom vizsgálatá­ra irányultak, népköltészeti vizsgálatai pedig az egyéniségkutatás területén hoztak maradan­dó eredményeket. Gömöri kutatótevékenysége elismeréseként a debreceni Ethnica Alapít­vány Pro Gömör-díjban (1995), majd muzeo­lógiai tevékenységéért a budapesti Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Széchényi Ferenc-díjban részesítette (2001). 2003-ban megkapta A Szlovák Köztársaság Ezüstpla­kettjét és Rimaszombat Város Díját. 2004-ben Madách-Posonium Díjban részesült, és ugyan­ebben az esztendőben a Magyar Néprajzi Tár­saság külföldi tiszteletbeli tagjává választotta. M: Malac Julcsa. Gömöri népmesék, Po. 1990, 2004; Baracai népköltészet. Po.-Bp. 1994; Szőlő­Szült-Kálmány. Öt gömöri hősmese, Po. 1998; Agyagkenyér. Fejezetek az agyagművesség történe­téből Gömörben és Kishontban, Rimaszombat 2001; A méhi istentriász és népe, Po. 2002; Gömörológia. írások a történelmi Gömör és Kis­hont vármegye múltjáról és jelenéről, Po. 2003; Gömörország. Egy tájhaza arcvonásai tényekben, képekben és gondolatokban, Rimaszombat 2004 (2. bővített és javított kiadás); Vály-völgy (szerk.), Po.-Rimaszombat-Felsővály 1991; Hervadatlan rózsagyüker. Gömör-Kishont magyar népköltészete (szerk.), Dsz. 1998. Ir.: Liszka József: Egy tájmonográfia margójára a­vagy A konokság dicsérete, A Hét 1992/18; uő: A térkép kiegészül. Gondolatok a Hervadatlan rózsa­gyüker című gömör-kishonti népköltési gyűjte­mény kapcsán, ÚSZ 1999, jan. 11.; uő: B. Kovács István: Agyagkenyér. Fejezetek az agyagművesség történetéből Gömörben és Kishontban; uő: A méhi istentriász és népe. Fórum Társadalomtudományi Szemle 2003/2. L. J. KOVÁCS István; Gömöri Kovács (Sajó­gömör, 1924. szept. 12.): költő, újságíró. Mis­212

Next

/
Thumbnails
Contents