A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

Pázmány Miklós gazdálkodó. * 1875. Lakszakállas. Ifjúéveit szülei gazdaságában töltötte. 1913-ban 30 hold földön kezdte meg önálló gazdál­kodását. Birtokát öröklés útján 38 holdra egészítette ki. Résztvett a vi­lágháborúban. F.: Puzsér Katalin. Gy.: Zoltán és Miklós. Pekárevics András gazdálkodó. 1890. Bodrogmező. Iskolái elvégzése után atyja mellett a gazdálkodást ta­nulta. A világháborúban a szerb, orosz, román és olasz fronton teljesített ka­tonai szolgálatot. A br. v. é., a német Vaskereszt és a Kcsk. tulajdonosa. Je­lenleg önálló gazda 32 hold földjén. Volt közs. bíró. F.: néhai Antalóczy Mária. Gy.: Ferenc, Ilona és István. Pekarik Ferenc malomtulajdonos. * 1891. Rendve. Iskoláinak elvégzése után a malomiparban képezte ki ma­gát. A világháborúban a 26. hgye. kö­telékében az orosz fronton teljesített szolgálatot, ahol súlyosan megsebe­sült és mint 75°/o-os rokkant tért ha­za. Önálló mester 1924-ben lett Uj­lóton, ahol megalapította saját ma­lomüzemét. F.: néhai Kriszán Ilona. Gy.: Mária, Antal, István és Ferenc. Pellionisz József üzletvezető. * 1900. Luciabánya. A kereskedői szakmát a Rimamurányi Rt. szövetkezetében ta­nulta ki. A korompai vasgyárban raj­zoló volt. 1925 óta a dernői fogy. szöv. üzletvezetője. Pelsöc és Vidéke Hitelszövetkezet. 1930-ban alapíttatott. A visszacsatolás után belépett az Országos Központi Hitelszövetkezetbe. Betétek összege 9—10.000 pengő. id. Penger András képesített kőmí­ves mester. * 1879. Berzéte. Iskolái el­végzése után az építőiparban képezte ki magát, majd Budapesten képesítést nyert. 1902-ben Berzétén, majd 1907­ben Rozsnyón lett önálló mester. A világháborúban az orosz, román és olasz fronton teljesített katonai szolgá­latot. Jelenleg Rozsnyón működik. E. M. N. P. tagja. F.: Gál Zsuzsanna. Gy.: Zoltán, Jolán, Erzsébet, András és Ka­talin. ifj. Penger András szállító-vállal­kozó. * 1889. Berzéte. Iskolái elvég­zése után a cipésziparban képezte ki magát, majd mint segéd, Rozsnyón fej­lesztette szakismereteit. A világháború­ban a 6. k. huszár e. kötelékében az orosz fronton teljesített szolgálatot. A br. v. é. és a Kcsk. tul. 1919-ben ön­álló mester lett, iparát 1928-ig foly­tatta, azóta mint szállító működik. E. M. N. P. tagja. F.: Donkó Mar­git. Gy.: Ilona és Gizella. Peöcz József molnármester. * 1884. Dunaradvány. v Iskolái elvégzése után a molnármesterséget tanulta ki. Utána több helyen működött, 1935-ben ke­rült Köbölkutra. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Czuczor Anna. Gy.: Ká­roly, László, Anna és Ilona. Peer János vaskereskedő. * 1884. Dunaszerdahely. Győrött kereskedelmi szakiskolát végzett, mint segéd több városban fejlesztette szaktudását. A világháborúban az orosz és olasz fronton küzdött. Kit.: I. o. e. kétszer, II. o. e. kétszer, br. v. é. kétszer, Kcsk. 1918-ban Dunaszerdahelyen édesanyja gazdaságában segédkezett. 1927-ben alapította meg Dunaszerdahelyen vas­kereskedését. Tagja az E. M. N. P.­nak. F.: Vágó Mária. Gy.: Mária. Perbetei Hengermalom. 1902-ben létesítette Czechmayer Lambert mol­nármester.l918-ban fia: Imre vette át az üzemet. A malom villanyerőre van berendezve. Teljesítménye 24 órán be­lül átlag 80 q. Perhács Imre bankigazgató. * 1886. Tótfalu. Középiskoláit Szegeden végezte. Pályafutását, mint tisztviselő­gyakornok Szegeden kezdte, majd 1912-ben főkönyvelő lett intézeténél. A világháborúban a 76. cs. és kir. gye. kötelékében az orosz fronton teljesí­tett szolgálatot, ahol fogságba esett A kardos br. Sign. Laudis tulajdonosa 1920 óta bankigazgató. E. M. N. P. pártvezetőségi tagja. TÉBE ig. tag. Bars és Hont vm. t. hat. biz. tag és még számos társadalmi és kultúrális egyesület tagja. Perl József szikvízgyártó. * 1888. Hontbesnyőd. Öt gimnáziumot végzett. 1929-ben nyitotta meg szikvízüzemét. A világháborúban az orosz fronton küzdött és mint 30°/o-os hadirokkant tért haza. F.: Neumann Laura. Perl Simon vendéglős. * 1872. Nagytöre. 1896-ban lett önálló Szibá­don, majd Érsekújvárra került, ahol még ma is működik immár 45 éve. 1915-ben vonult be, végigküzdötte a háborút és mint 75°/o-os hadirokkant tért haza. F.: Perl Heléna. 4 gyer­meke van. Perlusz Aladár mészáros. * 1895. Pilisborosjenő. Iskolái elvégzése után a mészáros ipart tanulta ki. Részlvett a világháborúban, az olasz fronton küzdött. 1918-ban telepedett le Ebe­den, ahol megalapította mai üzletét, melyet önállóan vezet. Fivérét: Perlusz Jánost a csehek magyarságáért meg­gyilkolták. F.: Kohn Ilona. Gy.: Rózsa és Szeréna. Peszeki Árpád gazdálkodó. * 1893. Nagypeszek. Iskolái elvégzése után atyja mellett tanulta a gazdálkodást. 1928 óta önálló gazda, jelenleg 20 m. hold kiterjedésű birtokán. A világhá­borúban a 26. k. gye. kötelékében az orosz fronton teljesített szolgálatot. Közs. bíró. Ref. presbiter. E. M. N. P. tagja. F.: Matusovics Zsuzsanna. Gy.: Árpád. Pethes Béla ig. tanító. * 1879. Alis­tál. Középiskoláit Pozsonyban, a ta­nítóképzőt Modorban végezte. Pálya­futását 1899-ben kezdte meg. 1903 óta Apácaszakállason működik. A „Ma­gyar Tanító" című szaklapnak egyik szerkesztője volt. Pethes Dezső ny. közs. főjegyző. * 1869. Alistál. Pápán érettségizett, 1890­ben nyert oklevelet. Pályafutását Apácaszakállason kezdte meg, ahol 1893-tól 1919-ig működött. A csehek üldözték magyarságáért. 1919-ben vo­nult nyugalomba. 1936-ban megalapí­totta a helybeli fogj 7, szövetkezetet, melymek ügyvezető könyvelője. A ref. egyház főgondnoka. Petrányi Rudolf vendéglős. * 1868. Bánkeszi. Iskolái elvégzése után a szabóipart tanulta ki, majd önálló mester lett. 1919-ben vendéglőt nyitott, melyet ma is vezet. Résztvett a világ­háborúban. Az orosz fronton küzdött. F. : Klucska Matild. Petrovics János kisbirtokos. * 1894. Kóvár. Iskolái elvégzése után atyja mellett a gazdálkodást tanulta. A vi­lágháborúban az orosz és olasz fron­ton teljesített katonai szolgálatot, majd hadifogságba esett. Kit.: II. o. e. v. é., br. v. é. és Kcsk. Jelenleg önálló gazda 115 m. hold kiterjedésű birtokán. A cseh uralom idején hazafias magatar­tása miatt fogságot szenvedett. Volt közs. bíró. F.: Czelleng Mária. Gy.: Zsuzsanna, István és Emilia. Pető István, Barsmegyei Népbank Rt. érsekújvári fiókjának üzletvezető­igazgatója. * 1899. Kistapolcsány. Egyetemi tanulmányai elvégzése után külföldön tett hosszabb tanulmányutat. 1914-től 1918-ig teljesített harctéri szolgálatot, előbb mint tüzértiszt, majd mint repülőtiszt. Háborúban szerzett betegsége következtében megrokkant. Kitüntetések: Kcsk., I., II. o. v. é., Signum Laudis a kardokkal, tulajdo­nosa a Repülő-megfigyelő harctéri jelvénynek. Mint főhadnagy szerelt le. 1918-ban került a Barsmegyei Erdő­iparhoz, majd működését Pozsonyban folytatta, az Angol-Magyar Bank ottani fiókintézeténél. 1926-ban került Érsek­újvárra és megalapította a Barsmegyei Takarék fiókintézetét, melynek ügyve­zető igazgatója. Alelnöke volt az É. S. E.-nek és lelkes tagja volt a csehek alatt is minden hazafias intézménynek. - 180 -

Next

/
Thumbnails
Contents