Szerényi Ferdinánd (szerk.): A csehszlovákiai magyar tanítók almanachja (Bratislava, Učiteľské nakladateľstvo U nás, [1934])

1. A nagy példák - III. Giordano Bruno

1. Grammatika. — Logika. MP PM MP SM SM MS SP SP SP A középkori gondolattermelésnek öntőformái. Mondatokká formálva ilyképpen hangzanának: Az ember (M) eszes lény (P), Szókratész (S) ember (M), ennélfogva Szókratész (S) eszes lény (P). A második esetben: A részeg ember (P) esztelen (M), Szókratész (S) nem esztelen (M)

, Szókratész (S) nem részeg ember (P). A harmadik esetben: A szesz (M) nem halálos hatású (P), A szesz (M) méreg (S)

, Egyes mérgek (S) nem halálos hatásúak (P). Senki se vágja ezért földhöz ezt a könyvet! Nem az író a hibás, de még a szedő sem, hanem a valóság, hogy évszázadokon át ilyen mondatokkal foglalkoztak a tanult és tanulni vágyó emberek. Ilyen haszontalanságokon rágódtak egyetemi előadások és akadémikus viták során és örültek annak, hogy még egy negyedik öntőforma is akadt: PM MS SP De erre már példát nem írok, hogy elkerüljem a rosszindulatnak a vádját, mintha mindenképpen azt akarnám igazolni, hogy a középkori gondolkodásnak lényege: szellemi kérődzés volt. Nem láttak, nem hallottak, nem tapogatództak a kor emberei, hanem meredt szemmel nézték a könyveket, melyeket hatóságilag engedélyeztek, és zúgó füllel hallgatták a mondatok magyarázatát, melynél több egy egyetemi előadás sem lehetett. Nézni, látni, tapasztalni! Minek az! Galilei hiába hívta meg tanártársait, hogy nézzenek bele a távcsövébe és lássák a Jupiter bolygó holdjait, ezek elutasítják még a gondolatát is annak a lehetőségnek, hogy valami létezzék akár az égen, akár a földön, ami nincs az engedélyezett könyvekben. Lemondóan jegyezte fel Galilei, hogy firenzei kollégái nemcsak a Jupiter holdjait nem akarták látni, de még a távcsövére sem voltak kíváncsiak, 35