Ethey Gyula: A Zoborvidék multjából (Nyitra : Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1936)

Hrussó vára

67 mányozla, kiről azonban hamarosan lehullott a lepel, mert a királyi udvar arany és ezüstnemüinek tolvajlásán tettenérték. Az uj várúr középkori jogrend szerint megérett az akasztófára s bár a kötéltől megszabadult, a várat elvesztette, melyet 1468-ban Lábatlani Gergelynek adományozott Mátyás az igazságos. 1492-ben Bajriai Both János és Andrásé a vár, kik azt a Verebélyi testvérnek adják el.

8) Majd 1502-ben Verebélyi György Radnai Holly Pálra és Akosházi Sárkány Ambrusra ruházza. 1504-ben nevezettek Hrussó várát összes tartozékaival eladják Zablathi Salcer Lőrincnek, aki hatalmas vagyonáról a gar. szt. benedeki konvent előtt 1525. dec. 16-án végrendelkezett.

9) Hrussó várát még életében átadta egyik fiának Jeromosnak, aki 1526ban meghalt. Özvegye Bucsáni Korlálhkőy Borbála férjhez ment Wasserman Jánoshoz, ez pedig neje révén a vár birtokába akart jutni Ferdinand király 1529. ápr. 29-én felhívta Borbála asszonyt, hogy a várat Zablathi Györgynek adja át. Ámde György nemsokára meghalt, Borbála igy fiaival együtt helyén maradhatott. A családtagok Hrussóy néven küzdenek és veszekednek szomszédaikkal Hrussóy János 1535. ápr. 1-én Kislapolcsányi Tamás és György erősségét rohanja meg, ahol emberhalál esik elvész György unokája Ferenc és Tamás testvére László. A főben|áró ügy többféle fordulat után 1542 ben kerül Ítéletre, Hrussóy Jánost hűtlenségben elmarasztalták, jószágaitól megfosztották, a birtokot, a Tapolcsányiak nyerik el. A Kistapolcsányi család azonban tulajdonkép csak az 1554. nov. 1-én kelt királyi adománylevél alapján ült Hrussó birtokába. Ez időtől fogva az övéké is maradt a családnak 1610 ben bekövetkezett kihaltáig. II. Mátyás király 1616. jan. 16-án Helési Pelhe Lászlónak és neje Kapivári Kapy Annának adományozta Hrussót. Ennek leánya Anna Rákóczi •) Botka okltár LXXXIV. ') Bars hetilap 1922. évi 49-51. számában Haiczl K. dr. cikke. 5»