Ethey Gyula: A Zoborvidék multjából (Nyitra : Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1936)

A kastélyok

74 Kristóf bibornok később átalakított ; cimere még rajta van a homlokzaton. Migazzi Vilmos gróf főispán a kastély parkjában létesilett négy tóban külföldi halakat iparkodott meghonosítani. így tenyészett benne 1884-ben az arany orfa, a szemling. A hozzátartozó birtok a csehszlovák birtokreform folytán parcellázás alá került, az eredeti célját elvesztett kastélyt 1931-ben megvásárolta ar.-marólhi járás. MALONYA határában áll Ambrózy István bárónak 1895 ben épült kastélya híres kerttel, hol nagy szakértelemmel különféle ritka fákat honositoit meg. ötven hold terjedelemmel létesült az Arboretum sempervirens et semperflorens, mely park a maga nemében az egész országban egyedül áll. Főképen a mediterrán flórát műveli. Több mint hatszázfajta örökzöld lombos fás növénye van a fenyőféléken kívül ') KISSZELEZSÉNY. Az 1755. évi canonica visitatio szerint a falu Forgách Pál püspöké, azelőtt pedig Tajnay Ádámé. Ez a család zálogban tartotta a Forgáchoktól. Tajnay Esztert nőül vette Boronkay Imre; igy kerültek ide a Boronkayak, akik a XVIII. század végén felépítették kastélyukat. Ma elárvultan áll; a birlok parcellázva van. NÉVER. Barsmegye monográfiája téved, midőn a kastélyt a Tolvay családdal építteti. Az alkotás ténye Panni Török Zsigmond verebélyszéki alispánhoz vezet a XVII. század utolsó negyedében. Unokája Mária volt az, aki előbb Horváth Istvánhoz, majd Apponyi Péterhez ment nőül és a kastélyt 1717. május 22-én harmadfélezer rhénusi forintért Tolvay Gábor báróra ruházta A nálam lévő okmányban az eladó asszonyság világosan »öregatyánk által jó jussal birt kastélyt" emlit A nép maga is Török-féle kastélynak nevezte. Batthyány József hercegprímás szintén, mint „Castellarem Curiam Nobuitarem alias Törökianam dictam" adományozza azt Bacskády Józsefnek 1793 ban.«) ») Révai N. Lexikon 1-530. 9) Okmány nálam.