Ethey Gyula: A Zoborvidék multjából (Nyitra : Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1936)

Zobor

28 igazság kiderül Franz von Schwartznak, a taskendi csillagvizsgáló igazgatójának 1900 ban megjelent Turkestan cimű munkájából. A tudós szerző szerint „középázsiai lovasnépeknél ma is szokás, hogy a feltört hátú állat sebeire nyergelés előtt vékony szeletekre vagdalt nyershúst tesznek besózva vagy sós vizben öblögetve, hogy a sebben férgek ne támadjanak és gyorsabban hegedjen. Magam is használtam ezt a módszert s célszerűnek találtam". Ezt látta valamelyik utazó s megszerkesztette a hús puhilás nem étvágygerjesztő módjának sokáig ki nem irható meséjét. Zobor. Nyílra mögött 587 méter tengerszin feletti magasságban büszkén emeli az égre sziklafoltokkal tarkított kopasz fejét a Zobor hegye A köztudat Zobor vezér nevét fűzi hozzája. Béla király Névtelen jegyzője Zubur vezért teszi meg Nyitra védőjének, kinek hivatása vala a honfoglaló magyarok seregével szembeszállani. Müvének 37. fejezetében azt irja, hogy Zubur a magyarok elé mene s midőn Zuárd, Kadusa és Huba át akarnak vala kelni a Nyitra vizén, velük megütközék. És mig egymással sokáig harcoltak, a magyarok a csehek és szlávok közül sokat agyon nyilaznak vala Negyednap a csehek és minden nyitrai szlávok látván a magyarok merészségét s a nyillövéseket nem állhatván, futásnak eredének és hogy életüket megmenthessék, sebes vágtatva Nyitra várába zôrkózának nagy félelemmel. Kikel Zuárd, Kadusa és Huba, nemkülönben a többi vitézek a városig üzének. Vezérük pedig Zubur, midőn futtában ellenük harcolni akart, Kadusa lándzsájától elesék és elfogaltatván őrizet alá lételék: a többiek a városba zárkózva, mint u némák úgy elhallgatának. Másnap azért Zuárd, Kadusa és Huba a sok fegyveres sereggel keményen kezdték vívni Nyitra városát