Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
KOMJÁTHY István társulatokban (Jókai Társulat, REV-társulat, Theatrum színházi társulat) mutassák meg tehetségüket. Olyan egyéniségek kerültek mellékvágányra, mint Dráfi Mátyás, Boráros Imre, Németh Ica, Szentpétery Aranka, Petrécs Anna, akik a korábbi korszak kiválóságai voltak. Ezek a társulatok már nem a színház mellett, hanem vele versenyben alakulnak, tehetséges fiatalok (Gál Tamás, Kiss Szilvia, Lelkes Simona, Olasz István és mások) is lehetőséget kaptak a pályán való megkapaszkodáshoz. - A magyarországi vendégrendezők és színészek, a magyar színházi élet kiválóságai - Darvas Iván, Bodrogi Gyula, Mikó István, Kaszás Attila, Kazimír Károly, Verebes István, Tóth Miklós, Telihay Péter, Forgács Péter és mások - jelenléte nagymértékben segítette a magyar színjátszás felnövekedését Komáromban és Kassán. A színház igazgatói: Beke Sándor (1990 márc. - 1994. júl.), Holocsy István (1994 jún. - 1996 júl.), Mokos Attila (1996 aug. - 1997 jún.), Németh Ica (1997 júl. - 1997 dec.), Takáts Ernőd (1998 jan. - 1999 jún.), Kiss Péntek József (1999 jún. - 2003 márc.), Tóth Tibor (2004 jún.). Ir.: Dusza István: Miért változott meg a Jókai Színházjátékrendje?, ÚSZ 1991. jan. 19.; Juhász Dósa István: S mit hoz a jövő? Honi társulatainkról kisvárdai szemmértékkel, ISZ 2003/9; Tóth László: A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918-1998. = uő: Köz-müvelődés-történet, Bp. 2000. F. Z. KOMJÁTHY István (Ekel, 1917. márc. 30. Budapest, 1963. dec. 21.): író, szerkesztő. A komáromi bencés gimnáziumban érettségizett, bölcsészeti tanulmányait Po.-ban és Debrecenben végezte. Po.-ban munkatársa volt az egyetemi Eötvös Kör Forrás c. lapjának. 1945 után Debrecenben volt tanár, 1951-től a bp.-i Ifjúsági Könyvkiadó szerkesztője. Műveiben főleg a magyarság és a rokon népek mondáit dolgozta föl. M. Aranykert, i íj. r., Bp. 1954; Mondák könyve, uo. 1955; Hun-magyar mondák, uo. 1955; Botond, uo. 1957; Aranykönyv, m„ uo. 1957. Ford.: A nap lakodalma, román népballadák, Debrecen 1947: Vitéz Korbea, román hősköltemény, uo. 1948; Božena Němcová: A hűséges pejkó, m.. KOMLÓS Aladár (Alsósztregova, 1892. dec. 10. - Budapest, 1980. jún. 22.): irodalomtörténész, kritikus, költő. A gimnáziumot Losoncon végezte, ahol kedvelt írótanára, Bodor Aladár életre szóló hatást gyakorolt rá. Bp.-i bölcsészeti tanulmányai után a frontra került. Az 1918-as államfordulat után Kassán tanított, s 1922-ben a Kassai Naplóban közölt Zrínyi ünneplése körül c. cikkéért elbocsátották az állásából. Fábryhoz hasonlóan szabadfoglalkozású újságíróként működött, s 1922-1923-ban Simándy Pállal országos hírű szabadegyetemet szervezett Losoncon. A nehézkes kisebbségi irod. viszonyoktól elkedvetlenedve 1924ben Mo.-ra távozott, ahol élvonalbeli kritikus és irodalomtörténész lett. A második vh. idején faji üldözöttként koncentrációs táborba került. Irodalomtört. munkássága 1945 után teljesedett ki. - Írod. fellépésére már nyolcadikos gimnazista korában, 1910-ben sor került: két osztálytársával, Darvas Jánossal és Begyáts Lászlóval Bontakozó szárnyak címmel közös kötetük jelent meg. Rövid csehszlovákiai működése idején főleg kritikusként és publicistaként alkotott jelentőset. A Tűzben és a Kassai Naplóban publikált; Szabó Dezsőről írt tanulmánya óriási feltűnést keltett. Szabó antiszemitizmusa ugyanis éppen akkor kulminált, a zsidó származású kritikus mégis nagy elismeréssel szólt a müveiről. „A barátaim majd árulásnak fogják találni, hogy annyi elismeréssel hajtom meg a lobogómat az ellenség előtt - írta. - De mégis, nem tudom eltagadni, hogy annyi termékeny csírát és annyi gyönyörűséget köszönök Szabó Dezsőnek. Az én individualizmusomnak ez a tragikus tárgyilagosság a betegsége". (Szabó Dezső, Tűz 1922/1-3 összevont szám). Publicisztikai írásaiból a Korai Álmos néven közzétett Zsidók a válaszúton c. röpirata emelkedik ki, melyben arról a disszimilációs hatásról értekezett szorongva és tusakodva, amelyet részben az 1918-19-es forradalmak bukását követö mo.-i antiszemita intézkedések váltottak ki az utódállamokba került zsidóság körében. Voltam poéta én is címmel verskötete is jelent meg. Lírai tevé206
