A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

iszerciaheiyett fejlesztette szaktudását. 1903-ban lett Sárosfa községben ön­álló kereskedő és vendéglős. Két fi­vére, János és György a világháború­ban hősi halált halt. F.: Virágh Jusz­tina. Gy.: Anna és József. Jászai József ig. kántortanító * 1884. Esztergora. Tanítói oklevelet Esztergomban szerezte. Pályafutását Barton kezdte meg, ahol jelenleg igaz­gató-tanító. A világháborúban az orosz fronton harcolt, ahol súlyosan megse­besült. Több helyi intézmény tagja. F.: Kovács Erzsébet tanítónő, aki 1908 óta Barton működik. jávorfalvi Jávorovszky István ven­déglős. * 1885. Zsitvagyarmat. Régi nemesi családból származik. Iskolái elvégzése után a szülői háznál műkö­dött, majd 40 hold földön önálló gaz­da lett. Résztvett a világháborúban. 1936-ban Érsekújváron vendéglőt nyi­tott. F.: Czanik Mária. Gy.: László, Mária. Jelinek Ágoston gazdálkodó. * 1874. Pozsony. Iskoláit Pozsonyban végezte, majd a mészáros- és hentes­iparban képezte ki magát. Ezután Budapesten, Bécsben, Kölnben és Po zsonyban 8 éven át mint segéd fej lesztette szakismereteit, majd 1898­ban Pozsonyban önálló mester lett, ahol 35 évig űzte iparát. A világhábo rúhan az orosz és olasz fronton telje sített katonai szolgálatot, ahol meg is sebesült. A II. o. e. v. é., a Sign. Laudis és a Kcsk. tulajdonosa. 1936­ban telepedett le Pósfán, ahol gazdái Uodni kezdett. F.: néhai Sikuta Ma lild. Gy.: Ágoston. Jellinek Jenő anyagtér-kezelő. * 1902. Rimaszombat. Tanulmányai el­végzése után mint tisztviselő Beszterce­bányán és Pozsonyban működött. 1934 óta a Latorica rt. szolyvai türésztelepé­nek anyagtérkezelője. Tagja volt az Egyesült Magyar Pártnak. F.: Klein Olga. Jenei Benedek közs. bíró, gazdál­kodó. * 1877. Muzsla. A kovácsiparban képezte ki magát. 1898-ban önálló ko­vácsmester lett Muzslán, ahol 1935-ig vezette műhelyét. 1938 óta Muzsla község bírája. A világháborúban az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett. F.: Gonda Emerencia. Gy.: Ala­jos és Antal. Jeney Károly ny. MÁV-fökalauz. * 1887. Tiszapéterfalva. A felsőgazda­sági iskolát Halmiban végezte. Utána iegyző-írnok Tiszabecsén. 1911-ben töltötte le tényleges katonaidejét. Le­szerelése után a MÁV kötelékébe lé­pett, ahol 1919-ig teljesített szolgálatot. Jelenleg Péterfalván gazdálkodással foglalkozik. F.: Szombati Rozália. Gy.: Sándor, Erzsébet, Károly, József, Endre és Irén. Jerga János nyug. erdőőr. * 1865. Betlér. Iskolái elvégzése után az ács­szakmát tanulta ki. 1889-ben került a gr. Andrássy-féle birtokra, mint erdö­őr, 43 évi szolgálat után 1932-ben vo­nult nyugalomba. F.: Gécsy Mária. jezernitcei Jezernitzky Imre föld­birtokos. * 1872. Fajkürt. Régi uemesi családból származik. Három középis­kolát Léván végzett, majd atyja bir­tokán a gazdálkodást sajátította el. 1915-ben önálló gazda lett Fajkürtön. Jelenleg 25 hold földjén gazdálkodik, 17 holdat pedig bérbe ad. ľíz évig volt községi bíró. Jezsó Mária tanítónő. * 1S88. Veszprém. 20 év óta Libádon mint osz­tálytanító működik. A csehek üldözték magyarságáért. Tagja az E. M. N. P.­nak. Atyja, néhai Jezsó Márton törv. széki tel. igazgató volt Veszprémben. Jezsovics Ágoston vendéglős. * 1889. Királyfa. Iskoláit Királyfán vé­gezte. A világháborúban az 5. pionir e. kötelékében az orosz fronton telje­sített szolgálatot, ahol meg is sebe­sült. 75%-os h. rokkant. 1923 óta ön­álló vendéglős. Közs. bíró. F.: Jerzák Mária Gy.: Aranka, Etel, Ferenc, Ágoston, János, Vilmos és József. néhai Jeszenszky István vendéglős. =1= 1876. Benedek. 1921-ben alapította meg üzletét. 1936-ban meghalt Ekkor vette át Molnár Sándor az üzletet és a inai napig is vezeti. F.: Haniszkó Mar­git, 1 gyermeke van. Joachim Lajos sütőmester és ter ménykereskedő. * 1895. Komárom. Is kólái elvégzése után a sütőipar min­den ágában kiképezte magát. A világ­háborúban az olasz fronton teljesített kat. szolgálatot. Önálló mester 1922 ben lett, amikor megalapította jelen legi üzemét, majd terménykereskedé sét. F.: Molnár Erzsébet. Gy.: Emma és Árpád. Dr. Jobák Mihályné sz. Hönig Má­ria Szeréna, polg isk. tanárnő. * 1897. Vittenc. Nagyszombatban tanítónői, Budapesten az Angolkisasszonyoknál tanárnői oklevelet szçrzett. Tanul­mányúton járt Német-, Francia-, Olasz­és Törökországban, Svájcban, Jugo­szláviában és Bulgáriában. Fényképé­szeti szakképesítést is nyert. Miután édesapját, dr. Hönig Márton orvost Nagyszombatban a csehek internál­ták, 1918-tól 1930-ig nem juthatott ál­láshoz. Ekkor ideiglenesen alkalmaz­ták Kassán, majd Csapon, Pozsony­— 115 — ban és 1933-ban Somorján. Állásában a magyar hatóságok megerősítették. Jobbágy Gyula gazdálkodó. * 1886. Guta. Ifjú éveit szülei gazdaságában töltötte. 1909 ben lett önálló gazda. 30 holdon kezdte meg a gazdálkodást. Ma 52 holdat művel. Résztvett a világ­háborúban, az orosz és olasz fronton küzdött. Kit. I. o. e. v. é., Br. v. é. és a Kcsk. F.: Csente Anna. Gy.: Margit, János és Gyula. Jobbágy Lajos gazdálkodó. * 1885. Guta. Gazdasagi iskola utan az állami ménesbirtokra került. A község veze­tőségenek éveken át tagja. 20 éve 30 holdon gazdálkodik. F.: Nagy Juli­anna. Jóka és Vidéke Hitelszövetkezet. Tagjainak száma: 453. Elnöke': Grego­vits Lipót. A tisztikar tagjai: Rennay András, Nagy Vince, Ravasz András, Hollóssy János, Vass Ignác és Szabó György. Jolsvai áll. elemi és polg. iskola. Az elemi iskola jelenleg 5 osztályos, 12 tanerős. Tanulók száma: 263. A polg. iskola 4 osztályos, 5 tanerővel, 123 tanulóval. Jolsvai fürdő-vendéglő. 1870 körül építette Jolsva városa. Később magán­tulajdonba ment át: néhai Kirchmayer Gusztáv vette át 1927-ben. 5 vendég­szoba van a fürdőépületben. A fürdő szénsavas, reumatikus bántalmak el­len használják. Jolsvai Hangya Fogy. és Ért. Szö­vetkezet. Az 1900-as években alakult. A megszállás alatt mint Fogy. Szöv. működött, majd a felszabadulás után ismét visszatért a Hangya központba. Ügyvivő igazgatója Safcsák Géza. Jolsva és Vidéke Hitelszövetkezet. 1928-ban alakult, azóta megszakítás nélkül működik. A cseh megszállás alatt a pozsonyi központhoz tartozott, a felszabadulás óta az Országos Köz­pontba lépett be. Elnöke Jurin János. Jolsvai Polgári Társalgó. A cseh uralom idején fuzionált a Jolsvai Ka­szinó és a Polgári Olvasókör. Ebből a fúzióból alakult a J. P. T. A Kaszinó löbb mint 100 éve fennállott, az Ol­vasókör 1878-ban alakult. Épülete 4 helyiségből áll. Több mint 3000 köte­tes könyvtára van. Tagok száma: 130. Elnök: Lechnitzky Zoltán. Jolsva és Vidéke Ipartársulat. Ala­píttatott 1921-ben, mint ipartestület. 1925-ben ipartársulattá alakult át. Székhelye: Jolsva. Tagok száma: 214. Elnök: Masuch Imre. Dr. Jóna József ny. pápai kama­rás és ny. plébános. * 1863. Irsa. Kö 8*

Next

/
Thumbnails
Contents