Ethey Gyula: A Zoborvidék multjából (Nyitra : Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1936)

Feketevar. Čierny hrad

71 v Feketevár. Čierny hrad. A zlalnói erdőségekben, messze emberlakta tanyáktól 572 méter tengerszin feletti magasságban egy jóformán teljesen elpusztult erősség nyomait találjuk. A Forgáchoknál Ghymesen lévő régebbi feljegyzés megemlíti, hogy ezen a magaslaton igen vastag, durva készilményü boltozott iv áll, kerekded alakú földsánccal körülvéve. Neve Feketevár; építését némelyek az avaroknak tulajdonítják. Ugyanerről Hunfalvy „Magyarország és Erdély" cimü 1860-ban kiadott müvében beszél. Régi várkaput említ, mely az úgynevezett avarkapu vagy fekelevár Az erősségnek helyszínén való megtekintéséből megállapítható, hogy a várat körülvevő földsánc bizonyára őskori földvár. A Zobor-Zsibrica-Nagytribecsen át vonuló erődítések egyik láncszemének látszik. Kitűnő fekvése későbbi időben se vesztette jelentőségét, azért a földvár belsejében kőtornyot és bástyákat emeltek. A torony falának vastagsága két métert meghalad, de a maradvány se nem várkapu, se nem boltozott iv Ehhez csupán azért hasonlít, mert a fal alsórészén egy nyílás idővel tágabbra szakadozott. Az erősség egy felmérés szerint mindössze 16 öl hosszú.

1) Kik húzták fel benne a kőfalakat, nem tudjuk. Kétségtelenül sölélszinü köveiről nevezték el Feketevárnak. A zlatnói aranymosás emléke fűződik hozzá: 1516 ban Forgách Miklós itten arany és ezüstbányák müvelésére eszközöl ki királyi engedélyt.

2) 1) Barsi ellenőr 1891-30. sz. 2) Forgách cs. tört. 231. lap.