Ethey Gyula: A Zoborvidék multjából (Nyitra : Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1936)

Hrussó vára

65 Hrussó vára. A lelünt regényes vilézi élet fehérlő csontváza gyanánt emelkedik fel a Kistapolcsány fölött húzódó erdők rengetegéből Hrussó várának omladéka. Tengerszin felett 498 méter magasságban körülbelül 3300 négyzelméler területen állottak épületei. Egyesek szerint még a X. században raklák le alapkövét,

1) igaz-e vagy sem, ez nem dönlheló el. Eredetileg királyi vár, melybe a XIV. században Csák Málé tolakodott bele, mignem Ghymes visszavétele után innen is kiverlék a garázda kényúr csapatait. 1316 ban Ladislaus de Hrussról olvasunk,

2) akit Csák Málé elfogott, egy ujját levágta s csak 3000 márka váltságdíj ellenében bocsájlotta szabadon. Ez a László az Apponyi család tagja voll.3) Várnagyai között fellünik a Lévai Cseh család őse Vörös Beke 1327-1344-ig. majd Perényi Miklós 1351-ben Zsigmond király 1397-ben Chelneki György fóasztalnok mestertől Sáros várát elcseréli Hrussóért.

4) Ezen időben, mig a szikla ormán várőrző vitézek ültek éberen, lent a völgyben aranyászok vig dala zengelt a végleien erdőkön át. Lajos király Hrussó vára körzetében az aranymosás jogát 1347ben Miklós mesternek, Kistapolcsányi Gyula ispán fiának adományozta. 1403. dec. 4-én Zsigmond király Hrussót Forgách Péter nyitrai főispánnak adla oly feltétellel, hogy Esztergom oslromára 300 lovast vezet.

5) Birtokába lépett e az adományos a várnak, azt nem tudjuk, de bizonyos, hogy 1422 ben a király ugyancsak Forgáchot küldte az ellene lázadók kezén lévő Hrussó ostromára. Ez a hadmivelet akkor kemény dió volt s csak úgy vezetett eredményre, hogy főispánunk a falakkal szemben ellenvárat ») Archeológiai Értesítő 1913-165. lap. 2) Anjoukori okmt. 1—399. 3) A Pécz nemzetség Apponyi ágának oklevelei I. köt. *) Knauz Gar. sztbenedeki apáts. 193. lap. 5) Forgách család tört. 674. lap. 3