Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

KOPÓCS Tibor án, 1974; uő: A vágyak tornya, 1974; uő: Ezüst jaguár, 1975; Peter Kováčik: A Zöld Fához címzett fogadó, 1977; Štefan Králik: A gyönyörű ismeretlen, 1978; Jan Jílek: Szilveszter, 1979; uő: Kettős Kontextus, Madách Műhely: évkönyv jellegű kiadvány, a korábbi Műhely folytatója, attól eltérő szerkesztési elvekkel. Kritikákat, tanulmányokat közölt a csehszlovákiai magyar irodalomról, s a kapcsolattörténeti vonatkozásokat kívánta felrajzolni a cseh és szlovák irodalom összefüggésében is. Három száma jelent meg (1985, 1987, 1988), a Madách Könyv- és Lapkiadó kiadásában. Szerk.: Tőzsér Árpád. F. Z. KÓNYA József; Bálint bátyó (Léva, 1902. ? Pozsony, 1977. nov. 10.): író. A tanítóképzőt Pápán végezte, 1945 előtt Nagysallón, utána hosszabb ideig Oroszvárott tanított. Nyugdíjasként Bálint bátyó néven a po.-i rádió magyar szerkesztőségének munkatársa volt. Meséket, karcolatokat, szépprózát és színműveket írt műkedvelő színvonalon. M: A kis Jézus bojtárkája, mesék, Rozsnyó 1937; Dalol a Tátra, karcolatok, 1957; Éles Marika menyasszonyi fátyla, szm., 1957, szlovákul: Svadobný závoj, 1958; A megszállott, r., 1959; Buksi hat gazdája, ifj. r., 1962; Senki fia, szm., 1962. Ir.: Fábry Zoltán: Az igényesség műfaja. A novella kérdőjelei, ISZ 1960/1. = Öí 9.; Dobos László: A megszállott, ISZ 1959/4. Cs. S. KÓNYA Péter (Eperjes, 1966. aug. 20.): történész. Iskoláit szülővárosában végezte, 1990ben az ottani Šafárik Egyetemen szerzett történelem-orosz szakos tanári oklevelet. 1991-től az egyetem történelem tanszékén dolgozik. Főleg Kelet-Szlovákia és Eperjes történetével foglalkozik, szlovák, német, lengyel és magyar szakfolyóiratokban publikál. Népszerűsítő írásai a mo.-i s a szlovákiai magyar sajtóban jelennek meg. M: Krvavý súd, Eperjes 1992; Az eperjesi vésztörvényszék, Bp. 1994; Stručné dejiny prešovských židov (társszerzővel), Eperjes 1995; Zakarpatsko (társszerzővel), uo. 1995; Stručné dejiny Podkarpatskej Rusi, uo. 1996; A Sáros megyei várak és más erődítmények az utolsó Habsburg-ellenes felkelések korában. = Studia Agriensa XV., Eger 1995. Ir.: Zeman László: Könyvekről, Kalligram 1996/10. T. L. KOPASZ Csilla; Kopasz-Kiedrowska Csilla (Érsekújvár, 1941. ápr. 3.): műfordító, újságíró. Po.-ban a Felső Pedagógiai Iskola matematika-fizika szakán szerzett oklevelet 1960ban. A Hét, majd 1962-től a Madách Könyvkiadó elődei, 1969-től a Madách Könyvkiadó, 1976-tól az Új Szó szerkesztője volt. 1994 szept.-től szabadfoglalkozású újságíró és műfordító. Ford. : Alena Santarová: Ki a tettes?, 1966; Eduard Valenta: Árny az ablakon, 1967; lva Hercíková: Öt lány a sarkamban, 1968; uő: Boldog vagyok. 1975; uő: A második szerelem, 1979; Zdeněk Adla: Kleopatra a gitárban, 1969; Theodore Wilden: Kilenckor indul a New York-i gép, 1970; Hana Prošková: Levelek a túlvilágról, 1971; Marie Kubátová: Az iijú Werther szédelgései, 1972; Nataša Tanská: A tenger, 1973; Bohuslav Chňoupek: Mérföldkövek, 1976; Andrej Chudoba: Egy nyár a szeplős szűzzel, 1977; Jiří Trnka: Kerti bolondságok, 1978; Jarmila Hanzálková: A bűvös harang, 1979; Jana Šrámková: A fehér hajszalagos lány, 1980; Eva Dobešová: Minden erdőben van orrszarvú, bivaly meg víziló, 1981; Jiří Marek: Prága város panoptikuma (Cséfalvay Eszterrel), 1981; František Skorunka: Én, a te felebarátod (Nagy Judittal), 1982; Jana Šimulčíková: A nyakigláb, 1984; František Švantner: Arccal a harmatban (többekkel), 1986; Milka Zimková: No és aztán?, 1987; Ivan Hudec: Fekete lyukak, 1988. K. T., M. J. KOPASZ Elemérné —> Verseghy Erzsébet KOPASZNÉ CSÉFALVAY Eszter Cséfalvay Eszter KOPASZ-KIEDROWSKA Csilla Kopasz Csilla KOPÓCS Tibor (Nagykeszi, 1937, október 1.): képzőművész, szerkesztő. Tanulmányait a po.-i Iparművészeti Szakközépiskola grafika szakán, majd az eperjesi Šafárik Egyetem 209