Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
FÖLDES Sándor meg. Az első évben két száma jelent meg, 2000-ben három, ezt követően áttért a negyedévenkénti megjelenésre. Hézagpótló szerepe van szellemiségünkben, hisz a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetében tudományos jellegű folyóirat nem jelent meg. A Madách Könyv- és Lapkiadó 1980-ban a hiány pótlására indította el Új Mindenes Gyűjtemény címmel társadalomtudományi évkönyvét. Ennek utolsó (10.) száma 1993-ban jelent meg. Forum címmel ugyan a két világháború között is létezett építészeti és művészeti havi lap (Po. 1931-1938), a rokonság azonban csak az Új Mindenes Gyűjtemény és a Budapesten megjelenő Regio (Kisebbségtudományi Szemle, 1989) esetében nyilvánvaló. - Az első szám bevezetőjében Öl lös László főszerkesztő így határozta meg a folyóirat helyét: „A szlovákiai magyaroknak, mint a legtöbb nemzeti kisebbségnek, a legjelentősebb tartaléka a szellemi életében rejlik... Környezete ösztönözheti..., de helyette nem cselekedhet. A Fórum Társadalomtudományi Intézet e folyóiratával ösztönző környezetet szeretne teremteni szellemi és tudományos életünknek." - A folyóirat öt év alatt ígéretes fejlődésről tett tanúbizonyságot. Nemcsak az ismert személyiségek szólaltak meg lapjain, hanem egy fiatal és tehetséges kutatónemzedék tagjai is leadták névjegyüket. írásaikban a felvidéki magyarság jogfosztottsága az egyes kutatási területeken éppúgy visszatérő téma, mint a demográfiai kérdések, a kisebbségi oktatásügy, a liberálpluralizmus és a posztkommunizmus, az etnikai immundeficites szindróma, a rendszerváltás társadalmi következményei, a magyar nyelvű oktatás Szlovákiában az ezredfordulón és sok más kérdés, mely érdeklődésük horizontjában található. - Főszerk.: Öllős László, fel. szerk.: Fazekas József (1999), Török Tamás (2004). F. Z. FÖLDES György (Bacsfa, 1885. ? - Budapest, 1978. ?): író, lapszerkesztő. Csallóközi dzsentricsaládból származott; jogi tanulmányai elvégzése után Szencen szolgabíróként, Po.-ban megyei árvaszéki ülnökként működött. Az 1918-as államfordulat után elbocsátották állásából, s a bacsfai 80-90 holdas családi birtokra vonult vissza. 1936-ban Györy Dezső riportot írt róla; megállapította, hogy mintagazdaságot csinált birtokából, s közben irod. kedvteléseinek is hódol. Közéleti viszonylatban a magyar ellenzéki pártok híve volt, az SZMKE nyugat-szlovákiai körzetének vezetőségébe tartozott, aktívan közreműködött a magyar részről 1936-ig botorul elhanyagolt járási közművelődési testületek országos kiépítésében, s a somorjai járási közművelődési testület elnöke volt. Ezért a tevékenységéért a csehszl. hatóságok 1945-ben háborús bűnössé nyilvánították, s egy kis csomaggal átdobták az országhatáron. - Olvasottsága mellett birtokában volt annak a félig nemesi, félig népi szóbeli költészeti értékű anekdotaanyagnak, mely a csallóköziek emlékezetében a két vh. között már pusztulóban volt. Kukkónia lelke c. művében ezt mutatta be. E művét és tört. regényét a jobb kritikusok lebecsülték, úttörő irodalomtörténészünk, Kemény G. Gábor viszont, ha röviden is, de elismerően írt róluk. Lapszerkesztőként rövid ideig működött: a Tátra c. irod.krit. folyóiratnak 1938 ápr.-tól jún.-ig (megszűnéséig) volt a főszerkesztője. M.: Kukkónia lelke, Kassa 1932, 2. kiad. 1993; Bocskay angyalkái, r„ Bp. 1942. Ir.: Györy Dezső: Diskurzus egy régi kúrián - Kisebbségi élet az „Aranykertben", MÚ 1936. ápr. 1-5.; Kemény G. Gábor: így tűnt el egy gondolat..., Bp. 1940; Koncsol László: Előszó a Kukkónia lelke 2. kiadásához. T. L. FÖLDESNÉ Kováts Piroska Kováts Piroska, F. FÖLDES Sándor; Ács Pál (Temesvár, 1895. jan. 12. - Budapest, 1968. jún. 18.): költő, író, publicista. Iskoláit Eperjesen végezte, ugyanitt filozófiát és jogot hallgatott. Tanulmányait a háború szakította meg, 1915-ben a frontra vezényelték. Fogságba kerülve részt vett a hadifoglyok forradalmi mozgalmaiban, harcolt Mongólia, Szibéria, Mandzsúria harcterein. Egyik verse tanúsága szerint Sanghajba is eljutott. 1918 tavaszán tért vissza Magyarországra, részt vett az őszirózsás forradalomban, a kommün alatt a bp.-i vörösörségnél szolgált, 1920 elején Csehszlovákiába emigrált, előbb 119
