Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

HIMMLER György 1961; Helena Šmahelová: Suhanó szárnyakon, 1962; Zdeněk Mahler: Isten és mozdony, 1963; Antonín Zhoř: A becsületes Abe, 1964; Jozef Tallo: A zöld bolygó. 1964; Hana Zelinová: Viszontlátásra. Zsuzsika. 1966; Vojtech Zamarovský: A világ hét csodája, 1966; uö: Egy eltűnt birodalom titkai nyomában, 1972; uő: Élő Olimpia, 1984; Eduard Fiker: A C-L sorozat, 1966; uő: A halott nem azonos, 1972; Alberto V. Frič: A Hosszú Vadász visszatér, 1967; Jozef Hronský: Pöfi és Röfi, 1967; Karel Nový: A kóbor vadász. 1970; Fráňo Kráľ: Csenkóné gyermekei - Jano, 1974; Bohumil Říha: Öt isten száll a tengeren, 1975; uő: Hárman a viharoson, 1978; František Jílek: A tizenötmilliárd dolláros férfi, 1977; Jan Ryska: Hajónapló, 1980; Jozef Puškáš: Beismerő vallomás, 1981; Jana Šmahelová: Dóra a kastélyban, 1983; Eduard Petiška: Ezüst kaland, 1985; Miloslav Stingl: A varázslatos Hawaii, 1988; Viera Janusová: Hetedhét ország meH1MMLER György (Ipolyság, 1954. szept. 12.): tanár, lapszerkesztő, helytörténész. Ipolyságon érettségizett, a po.-i egyetemen történelem-filozófia szakot végzett. 19791981-ben a lévai Barsi Múzeum történésze volt, 1981-től a párkányi gimnázium tanára. Alapítója és vezetője a jól működő és esztergomi kult. egyesületekkel termékeny kapcsolatot tartó Balassi Bálint Klubnak s szerkesztője a Štúrovo a okolie - Párkány és Vidéke c. kétnyelvű városi önkormányzati lapnak. Helytörténeti tárgyú írásai főleg ebben, valamint a Hétben és a mo.-i Honismeretben jelennek meg. A Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. honismereti kiskönyvtárában füzete jelent meg Párkány (1995) címmel, s 1993-ban és 1996-ban tartalmas évkönyveket állított össze Párkány régi és új kult. életéről. Megszervezte a helyi lap állandó munkatársi gárdáját (Bartusz Gyula, Baka István, Burza Kálmán, Molnár Norbert, Ladislav Smatana, Vércse Miklós stb.), melynek segítségével a lap nemcsak Párkánynak, hanem régiójának az életéről is folyamatos képet nyújt. ^ Híradó: pol. napilap, a Vutkovich Sándor alapította Nyugatmagyarországi Híradó (1888-1918) folytatója. Po.-ban jelent meg 1919 és 1937 között Vutkovich Ödön, Arkauer István és Aixinger László szerkesztésében. Tulajdonosa Arkauer István volt. Szoros kapcsolatot tartott a magyar ellenzéki pártokkal. Nagy érdeme, hogy gondosan számon tartotta és értékelte a po.-i magyar kult., zenei, képzőművészeti és sportélet eseményeit; ilyen vonatkozásban ma is értékes forrásnak számít. Ismertebb belső munkatársai Vajda Ernő, Császár István, Somos Elemér, Walla Frigyes és Környei Elek voltak. Külső munkatársként is sok hazai író és publicista dolgozott a lapnak, közülük a pozsonyiak s a Pozsony környékiek élvezték a legnagyobb publicitást (Gellért Jenő, Herczeg Gábor, Holly Jenő, Klimits Lajos, Páll Miklós, Szeredai Gruber Károly stb.). Állandó munkatársa volt az Amerikában élő Reményi József, akinek írói pályája a Nyugatmagyarországi Híradóban indult. A lap gazdag művelődéstört, anyagát főleg Alapy Gyula, Benyovszky Károly, Haiczl Kálmán, Kemény Lajos és Kumlik Emil írták. Ir.: Kovács Endre: Korszakváltás, Bp. 1981. T. L. Hírek: pol. napilap. Komáromban 1919 végétől 1921. okt. 26-ig jelent meg Mészáros Lajos János szerkesztésében. Po.-ban, Nyitrán és Érsekújvárott is volt fiókszerkesztősége. Korai megszűnésének fő oka valószínűleg a csehszl. kormány által bőkezűen támogatott A Reggel napilap volt, mely Komáromban indult. T. L. Hírek: regionális jellegű társad., szépirod., közgazd. és pol. hetilap. Komáromban jelent meg 1935 máj.-tói 1937 dec.-ig a Puzsér Testvérek Nyomda egyik tulajdonosának, Puzsér Jánosnak a szerkesztésében. Gyér irodalmi anyaga többnyire alkalmi íróktól származott. Ir.: Szénássy Árpád: A komáromi hírlapírás kétszáz éve 1789-1989, Tatabánya 1994. T. L. Hírharang (1990-től): a (Cseh)Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság tájékoztatója. A szlovákiai magyar néprajzi kutatásokkal kapcsolatos legfrissebb eseményekről számol be - évente négyszer. Tájékoztat az európai néprajz eredményeiről, irányzatairól is. Szerk.: Liszka József. F. Z. 150