Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
KOVÁCS Endre gyösbokréta-mozgalom egyik szlovákiai megindítója volt. - Költőként Mécs László nyomdokain haladt. Első verskötete Máglyák (1929), a második Éjféli kiáltás (1933) címmel jelent meg; verseiben a falu gondjait vállalta fel. Kemény Gábor szerint versei „az elnyomott népcsoport szociális kiáltásának vádoló hangja". A Háborús évek (1947) c. kötetében háborús élményeit és politikai elveit fogalmazta meg. A negyvenes évek végén politikai okokból emigrált. 1982-ben tért vissza Budapestre. M.: Szent György meg a sárkány, v., Cleveland 1960; Végtelen út, v., uo. 1970. Ir.: -yf- (Sziklay Ferenc): Éjféli kiáltás, PMH 1933. máj. 21.; Fábry Zoltán: Lírikusok Szlovenszkón. = F. Z. Összegyűjtött írásai 4.; Kemény Gábor: így tűnt el egy gondolat.... Bp. 1940; Fónod Zoltán: Üzenet., Bp. 1993, Po. 2002. F. Z. KOVÁCS Endre (Paks, 1911. máj. 19.-Budapest, 1985. ápr. 18.): történész, író, kritikus. Hároméves volt, mikor családja Po.-ba költözött. Iskoláit itt végezte, 1935-ben a Komenský Egyetemen magyar-szlovák-filozófia szakos tanári képesítést szerzett. Egyetemista korában szoros kapcsolatban állt a Sarlóval. A bécsi döntés után Érsekújvárba távozott, az ottani reálgimnáziumban tanított, s az Érsekújvár és Vidéke hetilapot is szerkesztette. 1945től Bp.-en élt, a Kelet-európai Tudományos Intézetnek, majd az MTA Történettudományi Intézetének a tud. munkatársa volt. - Már középiskolás korában publikált, 18 éves volt, amikor első könyve (verseskötet) megjelent. A 30-as években már legjobb kritikusaink közé tartozott, tanulmányai Mo.-on is feltűnést keltettek (Szlovenszkói irodalmi álarcosbál, A Nap 1932. márc. 28.; Erdély példája Szlovenszkónak, R 1932. okt. 14.; A szlovenszkói magyar irodalom sorsa, MI 1936; Egy nemzedék sorsa, MI 1937; Irodalmi realizmusunk feladatai, Nemzeti Kultúra 1938/1; Veszélyben a magyar értelmiség folytatása, MÚ 1933. máj. 22.; A Sarló története. = Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938, Bp. 1938). 1938 és 1944 között a kisebbségi sorsban szerzett élményeiből merítve két regényt, kötetnyi novellát, a legújabb szlovák regényirodalomról pedig könyvet (Az új szlovák regény Bp. 1943) írt. - 1945 után egy ideig még az irodalomra koncentrált, a szláv nyelvekben-irodalmakban s a kelet-közép-európai kapcsolatokban való tájékozottságát felhasználva jelentős antológiák és válogatások szerkesztésében vett részt (Miczkiewicz válogatott írásai, 1950; J. V. Frič: Emlékeim, 1951; Lengyel költők antológiája, 1951; Cseh és szlovák költők antológiája, 1953). Történészi pályáját is kapcsolattörténeti tárgyú müvekkel alapozta meg: Bem Józsefről két könyvet írt, Magyar-cseh történelmi kapcsolatok címmel 1952-ben terjedelmes munkát adott ki, s társszerzője volt a Magyar-orosz történelmi kapcsolatok (Bp. 1956) és a Maďari a my (1959) c. tanulmánygyűjteményeknek. Nagy arányokban kibontakozott történetírói munkássága természetesen magyar témákra is kiterjedt, de érdeklődésének középpontjában továbbra is a kelet-közép-európai, s ezen belül főleg a magyar-lengyel kapcsolatok álltak. - A csehszlovákiai magyar szellemi élettel 1945 után is kapcsolatban maradt: kitűnő tanulmányokat írt a Sarlóról (A sarlós mozgalom és a magyar irodalom. = Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből, szerk. Szabolcsi Miklós, Bp. 1982; A Sarló és a nemzetiségi kérdés. = Ez volt a Sarló, Bp. 1978); irodalmi lapjainkban többször publikált; Korszakváltás c., helyenként polemikus élű emlékiratában mozgalmas képet rajzolt a két vh. közötti kisebbségi pol. és irod. életről, s nehéz gyermekkorát és szellemi fejlődését is bemutatta. Az emlékirat 2. kötetének kézirata zárolva van. M.: Világének, v., 1929; Panoptikum, elb., 1934; Felszabadultak, elb., Érsekújvár 1939; Az alázat évei, r., uo. 1940; Prága-Pozsony- Budapest, r„ Bp. 1941; Két háború közt, tan., uo. 1944; Magyar-délszláv megbékélési törekvések 184849-ben, uo. 1958; A lengyel kérdés a reformkori Magyarországon, uo. 1959; A lengyel irodalom története, uo. 1960; Reymont, uo. 1961; A krakkói egyetem és a magyar művelődés, uo. 1964; A Kossuth-cmigráció és az európai szabadságmozgalmak, uo. 1967; Ausztria útja az 1867-es kiegyezéshez, uo. 1968; Magyar-lengyel kapcsolatok a két világháború között, uo. 1972; Magyarok és lengyelek a történelem sodrában, uo. 1976; Történelmi arcképek, uo. 1976; Szemben a történelemmel, uo. 1977; A nemzetiségi kérdés a régi Magyarorszá211
