A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

Storkán Ferencné magánzó. * Hro­nov. Iskoláit Nagykanizsán végezte. 1917 óta lakik Dunatőkésen. 1922-ben kötött házasságot. Gy.: Julia és Irén. Stöber Jakab műbútorasztalos. * 1906. Kubolacsárda. Iskolái elvégzése után Felsővisón tanulta az asztalos­ipari. 1926 óta önálló műbútorasztalos Üzemében 10 állandó munkaerőt fog­lalkoztat. F.: Lazarovics Jolán. Strassburger József kisbirtokos. * 1891. Érsekújvár. 1921-ben lett önálló gazdálkodó. A világháborúban az orosz és olasz frontokon küzdött. F.: Pro­hászka Anna, meghalt 1932-ben. Strausz Mihály közs. bíró, kőmíves­mester. * 1893. Várpalánka. Munká cson tanulta ki a kőművesipart, több helyen gyarapította szakismereteit, majd önálló mester lett Várpalánkán. Számos magán- és középületet épített. A világháborúban az orosz fronton küzdött, ahol megsebesült. Kit. II. o. e. v. é., br. v. é., seb. é. és a Kcsk. 1938-ban lett bíró. A csehek sokat ül­dözték magyarságáért. Több intézmény vezető tagja. F.: Almássy Mária. Gy : József, János, Jenő, Mihály és Mária. Strausz Miksa, a Latorica rt. cég­vezetője. * 1897. ősrégi felvidéki csa­lád sarja. Iskolai tanulmányait Bu­dapesten végezte. Előbb a Nasici rt.­nél működött, majd 1930-tól a Lato­rica rt. főtisztviselője és 1932-től cég­vezető. Atyja és fivére a világháború­ban hősi halált haltak. F.: Böhm Er­zsébet. Egy leánya van. Stránszky Bernát szállodás és ven­déglős. * 1877. Nyitra. Középiskoláit Budapesten végezte. 1919-ben lett ön­álló. Az Ipartestület volt elnöke. F.: Láng Gizella. Strba János László gép- és műla­katosmester. * 1890. Dóczifűrész. Is­kolái elvégzése után a lakatosipar minden ágában kiképezte magát. Szak­ismereteit Bécsben, Vihnyén, Buda­pesten és Bukarestben fejlesztette. A világháborúban a 26. gye. kötelékében az orosz fronton teljesített szolgálatot, ahol meg is sebesült. A br. v. é., a koronás vas é. k., a seb. é. és a Kcsk tulajdonosa. 1921 óta önálló mester Léván. E. M. N. P. tagja. F.: Zsilin­csán Margit. Strba József gazdálkodó. * 1889. Leszenye. Iskolái elvégzése után atyja mellett a gazdálkodást tanulta. 1911 óla önálló gazda. A világháborúban a 26. gye. kötelékében az orosz fronton teljesített szolgálatot, ahol hadifog­ságba esett. F.: Balia Mária. Strba Miklós vendéglős. * 1895 Dóczifűrész. Iskoláit Léván és Selmec­bányán végezte, majd a mészáros- és hentesiparban képezte ki magát. Ez­után Selmecbányán, Budapesten, Po­zsonyban és Léván fejlesztette szakis­mereteit. A világháborúban az olasz fronton teljesített szolgálatot, ahol két­ízben megsebesült és mint 75°/o-os h. rokkant szerelt le. A Vaskereszt, a br. v. é., a seb. é. és a Kcsk. tulaj donosa. 1922-ben vette át jelenlegi vendéglőjének vezetését. E. M. N. P. tagja. F.: Csehely Anna. Strikó István cipészmester, üzlet­vezető. * 1897. Dacsókeszi. Iskolái el­végzése után a cipésziparban képezte ki magát. A világháborúban a 14. hgye. kötelékében az orosz, román és francia fronton teljesített szolgálatot A II. o. e. v. é., a br. v. é. és a Kcsk. tulajdonosa. 1920-ban önálló kereske­dő lett, 1928 óta „Cikta" üzletvezető E. M. N. P. tagja. F.: Pomatyi Julia. Gy.: Piroska. Strömpl Vilmos körerdész. * 1902. Beregújfalu. Iskoláit és középiskoláit Munkácson, Beregszászon és Szatmá­ron, az erdészeti szakiskolát Temes­várott végezte. Pályafutását 1919-ben Mezőterebesen kezdte, mint erdész-gya­kornok, majd Beregújfalun és Hát­szegen, mint alerdész működött. 1934 óta körerdész. F.: Dorsán Margit. Gy.: Emil, Lajos és József. Stugel Béla cipészmester. * 1887. Léva. Iskolái elvégzése után a cipész­iparban képezte ki magát. Budapesten és Esztergomban fejlesztette szakisme­reteit. 1913-ban lett önálló Léván. A világháborúban az orosz fronton küz­dött, ahol fogságba esett. Mint őrmes­ter szerelt le. F.: Kurucz Emerencia. Gy.: Ernő és Erzsébet. néhai Sturm Károly hentes. * 1S65. Esztergom. Iskolái elvégzése után kitanulta a hentes- és mészárosipart. 1890-ben megalapította ma is fenn­álló hentesüzletét, melyet jelenleg fe­lesége vezet. 1928-ban hunyt el. Öz­vegye: Lukács Mária. Gy. : Károly, Terézia és Mária. id. Sty aszni Sándor birtokos. * 1874. Ipolyhidvég. 1920-ban lett önálló gazda. Jelenleg 25 holdon munkálko­dik. Az E. M. N. P.-nak és még több helyi egyesületnek tagja. A világhábo­rú alatt katonai szolgálatot teljesített. F.: Pintér Matild. Styavina Dezső gazdálkodó. * 1908. Dobóca. Iskolái elvégzése után Rimaszombaton a szabóipart tanulta Jelenleg gazdálkodó 12 hold saját földjén. E. M. N. P. tagja. K. képv. lest. tag. Felesége: Tokár Julianna. Gy.: Julianna és Dezső. Suba Vilmos gazdálkodó, h. bíró. * 1885. Kisölved. Atyja melleit tanult gazdálkodni. Résztvett a világháború­ban, az orosz és olasz fronton küz­dött. 1921-ben lett önálló gazda. Az E. M: N. P. alapító tagja és elnöke, h. bíró, járási biz. és megyei bizotts. pót­tag. F.: Kassai Irma. Suchal János kereskedő és ven­déglős. * 1898. Őgyalla. 1938-ig ön­állóan működött, mint cipész. Ekkor telepedett le Ujlóton és vendéglőt nyi­tott. F.: Sula Julianna. 2 gyermeke van. Sulek András gazdálkodó. * 1900. Zólyom. Iskolái elvégzése után a gaz­dálkodás minden ágában kiképezte magát. 1918 óta önálló gazda 27 kat. hold kiterjedésű birtokán. 1934 óta közs. bíró. Az E. M. N. P. tagja. F.: Jakab Margit. Gy.: Ilona. Sulek Ede kereskedő. * 1907. Lo­sonc. Középiskolái elvégzése után a ke­reskedői pályára lépett, majd Loson­con 14 éven át fejlesztette szakismere­teit. 1933 óta önálló kereskedő. F.: Donáth Erzsébet. Sulán Béla asztalosmester és keres­kedő. * 1884. Rozsnyó. Ugyanitt ta­nulta ki az asztalosipart. Szakismere­teit Berlinben gyarapította, ahol köz­ben elvégezte a faipari szakiskolát. 1910-ben lett itthon önálló? majd ké­sőbb porcellánkereskedéssel és bútor­raktárral bővítette üzemét. A csehek üldözték magyarságáért. Több helyi egyesület vezető tagja. F.: Wlahovszky Zsófia. Gy.: Erzsébet, Béla, Gyula, Márta, Elemér és Elza. Sulán Ödön asztalosmester. * 1878. Rozsnyó. Iskolái elvégzése után kita­nulta az asztalosmesterséget. Berlin­ben, Bécsben és Budapesten fejlesz­tette szakismereteit. 1905-ben önálló mester lett, amikor megalapította mai bútor- és faárugyárát. Résztvett a vi­lágháborúban. Az ipartestület meg­alapítója. Több egyesület vezető tagja. F.: Kovács Julia. Gy.: Ödön és Szi­lárd. Supala György vendéglős. * 1912. Érsekújvár. Iskolái elvégzése után a hentes- és mészárosipart tanulta ki, majd Franciaországban a vendéglős iparban fejlesztette tudását. Utána ha­zajött és vendéglőt nyitott. Számos egyesület tagja. F.: Molnár Irén. Suránszki László gazdálkodó. * 1893. Alsópél. Atyja mellett tanult gazdálkodni. A világháborúban a ro­mán fronton küzdött. 1934-ben lett ön álló gazda. Jelenleg 10 hold földön gazdálkodik. Tagja az E. M. N. P.­nak. Nős. Gyermekeinek száma 3. - 207 —

Next

/
Thumbnails
Contents