A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

talosmesterséget tanulta ki. Mint se géd Bécsben, Berlinben és több város ban fejlesztette szaktudását. A világ háborúban az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett. 1918-ban lett ön­álló Pozsonyban. Dunaszerdahelyre 1919-ben került, ahol megalapította jelenlegi műhelyét. 1926-ban temetke­zési vállalatot létesített. Több helyi intézmény vezető tagja. F.: Antal Má­ria. Gy.: Aranka, Aladár és Margit. Szánthó Lajos kávéháztulajdonos. * 1904. Cegléd. Iskoláit Újpesten vé­gezte, majd a kávésipar minden ágá­ban kiképezte magát. 1938-ban vette át a 40 év óta fennálló komáromi Otthon-kávéház vezetését, üzemében 13 állandó alkalmazottat foglalkoztat. Nős, 1 gyermeke van. Szántó Lajos vendéglős. * 1906. Komárom. Iskolái elvégzése után atyja mellett kitanulta a vendéglői ipart, majd önálló vendéglős lett. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Csépy Gizella. Szántó Pál ref. tanító. * 1918. Nagysalló. Középiskoláit Léván, a ta­nítóképzőt Pozsonyban végezte. 1938­ban kezdte meg pályafutását Nagy­sallóban, ahol jelenleg is működik. Szántó Rezső földbérlő, oki. mér­nök. * 1899. Csábrágváralja. Beszterce­bányán érettségizett, az egyetemet Te­schenben végezte. Pályafutását a dió­szegi cukorgyárban kezdte meg. 1927 óta önállóan gzadálkodik Terbegecen. 300 hold földet bérel, melyen főkép gabonát termel. 12 állandó alkalma­zottnak nyújt megélhetést. Résztveit a yilágháborúban. F.: Grosz Jolán. Gy.: Péter. ­Szántó Sándor gazdálkodó. * 1909. Nagysalló. A szülői háznál tanult gaz­dálkodni. 1930-ban került Hölvénybe, ahol anyósa birtokán gazdálkodik. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Tóth Erzsébet. Szántó Sándor birtokos. * 1881. Nagysalló. A szülői háznál tanult gaz­dálkodni. Résztvett a világháborúban 1923-ban lett önálló gazdálkodó. Jelen leg 42 holdon munkálkodik. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Oroszi Zsófia Gy.: Sándor és Pál. Szanyi Gáspár Menyhért kőműves­mester, építési vállalkozó. * 1894. Be­regszász. Iskolái elvégzése után a kő­műves szakmát tanulta ki. Mint segéd több helyen fejlesztette szaktudását. 1926-ban önálló mester lett Beregszá­szon, ahol jelenleg is működik. A vi­lágháborúban az orosz, olasz és román fronton küzdött. F.: Molnár Anna. Száraz Gáspár vendéglős. * 1898. Érsekújvár. Középiskolái elvégzése ulán a vendéglős ipart tanulta ki, majd Ér­sekújváron működött mint pincér. 1935-ben vendéglőt nyitott, melyet a mai napig vezet. Résztvett a világhábo­íúban. Az orosz, szerb, román és olasz fronton küzdött. Kit. kétszer br. v. é Kcsk. F.: Horváth Margit. Gy.: Ju­lianna. Száraz Ferenc k. bíró. * 1887. Nyitranagykér. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást tanulta. A világhábo­rúban a 12. gye. kötelékében az orosz és olasz fronton teljesített szolgálatot, ahol meg is sebesült. A br. v. é. és Kcsk. tulajdonosa. Önálló gazda 1921­ben lett 9 hold földön, amit saját ere­jéből 20 holdra fejlesztett. F.: Kri­zsán Rozália. Gy.: József, Ferenc, Má­ria és Zsófia. Száraz László körirnok. * 1917. Nyitranagykér. Iskoláit Nyilranagy­kéren végezte. 1936-ban lépett-községi szolgálatba, mint körirnok. Pálya­futását Konijáton kezdte, majd Nyit­ranagykérre került. Sz. M. K. E. és a Kath. Legényegylet vezetője. Szarka Ernő gazdálkodó. * 1877. Tósnyárasd. 1902 óta önálló gazdál­kodó. 1934 óta a szöv. elnöke. Az E. M. P. elnöke volt. F.: Varga Mária. Üt gyermeke van. Szarka Dezső malomtulajdonos. * 1863. Salánk. Iskoláit Sárospatakon végezte. Salánkon 35 éve működik. Résztvett az E. M. N. P. mozgalmá­ban. F.: Szabó Katalin. Szarka József oki. erdész. * 1892. Budapest. A m. kir. erdészeti szakisko­lát Görgényszentimrén végezte el, ahol 1911-ben nyert oklevelet. Működését Bátorkeszin kezdte meg herceg Pálffy Miklós erdőgazdaságában, ahol azóta 1840 hold erdőnek a vezetését látja el. A világháborúban az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett. F.: Rigó Mária. Gy.: Mária, Ella és Gizella. Szappanos Erazmus szöv. üzletve­zető. * 1898. Vágkirályfa. Iskolái elvég­zése után a M. A. V. szolgálatába lé­pett. A világháborúban a 12. k. gye. kötelékében az olasz fronton teljesített szolgálatot. Ezután mint vasutas Szen­cen és Pozsonyban működött. 1933-ban telepedett le Nagypeszeken, ahol a helyi szöv. üzletének vezetését vettte át. F.: Morovics Krisztina. Gy.: Ilona, Erzsébet és Julianna. ifj. Szászi János gazdálkodó. * 1894. Sajókirályi. Iskolái elvégzése után a gazdálkodás minden ágában kiképezte magát. A világháborúban a szerb és orosz fronton teljesített szol gálatot, majd hadifogságba esett. Je­lenleg önálló gazda. H. bíró. E. M. N P. tagja. F.: Derencsén Piroska. Gy.­László és János. Szászi László gazdálkodó. * 1890. Sajókirályi. Iskolái elvégzése után a gazdálkodás minden ágában kiképezte magát. A világháborúban az orosz és olasz fronton teljesített katonai szol gálatot. Kcsk. tulajdonosa. Jelenleg önálló gazda. Volt közs. bíró. Közs elöljáró. E. M. N. P. tagja. F.: Csizi Katalin. Gy.: Julianna és Ilona. Szalinka József főmolnár. * 1889. Barsendréd. Iskolái után a malom­ipart tanulta, 1913 óta főmolnár. A vi­lágháborút a mozgósítástól leszerelésig végigküzdötte. A Nemesócsai Iparos Kör elnöke, a NOSKE alelnöke, iskola­széki tag. F.: Belujszky Mária. Szatmári József italkimérő. * 1892. Rozsnyórudna. Iskolái elvégzése után a szabóipart tanulta ki. majd Rozs­nyón önállósította magát. 1932 óta a Kat. Legényegylet italkimérője. A vi­lágháborúban az orosz és olasz fron­ton harcolt. F.: Borzovics Mária. Gy.: Lenke és Lóránt. Szatinszk y János vasúti vendéglős * 1877. Szene. Előbb a hentes- és mé­szárosszakmát tanulta, majd vendég­lős lelt Szencen, Pozsonyban, Galán­tán. A Ker. Szoc. P. tagja volt. Üzletét a csehek kifosztották. Három fivére vett részt a háborúban. F.: Szabó Te réz. Három leánygyermeke van. Szauer György szikvízgyáros. * 1898. Gács. Iskolái elvégzése után a fodrászipart tanulta ki, majd mint se­géd Losoncon fejlesztette szaktudását. 1921-ben önálló mester lett Füleken, ahol 1932-ben megalapította szikvíz­gyárát is, mely a mai kor igényeinek megfelelően van berendezve. F.: Szabó Anna. Gy.: Klári. Szecsei Lajos kisbirtokos. * 1879. Lontó. Atyja mellett tanult gazdái kodni. Résztvett a világháborúban, a szerb és olasz fronton küzdött. 1924­hen lett önálló gazda. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.. Kristóf Johanna­Gy.: Jolán. Szecsö Béla gazdálkodó. * 1909. Nagypeszek. Iskolái elvégzése után a szülői háznál a gazdálkodást tanulta, majd Barton a Fogy. Szöv. üzletveze­tője volt. 1932 óta önálló gazda, jelen­leg 28 kat. hold kiterjedésű birtokán. Közs. képv. t. t. E. M. N. P. tagja. F.: Császár Ilona. Szecső Sándor cipészmester. * 1878. Kissáró. Iskolái elvégzése után a cipészmesterséget tanulta ki. Több városban fejlesztette szakismereteit, majd 1907-ben Léván önálló mester lett. Résztvett a világháborúban. F.: Zimmer Aranka. Gy.: Sándor és Jó­zsef. - 213 —

Next

/
Thumbnails
Contents