Szerényi Ferdinánd (szerk.): A csehszlovákiai magyar tanítók almanachja (Bratislava, Učiteľské nakladateľstvo U nás, [1934])
2. A magyarság Csehszlovákiában - VI. Gašparik Ignác: A felsőcsallóközi magyar iskolák fejlődése
lát tankerületemben a következő községekben szerveztünk: Cséfán, Ógellén, Gombán, Alsójányokon, Kislégen, Kislúcson, Kism agyaron, Diósförgepatonyban, Előpatonyban, Tonkházán, Dunakisfaludon és Aggerdőpusztán, az utóbbiban a tanítói állás még ma is betölthetetlen az érdekelt községek és a helyi tényezők nemtörődömA gombai magyar községi iskolának 1929. évben emelt épülete. sége folytán. Meg kell említenem, hogy ezen újonnan létesített iskolák közül a kislégit, kismagyarit, tomkházait mindjárt két tanítóval engedélyezték és a diósförgepatonyinak ma már három tanítója van. A gombai, tonkházai, alsójányoki és kislúcsi községi iskolák épületét képekben is bemutatom. Ezen új magyar iskolák létesítésénél ki kell emelnem néhai Leszkay, nagymagyari esperes azon elismerő kijelentését, mely szerint Gomba és Alsójányok községeknek a magyar uralom alatt hiába való volt az a törekvése, hogy iskolát kapjanak, nem engedélyezték. El kellett tehát jönnie a Csehszlovák Köztársaságnak, hogy a községek kérelmét teljesítsék. A kislúcsi községi magyar iskola új épülete. A meglévő iskolák fejlesztése. Nagyon sok községben még most is égető az iskolakérdés, amióta a nyolcéves iskolakötelezettség követelményeinek kell eleget tenni. i_2-3 vagy több osztállyal bővültek a következő magyar iskolák: a sikabonyi 2 tanítós községi iskola 1 osztállyal, a bakai 2 „ r. k. „ 1 tanítóval, 129