Szerényi Ferdinánd (szerk.): A csehszlovákiai magyar tanítók almanachja (Bratislava, Učiteľské nakladateľstvo U nás, [1934])
3. Az iskola és a demokrácia - II Az iskola demokratikus reformja
Köztársaságunk népiskolai tantervének vezető eszméje, hogy a praktikus és társas életre kell nevelnünk a ránk bízott nemzedéket. Az állampolgárok szolidaritásának és a munkaszeretetnek begyökereztetése az emberi szervezetbe a végső cél. Ennek a célnak az elérésében különös szerepe jut az anyanyelv tanításának. A népek nyelvében nem a neves írók és költők műveit látjuk, hanem a népléleknek legsajátosabb megnyilatkozását, amelynek tökéletes vagy legalább alapos ismerete nélkül nem is lehetünk egy uépközösségnek számbavehető tagjai. Az anyanyelvnek régi rendszerű tanítását, mely nyelvtani szabályok eldarálásában, hangzatos fordulatok ismétlésében merült ki, már Pestalozzi kifogásolta. Ma többet várunk az anyanyelvnek tanulásától. Az anyanyelv tökéletes bírása az embernek egyik legfontosabb erőforrása. Az anyanyelvnek a segítségével leszünk egy közösségnek, egy történelmi, fejlődési folyamatnak tagjaivá. A beszéd- és értelemgyakorlatok során kell már gondot fordítanunk arra, hogy a tanult szavak ne legyenek csak puszta hangtani képletek, hanem helyes tartalmuk legyen és formailag ne legyen valami egészen helyi jellegük, hanem irodalmi alakjukat sajátítsák el növendékeink. A stílus mestereinek egy-egy alkotásából felolvasunk, hogy a szavak szépsége zengzetességükben is érvényesüljön és kedvet keltsünk tanítványainkban az olvasásra, mely a nyelvi készségnek egyik főtámasztéka. Dolgozatok íratásával módját ejtjük annak, hogy a gyermeki lélek fejlettségi fokának megfelelően ki is fejezhesse magát. Külön tanulmányt igényelne, hogy a magyar nyelvnek magyar iskolákban való tanításának bölcseletét kifejthessük, azért meg kell elégednünk annak az általános elvnek a rögzítésével, hogy az anyanyelv tanítása mélységes kötelességérzetre való nevelést jelent. A nyelv nem valami készet jelent, melyet egyszerűen közölni, közvetíteni lehet, hanem olyan szellemi kincs, amelyet küzködve, dolgozva kell elsajátítani, megszerezni. # Az iskolareformoknak ellenzői is vannak. Ezek a pedagógusok a gyerekek tehetségtel enségére hivatkoznak és az önkéntes tanulással szemben megnyilvánuló ellenszenvével érvelnek az iskolareformok ellen, melyek a munka súlypontját a tanítóról a tanulóra hárítják át. Mi hiszünk a gyerekek tehetségében és kitartó tanulásra való készségében. 153