A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Varga Imre: A felvidéki magyarság a statisztika tükrében

szorult a legsürgősebb segítségre úgy kulturális, gazdasági, mint a társadalmi megszervezés terén. A magyarság minden bűne, fertőzött lelkisége, ha nem is a falu hibája, hanem a magyar értelmiség mulasztása, mégis a tömeg belső társadalmi életébe jutott kifejezésre. A magyarság fennmaradását nagyban előmozdította ez a földhöz való kötöttség, de egyúttal a hibák meglátása után a kisebbségi sors második harmadában ez késztette — különösen a fiatalabb generációt — magyarság társadalmi síkon való megszervezésére, ami a Sz. M. K. E.-ben és a gazdasági egyesületekben tükröződött vissza. Ez a munka hozta meg azt az eredményt, hogy a kisebbségi sors utolsó éveiben olyan nagy mértékben egymásra a felvidéki magyarság s hogy a társadalmi osztályok válaszfalai eltűntek. A foglalkozási eltolódásnál feltűnik még az, hogy a gazdasági életünk mennyire ferde volt abban is, hogy a magyar társadalom kevés iparost és kereskedőt termelt ki. Pedig ha kibontakozott volna már előbb a nemzeti szolidaritás, akkor sokkal több iparost és kereskedőt tarthatott volna el a magyarság. Ezzel a ténynyel levezetődött volna az a veszély is, hogy állami alkalmazást a magyarok kevés számban kaptak, s így a fejlődő, de mindinkább nehezedő megélhetés erre tolódhatott volna el. A felvidéki magyarság fogalmi köréhez tartozik annak vallási elosztódása is. Ahogy a foglalkozási ágaknál a földmíveléssel foglalkozók voltak döntő többségben, úgy a vallási megoszlásnál a róm. katholikusok voltak nagy mértékben túlsúlyban. A csehszlovák köztársaságban élő összes magyarok közül 454.912 róm. kath. vallású, ami a kisebbségi magyarság 63°/o-át teszi ki, 197.484 ref. (27.4%), 27.194 gör. kath. (3.8%), 28 német evangélikus (ebből 18 nő), 21.032 magyar evangélikus (2.9%), ebből 20.260 esik Szlovákiára és csak 346 Kárpátaljára. Magyar nemzetiségű és zsidó vallásának vallotta magát 16.807 (2.5%) egyén. Ebből Szlovákiában volt 9.728, Kárpátalján 5.870. Vallástalan magyar volt 1.187. Szlovákiában 708, Kárpátalján 358. A vallástalanok közül 453 nő. Ezenkívül volt még 575 babtista, 68 provszláv, 17 csehszlovák vallású és 81 egyéb vallású magyar. Tudjuk jól, hogy az egye.' vallásoknak és felekezeteknek milyen eszközök állanak rendelkezésükre ahhoz, hogy M híveiket valláserkölcsi hitéleten kívül a nemzetiségükben is megerősíthessék. Eszerint a kisebbségi sorsban a magyarság nemzetiségi fennmaradásában olyan felelősség hárult az egyes vallások vezetőire, papjaira és tanítóira, amilyen arányban a magyarság azon valláshoz tartozott. Hogy e felelősségből melyik vallás, vagy felekezeti csoport mennyit teljesített, annak megállapítására egyrészt nem érzem magamat hivatottnak, másrészt pedig kívül esik ezen tanulmány kitűzött célján. További fejtegetésünkben nézzünk szembe azzal a kérdéssel, hogy vájjon a kisebbségbe jutott magyarság pusztult-e, vagy más szóval, számbelileg és hatóképességében gvöngült-e. szlovákok, illetve Évben csehszlovákok magyarok számmal °/o-kal számmal %>-ka! 1880. 1,554.585 63.1 574.156 23.3 1890. 1,602.535 62.0 641.786 24.8 1900. 1,701.041 60.9 756.919 27.1 1910. 1,686.696 57.7 893.586 30.5 1920. 1,941.942 65.1 634.827 21.6 1930. 2,224.983 97.6 571.988 17.8 E rövid kis visszapillantás is mutatja azt, hogy a kisebbségi sorsban idegen hatalom szolgálatát teljesítő hatalmi erők lökésszerűen ellenkező irányba, a fogyásba lökte a magyarság számbeli fejlődését, s az ott élő uralmi népcsoport teljes megerősödését, térhódítását hozta létre. Az 1921-es népszámlálástól az 1930-as népszámlálásig — a következő népszámlálásra már nem maradt ideje a köztársaságnak — az akkori hivatalos népszámlálás szerint 52.698-al fogytunk meg s ígv az 1930-as népszámlálásnál 691.923 magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárt számoltak össze. Hogy e fogyást területenként is figyelemmel kísérhessük, nem lesz fölösleges, ha a járások 1910., 1921 és 1930-as százalékos arányszámait itt felsoroljuk, melyeknek lakossága leginkább magyar nemzetiségű. A járás lakói közül százalékban Járás neve n.agyarok csehszlovákok 1910 1921 1930 1910 1921 1930 Somorjai 89.75 87.36 76.93 1.07 2.50 11.37 Dunaszerdahelyi 98.98 94.34 88.20 0.26 1.78 4.96 Komáromi 96.01 92.35 82.93 1.27 5.70 12.34 Galántai 90.70 70.89 91.97 7.76 22.58 31.62 Vágsellyei 69.18 61.79 55.54 29.24 35.46 40.49 Ógyallai 92.85 84.95 70.13 6.63 13.15 27.60 Szenei 74.96 38.73 27.45 23.65 59.13 69.02 Érsekújvári 55.18 37.32 31.60 42.52 50.50 63.96 Párkányi 97.51 93.84 81.55 2.17 5.45 15.56 Verebélyi 53.71 34.70 25.71 44.88 63.21 21.88 Zselizi — 93.55 79.94 — 4.91 14.90 Korponai 8.24 39.00 36.39 89.30 58.75 60.95 Losonci 44.71 30.54 25.83 52.80 66.14 68.70 Feledi • — 94.68 77.37 — 4.43 13.97 Rimaszombati 33.72 19.01 12.19 63.70 78.65 83.85 Rozsnyói 52.94 47.39 35.65 39.62 45.23 55.58 Tornaijai 18.80 94.73 83.12 0.51 3.37 12.34 Nagykaposi 74.64 58.32 55.72 23.58 35.38 36.73 Királyhelmeci 99.57 70.86 61.97 7.76 22.58 31.62 Szepsi 81.47 70.97 56.28 8.07 14.51 26.69 Ha e kis egységek elváltozásait nézzük, a helyes megítélés szempontjából azt is le kell szögeznünk, hogy a különbséget nem csupán az a körülmény idézte elő, hogy a lakósok nemzetiségi hovatartozandósága eltolódott, hanem az is, hogy egyes járások területe kiegészítést nyert. Emellett még azt is megállapíthatjuk, hogy a járások nemzetiségi arányszáma, amelyekben — 91 —