Ethey Gyula: A Zoborvidék multjából (Nyitra : Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1936)
A zoborhegyi kolostor
36 lil, kik a melki apáiságban húzódtak meg. Többit elvégezte az idő vasfoga és olyan emberek, kiknek olcsó építőanyagra volt szükségük. Ismét fák nőttek a helyen, ahol valaha ájtatos papok imádták az Istent, bozót verte fel a tanyát, hol tudós íródeákok szerkesztetlek évszázadokra szóló okmányokat. Lassan már csak imitt amott némi falmaradvány mutatta, hogy emberlakta hajlék állott egykor az erdő sűrűjében. A XVII. század végén Jáklin Balázs nyitrai püspök és fivére Miklós elhatározták, hogy a zobori kolostor romjain új életet teremtenek, azt benépesilik. Lipót királyhoz fordult tehát püspökünk oly kérelemmel, hogy engedje meg a Bécs mellett levő kolostorból jól ismert kamalduli rendnek a Zoborra való telepítését. A király ezt nemcsak megengedte, de a szerzet ellátására kijelölte a pilisi apátság jövedelmét. Mi sem állott a terv megvalósításának útjában ; Jaklinék 1692-ben hozzáfogtak a kolostor újjáépítéséhez, mely munka 1695-ben nyert befejezést. Jaklin Balázs püspök okt. 22-én meghalt, a többi teendőt fivére Miklós végezte eL A kamalduli atyák ünnepélyesen bevonultak a bencések örökébe. Ennek a szigorú szerzetnek Magyarországon három háza volt, közöltük a leghíresebb a zobori kolostor. A telep lakói egymás nevét sohasem tudták meg. Nőknek csak Szt. József, Szt. Illés és karácsony napján volt szabad templomukba lépni* A zobori kolostor felirata ez volt 4)-' Absit ab hac porta lurbator eremi, Odit enim turbas, túrba sacrata Deo. Templomuk bejárata felelt hármas címer állott; Jaklin Balázs és Miklós, valamint utóbbinak neje Gellért Judit címere ez. A telepnek több képe maradt reánk, egyike a darázsi templomban álL A főépületen belül csinos kertben állottak a remetelakok, a szerzetesek igénytelen, de elégedett hajlékai. Számadási könyvüket 1704. évtől kez*) Szóllősy Károly, Szerzetesrendek 128. lap).
