Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Iródia mozgalom (1983-1986) töl Fónod Zoltán a lap főszerkesztője. Az 1996-os évet duplaszámmal (összevont 7-8. szám) zárták. Ettől az időtől kezdve (anyagi okok miatt) a folyóirat egyszemélyes szerkesztésűvé vált. - Az eltelt évtizedekben belső munkatársai között találjuk irod. életünk jeles képviselőit (Tóth Tibor, Monoszlóy Dezső, Bábi Tibor, Koncsol László, Tőzsér Árpád, Zalabai Zsigmond stb.). - Az első években az irodalmi értékek megújítása és támogatása volt a legfontosabb. A szerkesztők ezzel kívánták ellensúlyozni a korábbi évek sematikus irodalom- és művészetfelfogását. Az ISZ közölte Fábry Ady-tanulmányának befejező részét (A halottak élén), melynek előző fejezetei a Korunk 1939-es évfolyamában jelentek meg. Az ISZ-ben jelent meg 1968-ban (a szerk. bevezetőjével és a szerző utószavával) A vádlott megszólal c. nagy hatású, 1946 máj.-ban írt tanulmánya is. - A 70-es évek elejétől az irod. értékek megőrzése s az irodalom és művészet sajátos funkcióinak megtartása volt a legfontosabb feladat. Ezt az tette indokolttá, hogy az 1970-ben kezdődő normalizáció az irodalom természetes működését is veszélyeztette. Ekkor vált szükségessé az irod. életbe lépő új nemzedék (Vetés, Iródia) közlési lehetőségeinek a biztosítása is. A kisebbségi irodalom egyes alkotói munkásságának kiteljesedését még a 80-as évek közepén is politikai jellegű machinációk tették lehetetlenné. - Az ISZ tette közzé azt az állásfoglalást, melyben íróink a nemzetiségi kérdés rendezését sürgették (Kultúra, átalakítás és demokratizálás, 1990/1). 1989 nov. után az ISZ megváltozott pol. légkörben folytatta tevékenységét. A lap szerkesztése ezekben a hónapokban gyakran kiszámíthatatlanná, szándékait tekintve követhetetlenné vált. A szemléleti változás, főleg 1992 után, kiegyensúlyozottá tette a szerkesztési elveket s tudatossá a szerkesztői munkát. Az ISZ ma már a kisebbségi magyar irodalom négy nemzedékének nyújt - szerény keretek között - közlési lehetőséget. Ir.: Fónod Zoltán: A csehszlovákiai magyar irodalom 30 éve, tan., ISZ 1980/6; uő: „Legyen ékes, szép zászló...". Az ISZ 25 éve, tan. = uő. Tegnapi önismeret, 1986; Tóth László: Esszé az Irodalmi Szemléről - három tételben, tan., Tájékoztató, 1993; Cselényi László: Rendszerváltás és kisebbségi irodalom, tan., uo. 1993; Fónod Zoltán: Két tételben az Irodalmi Szemléről. = Uő.: Számvetés, 2003. F. Z. Iródia Füzetek (Érsekújvár, 1983-1986): szervezeti szemle. 17 füzet jelent meg. Az Iródia mozgalom tanácskozásairól, tagjainak alkotótevékenységéről tájékoztattak. A kiadványnak a mozgalom tevékenysége szempontjából volt fontos szerepe. Felelős szerk.: Hodossy Gyula. ^ ^ Iródia mozgalom (1983-1986): a nyolcvanas évek pályakezdő irodalmárainak önszerveződési mozgalma. Kezdeményezője Hodossy Gyula (lásd ott), aki 1983 nyarán szervezte meg első találkozójukat az érsekújvári Csemadok helyi szervezete és a Járási Könyvtár égisze alatt. Mintegy negyven főt számláló ambiciózus iíjú irodalombarát és kezdő tollforgató közös leleményként elfogadta az idők távlatában irodalomtörténeti jelenségként regisztrált mozgalom nevét, amely az író-óvoda, az írás, az irónia, paródia, irogatás, iroda, íródiák stb. szavak szellemes és találó hibridje. Már az első találkozáson megfogalmazták és elfogadták azokat a szempontokat, célokat és feltételeket, amelyek közös tevékenységüket laza keretbe foglalták. Egy rövid idézettel érzékeitemi próbáljuk „alapszabályzatuk" lényegét: „Az Iródia nem tévedhetetlen, ezért tartózkodik rugalmatlan elvek, szentenciák, dogmák, örökérvényűnek vélt elméletek kijelentésétől és vállalásától. Az Iródia nem követel senkitől sem előre megfogalmazott gondolkodásmódot, alkotói módszert, esztétikai, értékrendi sablont. Az Iródia a rugalmasság, nyitottság, a fejlődőképesség, az együttgondolkodás iskolája szeretne lenni." - A pártállam azonban nem nézte jó szemmel a fiatalok „ellenőrizetlen" csoportosulását, főként az 1984-ben megalakult, ötvenhatvan főt számláló Iródia-fórumot. A találkozásokon elhangzottakat az Iródia Füzetek rögzítették (lásd ott), a legtehetségesebb írók-költők végül a Próbaút (1986) c. antológiában léptek a szélesebb nyilvánosság elé, amely a Madách könyvkiadó által indított és gondozott Főnix Füzetek 12. darabjaként látott napvilágot. A lírai anyagot Balla Kálmán, a prózát 167