Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

FLÓRIÁN Kata nítási nyelvű jogakadémia tanára lett. 1922ben, a főiskola megszűnése után nyugdíjba vonult, és Eperjesen élt. 1924-1928-ban Eperjes polgármestere volt. A szlovákiai magyar lapokban tanulmányokat publikált. Alapító tagja volt a CSMTIMT-nek, tagja elnökségének s a Magyar Figyelő szerkesztőbizottságának. M.: Szocializmus és magántulajdon. Bp. 1901; Az adománygyűjtés a magyar közigazgatási jogban, uo. 1904; A tiroli hegyek közt Eperjes 1904; A magyar-horvát pénzügyi egyezmény. Bp. 1905; Barangolások a Magas-Tátrában. Eperjes 1905; A csehszlovák államjogi és községi illetőség, uo. 1925; A szlovák-magyar állampolgársági egyezmény, uo. 1941. Ir.: Bruckner Győző: F. K. emlékezete, Evangélikus Évkönyv 1941; Schöpflin Géza: F. K., Eperjes FLÓRIÁN Kata; Kalavszky Miklósné (Eperjes, 1903. aug. 6.-?): színháztörténész. 1921ben az eperjesi ev. kollégium főgimnáziumában érettségizett. Bölcsészettudományi tanulmányait Bp.-en, Jénában, Párizsban és a prágai Német Egyetemen végezte német-francia szakon. 1927 és 1936 között a kassai magyar gimnáziumban tanított, s a PMH-ban, a Kassai Újságban és az Új Világban publikált. 1936ban Bp.-re ment férjhez. M: Három egyetem, Eperjes 1926; A kassai német színészet története 1816-ig, uo. 1927. Cs. S. FOGARASSY László (Pozsony, 1920.jan. 1. - uo., 1994. szept. 3.): történész. Középiskolai és jogi tanulmányait szülővárosában végezte. Néhány évig pénzügyi fogalmazóként dolgozott, 1952-től nyugdíjazásáig a po.-i Gumón gyár könyvtárosa volt. Életéről írt rövid összefoglalója az ISZ-ben olvasható (Önéletrajz, 1994/11). - Két fő kutatási területe: az első vh.-t követő mo.-i forradalmak és határviták hadi eseményei, valamint az első CSSZK magyar if], mozgalmai és ifj. érdekvédelmi szervezetei. Az első témakörben írt tanulmányaira a 70-es években készült akadémiai magyar történelmi szintézis 8. kötetében többször hivatkoznak, s művelődéstört, munkái is hézagpótlóak. írásai főleg az ISZ-ben, a Történeti Szemlében, a Hadtörténeti Szemlében s hazai és külföldi évkönyvekben jelentek meg. Jelentősebb tanulmányai: Pozsony és a proletárdiktatúra (ISZ 1959/2); Adalékok a román hadszíntér történetéhez (Herman Ottó Múzeum évkönyve, Miskolc 1967); Bevezetés a burgenlandi kérdés forrásaiba és irodalmába (Soproni Szemle 1971/2); A soproni népszavazás (uo. 1971/1); A magyar-délszláv kapcsolatok katonai története 1918-1919 (Acta Univ. Debreciensis, 1986); The Eastern Campaign of the Hungarian Red Army, april 1919 = War and Society in East Central Europe Vol. XX, Columbia Univerzity Press, New York 1988; A pozsonyi magyar főiskolás egyesületek történetéhez 1937-1944 (Baranyai Helytörténetírás, Pécs 1990); A pozsonyi magyar kereskedelmi iskolák története 1885 és 1944 között (= Pozsony-Pressburg-Bratislava - A 700 éves város, Po.-Bp. 1994). M: A magyarországi Tanácsköztársaság katonai összeomlása. Bp. 1988; Magyar Cserkészmozgalom Csehszlovákiában 1919-1939, Dsz. 1992; Pozsony város nemzetiségi összetétele a 20. században. = Új Mindenes Gyűjtemény 10., 1993; Ligetfalu és a pozsonyi hídfő története, 1995. Ir.: Turczel Lajos: F. L. köszöntése, ISZ 1975/1; Ein Historiker der Burgen landfrage im Ausland. Burgenland Jahrbuch 1982; Molnár László: F. L. 70 éves, Soproni Szemle 1990/20; Turczel Lajos: Forrásértékű tanulmányok szerzője, ÚSZ 1990. márc. 12.; uő. Válogatott bibliográfia F. L. irodalmi tevékenységéről, ISZ 1994/11. FÓNOD Zoltán: Böjthe Zsolt (Ekecs, 1930. okt. 29.): irodalomtörténész, publicista, kritikus, egyetemi docens. Iskoláit szülőfalujában és a Somogy megyei Csurgón végezte, itt érettségizett 1950-ben. 1954-ben a po.-i Szlovák Egyetem Pedagógiai Karán, 1958-ban (az előbbi intézmény jogutódján) a Komenský Egyetem BTK-n magyar-történelem szakot végzett. 1969-ben bölcsészdoktori, 1984-ben kandidátusi címet szerzett. 1950-től tanár, 1955-től újságíró, a Szabad Földműves munkatársa, 1960-tól az Új Szó kulturális rovatának vezetője, 1969-1970-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó igazgatója, 1970-1972ben az Új Szó külpolitikai rovatának vezetője, 114