Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
HIZSNYAI Zoltán Hitel: gazdaságpol. hetilap. 1937-ben és 1938-ban 33 száma jelent meg Prágában, Ternyei László és Sebestyén József szerkesztésében. T. L. HIZSNYAI TÓTH Ildikó, H. Tóth Ildikó, Podhoránszky Marietta (Vágsellye, 1966. márc. 30.): műfordító, szerkesztő, kutató. Középiskolai tanulmányait a galántai gimnáziumban végezte, 1984-ben érettségizett. Utána a po.-i Comenius Egyetem BTK-n magyarszlovák szakot végzett (1989). - Tanulmányai befejezése után az Irodalmi Szemle szerkesztője (1989-90), majd 1990 ápr. és okt. között a Nap szerkesztőségének munkatársa, 1994-től (napjainkig) a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete (Pozsony) magyar nyelvtanfolyamainak a vezetője. 1995-1997 között a Fórum Alapítvány Multikulturális Családprogramjának szakmai vezetője és koordinátora, 1997től a po.-i magyar tanszék kutatója, oktatómunkát is végez. Kutatásait a müfordítás-elmélet, valamint a magyar mint idegen nyelv tanítása terén végzi. - Műfordítással a kilencvenes évek végétől foglalkozik. Peter Pišťanek (Különcök, 1999) és Pavol Vilikovský (Az utolsó pompeji ló, 2002) c. regényfordításaiért Madách-díjat kapott. M.: Miért éppen Malacka? Helységnevekről a szlovák-magyar nyelvpárú műfordításban, tan. = Somorjai disputa I. (szerk. Csanda Gábor), Dsz. 2003. Ford.: Ľubomír Lipták: Száz évnél hosszabb évszázad, esszék (társfordítókkal) Po., 2000; Dušan Kováč: Szlovákia történelme, monogr. (társfordítókkal). 2001. Ir. : Pályi András: A szláv érzelmesség hátaslova (P. Vilikovský: Az utolsó pompeji ló), Es, 2002. (46. évf.)19. sz.; Hárs György Péter: Diotima és disputa, Iskolakultúra 2004. okt. F. Z. HIZSNYAI Zoltán (Rimaszombat, 1959. febr. 13.): költő, szerkesztő. A kassai magyar gépipari középiskolában érettségizett (1978), majd a kassai Thália Színpad színésze lett (1978-1983). 1983 őszétől 1990 tavaszáig hét munkahelye volt (munkás a diószegi cukorgyárban, gépész a Kelet-szlovákiai Vasműben, fényképész, ill. éjjeliőr Rozsnyón, a po.-i Egyetemi Könyvtár gépésze). 1990 ápr.-tói az Irodalmi Szemle szerkesztője volt, 1992 jún.tól a Kalligram folyóirat szerkesztője, 1994 jún.-tói 2003 dec.-ig főszerkesztője. 2004-től az Új Szó kulturális rovatának vezetője. 1983 és 1986 között az Iródia mozgalom tagja, majd a Fiatal írók Körének titkára voit (1987). A Szlovákiai Magyar írók Társaságának titkári tisztségét 1994 és 1996, majd 2000 és 2001 szept. között töltötte be. - Első verseit az Iródia Füzetekben, a Nőben és az Irodalmi Szemlében közölte, szerepelt a Próbaút (1986) c. antológiában. Első önálló kötete Rondó (1987) címmel jelent meg. Szeszélyes értékingadozás jellemzi második kötetét (Tolatás, 1989). A korábbi kötetére jellemző szürrealista asszociációk, szóorgiák itt megszelídülnek, nyelvezete szikárabb lett, világképe azonban nehezen körülhatárolható, helyenként zavaros. A stigma krátere (1994) c. harmadik kötetében felerősödött a filozofikus szándék. Hemicrania c. hosszúverse Bulgakov A Mester és Margarita c. korszakos regényét idézi, részben a mítoszteremtés szándékával. Szembeötlő benne az emelkedett mondanivalóval együtt jelentkező (funkciótlan) obszcenitás, mely a kötet más verseit is jellemzi (Részeg postás csontot darabol; Ne szellents, ha pimasz az öngyilkos; Repülőgép; Októberi szieszta stb.). Burjánzó költői nyelvében nemcsak az értékelhetetlen profanizmusok rontják az összhatást, hanem egy korszerűbb (puritánabb) nyelvhasználat hiánya is. A kötetért 1995-ben Madách-díjat kapott. Versei a Tűzpalota (1990), a Szélén az országútnak (1990) és a Zsé arca (2004) c. antológiákban is megjelentek. Munkásságában megkülönböztetett hely illeti meg a Bárka és ladik (2001) c. kötetét, mely egyszerre bizonyította tehetségét és költői adottságainak legjobb erényeit. Nem véletlen, hogy pár hónappal a kötet megjelenése után József Attila-díjas lett (2002 márc.), s ugyanabban az évben elnyerte a Posonium Irodalmi Díj Különdíját is. - Közírói tevékenységében felemás, sőt megkérdőjelezhető eredményt hozott az Irodalmi Szemle hasábjain 1991-ben közölt sorozata (Vízilovak és más tetemállatok, 1991/7; Műfaj lalankodás, 1991/9; Kihergelés, 1991/11). 151
