A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Darvas János: A felvidéki magyarság politikai története a csehszlovák megszállás alatt

jogsérelmeit, előkészítő munkát végzett az interpellációkhoz, népszövetségi panaszokhoz, s lerakta a nemzetiségi statisztika alapjait. Március 15-étől mun kába lépett a magyar pártok kultúrreferátusa, amely Sziklay Ferenc dr. buzgó vezetése alatt a visszacsatolásig gondosan figyelte a magyar iskolaügyet, s irányította a kulturális szervezkedés minden ágát egészen a visszacsatolásig. A Központi Iroda kebelén belül Flachbarth Ernő irányításával sajtóosztály is alakult s kőnyomatos kiadványaival (ESO) rendszeresen ellátta a magyar sajtót a magyar pártok poli

: tikai ténykedéseiről s a magyar kisebbséget érintő eseményekről szóló irányító közleményekkel. A Központi Iroda Petrogalli halála (1925) után Prágába költözött s Flachbarth Ernő dr. vezetése alatt állt 1929-ig, midőn Flachbarth az őt fenyegető letartóztatás elöl kénytelen volt külföldre menekülni. En nek bekövetkezte után a Központi Irodának csak a kulturális osztálya működött tovább Kassán. Az Egyesült Párt megalakulása után (1936) azonban a Központi Iroda Fleischmann Gyula dr. vezetése alatt újból megkezdte működését. Az egységes kisebbségi politikának egyik legfontosabb közös szerve és tényezője volt a magyar pártok központi napilapja, a Prágai Magyar Hírlap, amely 1922 június 1-én indult meg. Bár azelőtt is voltak magyar napilapok (pl. az Esti Újság, a Híradó), amelyek a magyar pártok érdekeit önzetlenül szolgálták, területi és helyi okok miatt ezek vagy csak Keleten, vagy csak Nyugaton tudták a közvéleményt irányítani. A pártközi, sőt pártok fölötti egységes magyar közvélemény kialakítása voltaképpen a Prágai Magyar Hírlap megalapításával kezdődött. A közös szervek kiépítésével párhuzamosan a társadalom nemzeti élete is fölélénkült. Az ifjúság első programadó jelentkezése a keresztényszocialista diákszervezet „Szózat Szlovenszkó keresztény diákságához" című röpirata (1920) volt. A röpirat a nemzeti és keresztény elvek leszegezése mellett gyakorlati kulturális követeléseket is tartalmazott. így követelte a pozsonyi magyar egyetem fenntartását, a magyar közép- és elemi iskolák érintetlen meghagyását. De jelentkeztek az első kisebségi költők és írók is, csupa fiatal erö, frissek, élükön Mécs László, Ölvedy László, Győry Dezső, Darkó István és mások. Lírájukban az első két év borúlátása és elesettsége után mutatkozni kezd a dinamikus harcos kisebbségi romanticizmus. Farkas Gyula' a berlini Voggenreiter könyvkiadó segítségével megjelenteti az első kisebbségi könyveket. A társadalom magához tér első elaléltságából. A Petőfi-centennárium évében a Köz ponti Iroda kulturális osztálya 242 Petőfi-ünnepséget rendezett. Ez volt a magyar nemzeti öntudat első országos összedobbanása. Ekkor indult el nemzetfölrázó szavaló körutaira Mécs László. A kisgazdapárt a népszínművek kultuszával ébresztgeti a falvak népét. A kassai Kazinczy-Társaság országos jellegű egyesületté alakult át és kebelében egyesíti az elszakított magyar nemzettest valamennyi tollforgatóját. Pozsonyban a Toldy-kör végez serény újjáépítő munkát, népegyetemi előadásokat rendez, megindítja az „Uj Aurorát" (1922). Komáromban a Jókai-egyesület rendezi meg a legnagyobb magyar mesemondó centennáriumát (1925). A kulturális előadó vezetésével a magyarság maga erélyesen megszervezi a könyvtártörvény rendelkezése szerint a községi könyvtárakat. Ezek a dolgok mind a nemzeti ellenállás újjászervezésének. a nemzeti öntudat megerősödésének a jelei. A magyarság mindkét vezető pártja kiépíti közben kereteit. A keresztényszocialisták megalakították munkásszervezetüket, a kisgazdapárt pedig 1922-ben az iparosokra is kiterjedő szervezetét s vidékenként megrendezi gazdaszemináriumait. A két párt megerősödve került ki az 1922-es nagymegyei, az 1923-as községi és az 1924-es kárpátaljai nemzet gyűlési választásokból. Itt a pártszövetség egy képviselői és egy szenátori mandátumot kapott Korláth Endre dr. és Egry Ferenc számára. A további választási sikerek biztosítására Petrogalli eléri, hogy 1925. január 6-án Ersekujvárott létrejön a két párt választási egyezménye. De az 1925-ös év eseményeinek gyors forgataga meghiúsította tervezett egvütthaladásukat. Ennek oka elsősorban a cseh táborban, másodsorban a német ellenzékben keresendő. A cseh nemzeti koalició 1925-re nagyjában megvalósította programját, csak a nyelvtörvény végrehajtási rendelete maradt még hátra. Tavasszal a többség munkaképtelenné vált, mert a gazdasági kérdésekben ütköztek az agrárpárt és a szocialista pártok osztályérdekei. A nemzeti koalició a széthullás felé haladt. Ez a politikai helyzet a német tábor taktikájában is megoszlást idézett elő. Az eddigi elvi ellenzékiséget, amely technikai obstrukcióban és tüntető kivonulásokban jutott főleg kifejezésre, csak a szélsőséges nacionalisták, a német nemzeti párt és a német nemzeti szocialista párt tartották fenn. A többiek ezt a taktikát eredménytelennek kezdték tartani s a polgári oldalon a német kisgazdapárt, a keresztényszocialista, a demokrata és az iparospárt, a szocialista oldalon pedig a német szociáldemokrata párt „aktív" ellenzéki taktikát követett, vagyis részt vett a parlamenti vitákban. Azt is lehetségesnek tartották az utóbbiak, hogy a cseh pártok nemzeti koalícióját szét lehet