Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Kisebbségi Géniusz Pavel Betlach: A kandúr, a kakas és a róka, Prága 1987; Pavel Srut: Janek és az egérkirály, Prága 1987. Ir.: Tőzsér Árpád: Egyszemű éjszaka. = T. Á.: Az irodalom valósága, Po.-Bp. 1970; Bábi Tibor: A fiatal költészeté a szó, VÚSZ 1970. febr. 21.; Zalabai Zsigmond: Kísérletek és kérdőjelek. Hét 1972/37; Görömbei András: Fiatal szlovákiai magyar költők, Ttáj 1973/1; Balla Kálmán: K. F., 1987/20; Komáromy Sándor: Költők és művek a XX. század magyar gyermeklírájából, Bp. 1998; Ostromlétra, ISZ 1973/7. F. Z. Kéve: ilj. lap. A csehszlovákiai ifj. népfront országos magyar szervezetének, a Magyar Fiatalok Szövetségének folyóirataként Po.-ban, 1937 jan. és 1938 szept. között kihagyásokkal jelent meg. A szerkesztő neve (Keleti Ferenc) csak az utolsó számon van feltüntetve. írógéppel írt, stencillel sokszorosított lap volt. Feladatának a szövetségbe tartozó tagegyesületek népfrontszellemű pol. tájékoztatását, valamint a színjátszó csoportok és énekkarok műsoranyaggal való ellátását tartotta. Kórusfeldolgozásokat és dramatizálásokat közölt Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila, Komját Aladár, Illyés Gyula, Forbáth Imre, Győry Dezső, Majakovszkij verseiből. A spanyol polgárháború eseményeinek is folyamatos figyelmet szentelt, és kottával együtt közölte a Les Companias de Acero c. spanyol indulót. T. L. KHÍN Antal (Vajka, 1884. ápr. 18. - Bp., 1973. nov. 26.); pedagógus, népismereti író, muzeológus. Bp.-en szerzett tanári oklevelet (1908). A znióváraljai és a stubnyafürdői tanítóképzőben, majd a po.-i és a somorjai polgári iskolában tanított. Somorján többedmagával létrehozta a Csallóközi Múzeumot (1928), melynek 1940-ig igazgatója, mindenese volt. Később a lévai tanítóképző igazgatója lett. 1945 után Bp.-en élt, nyugdíjazásáig a Mezőgazdasági Múzeum tud. munkatársaként. Tudományos kutatásai elsősorban a Csallóköz népéletére irányultak. Főleg az ún. ősfoglalkozások (halászat, aranyászat stb.), valamint a térség néphit- és szokásvilága köréből adott közre jelentős kutatási eredményeket. írásai a korabeli magyar kulturális lapokban és múzeumi évkönyvekben jelentek meg. Ir.: Liszka József: Magyar néprajzi kutatás Szlovákiában (1918-1938), Po. 1990. ( Ki kicsoda Kassától Prágáig?: életrajzgyüjtemény. A századvég magyarsága sorozatban, a Révai új nagylexikona I. segédkönyveként jelent meg 1993-ban a szekszárdi Babits Kiadó gondozásában. Szőke József és Viczián János szerkesztette. Megtaláljuk benne a csehszlovákiai magyar kultúra, tudomány, közélet és szellemiség képviselőinek fontosabb adatait. Az életrajz és a munkásság ismertetése (értékelés nélkül) a kötetben szereplők kérdőíves válaszai alapján készült. A kiadvány végén mutatók (személynevek, születési helyek, évek, napok, álnevek, betüjegyek, írói nevek, foglalkozások, helynevek mutatója) segítik az olvasót az eligazodásban. Végül a magyar nyelvű lapokról, folyóiratokról, alkalmi kiadványokról ad tájékoztatást. - 2001 -ben, az említett kiadvány példáját követve, életrajzgyűjtemény jelent meg Szlovákiai magyar ki kicsoda címmel. F. Z. KISBÁN Lajos —> Klimits Lajos, ilj. Kisebbségi Géniusz: Győry Dezső nagy hatású kinyilatkoztatásának címe. Az első Csehszlovák Köztársaság kisebbségi magyar iljúsága nevében elhangzott programadó felhívás. A háború után felnövekedett generáció öntudatának első jelentkezése, a generációs különbség tudatosítása, amelyben a költő a megmásult körülmények között felserdült ifjúság reprezentánsaként hitet tesz amellett, hogy csupán a háborúktól megundorodott fiatalság tudja megteremteni az elfakult régi ideálok helyébe az újat, az emberhez méltó élet kereteit. Más akar lenni, mint apái, le kíván számolni az apák „bűnével'

1, amely a háborút és minden következményét előidézte. Elítél minden eröszakot, diktatúrát, sovinizmust, a hatalmi törekvés minden formáját. Az emberiség „univerzális kultúráját" kívánja megteremteni „magyar szellemű átköltésben", amelynek leg197