Ethey Gyula: A Zoborvidék multjából (Nyitra : Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1936)

A kastélyok

73 hogy Kislapolcsányi Tamás hires kövér ember volt, kihez I Ferdinand király 1565 táján külön festőt küldölt megörökítés végett. Az 1781-ben lebontott régi templomot 500 évig használták, sír­boltját azonban a benyomuló víz tönkretelte. Hires vitéznek ismeri a történelem Kistapol­csányi Jánost, aki török fogságot szenvedett, szá­mos párviadalt vivott és ütközetekben győzedel­meskedett. Sirköve elég ép állapotban maradt meg; a Keglevichek áthozatlák az uj templomba. A Rákóczi családnak meleg otthona Kis­tapolcsány; a Nagyváradon hősi halált halt László 1659-ben vásárjogot szerez a községnek. Ugyanő már 1657-ben jelezte, hogy kastélyát erődmüvei óhajtja körülvenni, az odahordandó kövekhez vár­megyei hozzájárulást kér. Itt tartózkodott többször II. Rákóczi Ferenc, aki nagynénje Erzsébet kí­séretében gyakran vadászgatolt a hegyekben. Az uradalmi park már 1786-ban narancsossal egészült ki, vaddisznó és szarvaskertje a vadászok közölt örvendett hírnévnek Ugy a kastélynak, mint a kerlnek nagy gondozója a Keglevich család; 1868-ban ezt olvassuk róla : Angolizlésü kert, a tájkerlészetnek minden kellékével rendelkezik Van csergedező patakja, pavillonja, barlangja, chinai csengők, látlorony, szőlőkert, lugas, rom-vár. Egyik kerti házikóban emlékkönyv fekszik, melyben a Jálogatók neveit és emlékverseit olvashatjuk. A kastély oszlopos homlokzalát ugyancsak a Keglevichek építik a XVIII. század végén. Keglevich István gróflól megvette Károly Lajos főherceg, aki a raktárhelyiségek egy részét lakószobákká alakí­totta. 7) Udvarát ugyanekkor másfél méternyire le­ásták, igy a vár földalatti része is felszabadult. Az 1018 évi államfordulat óla állami birtok és köz­társasági elnökünknek kedvelt pihenőhelye. ARANYOSMARÓTH. A Paluska család 1701. jul. 30-án nyert címeres nemesi levelet, majd 1719-ben Maróthi elönevet, végül Paluska Keresz­tély bárói rangot. A család kihalt, ök építették a lemplom közelében lévő kastélyt, melyet Migazzí 7) Barsi Ellenőr 1895-33. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents