A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Darvas János: A felvidéki magyarság politikai története a csehszlovák megszállás alatt

jogsérelmeit, előkészítő munkát végzett az interpel­lációkhoz, népszövetségi panaszokhoz, s lerakta a nemzetiségi statisztika alapjait. Március 15-étől mun kába lépett a magyar pártok kultúrreferátusa, amely Sziklay Ferenc dr. buzgó vezetése alatt a visszacsa­tolásig gondosan figyelte a magyar iskolaügyet, s irányította a kulturális szervezkedés minden ágát egészen a visszacsatolásig. A Központi Iroda kebelén belül Flachbarth Ernő irányításával sajtóosztály is alakult s kőnyomatos kiadványaival (ESO) rendsze­resen ellátta a magyar sajtót a magyar pártok poli : tikai ténykedéseiről s a magyar kisebbséget érintő eseményekről szóló irányító közleményekkel. A Köz­ponti Iroda Petrogalli halála (1925) után Prágába költözött s Flachbarth Ernő dr. vezetése alatt állt 1929-ig, midőn Flachbarth az őt fenyegető letartóz­tatás elöl kénytelen volt külföldre menekülni. En nek bekövetkezte után a Központi Irodának csak a kulturális osztálya működött tovább Kassán. Az Egyesült Párt megalakulása után (1936) azonban a Központi Iroda Fleischmann Gyula dr. vezetése alatt újból megkezdte működését. Az egységes ki­sebbségi politikának egyik legfontosabb közös szerve és tényezője volt a magyar pártok központi napi­lapja, a Prágai Magyar Hírlap, amely 1922 június 1-én indult meg. Bár azelőtt is voltak magyar napi­lapok (pl. az Esti Újság, a Híradó), amelyek a ma­gyar pártok érdekeit önzetlenül szolgálták, területi és helyi okok miatt ezek vagy csak Keleten, vagy csak Nyugaton tudták a közvéleményt irányítani. A pártközi, sőt pártok fölötti egységes magyar köz­vélemény kialakítása voltaképpen a Prágai Magyar Hírlap megalapításával kezdődött. A közös szervek kiépítésével párhuzamosan a társadalom nemzeti élete is fölélénkült. Az ifjúság első programadó jelentkezése a keresztényszocialista diákszervezet „Szózat Szlovenszkó keresztény diák­ságához" című röpirata (1920) volt. A röpirat a nem­zeti és keresztény elvek leszegezése mellett gyakor­lati kulturális követeléseket is tartalmazott. így kö­vetelte a pozsonyi magyar egyetem fenntartását, a magyar közép- és elemi iskolák érintetlen meghagyá­sát. De jelentkeztek az első kisebségi költők és írók is, csupa fiatal erö, frissek, élükön Mécs László, Ölvedy László, Győry Dezső, Darkó István és mások. Lírájukban az első két év borúlátása és elesettsége után mutatkozni kezd a dinamikus harcos kisebbségi romanticizmus. Farkas Gyula' a berlini Voggenreiter könyvkiadó segítségével megjelenteti az első kisebb­ségi könyveket. A társadalom magához tér első el­aléltságából. A Petőfi-centennárium évében a Köz ponti Iroda kulturális osztálya 242 Petőfi-ünnepséget rendezett. Ez volt a magyar nemzeti öntudat első or­szágos összedobbanása. Ekkor indult el nemzetföl­rázó szavaló körutaira Mécs László. A kisgazdapárt a népszínművek kultuszával ébresztgeti a falvak né­pét. A kassai Kazinczy-Társaság országos jellegű egyesületté alakult át és kebelében egyesíti az el­szakított magyar nemzettest valamennyi tollforgató­ját. Pozsonyban a Toldy-kör végez serény újjáépítő munkát, népegyetemi előadásokat rendez, megindítja az „Uj Aurorát" (1922). Komáromban a Jókai-egye­sület rendezi meg a legnagyobb magyar mesemondó centennáriumát (1925). A kulturális előadó vezetésé­vel a magyarság maga erélyesen megszervezi a könyv­tártörvény rendelkezése szerint a községi könyvtá­rakat. Ezek a dolgok mind a nemzeti ellenállás újjá­szervezésének. a nemzeti öntudat megerősödésének a jelei. A magyarság mindkét vezető pártja kiépíti közben kereteit. A keresztényszocialisták megalakí­tották munkásszervezetüket, a kisgazdapárt pedig 1922-ben az iparosokra is kiterjedő szervezetét s vidékenként megrendezi gazdaszemináriumait. A két párt megerősödve került ki az 1922-es nagymegyei, az 1923-as községi és az 1924-es kárpátaljai nemzet gyűlési választásokból. Itt a pártszövetség egy kép­viselői és egy szenátori mandátumot kapott Korláth Endre dr. és Egry Ferenc számára. A további választási sikerek biztosítására Petro­galli eléri, hogy 1925. január 6-án Ersekujvárott létre­jön a két párt választási egyezménye. De az 1925-ös év eseményeinek gyors forgataga meghiúsította terve­zett egvütthaladásukat. Ennek oka elsősorban a cseh táborban, másod­sorban a német ellenzékben keresendő. A cseh nem­zeti koalició 1925-re nagyjában megvalósította prog­ramját, csak a nyelvtörvény végrehajtási rendelete maradt még hátra. Tavasszal a többség munkakép­telenné vált, mert a gazdasági kérdésekben ütköztek az agrárpárt és a szocialista pártok osztályérdekei. A nemzeti koalició a széthullás felé haladt. Ez a politikai helyzet a német tábor taktikájában is meg­oszlást idézett elő. Az eddigi elvi ellenzékiséget, amely technikai obstrukcióban és tüntető kivonulásokban jutott főleg kifejezésre, csak a szélsőséges naciona­listák, a német nemzeti párt és a német nemzeti szocialista párt tartották fenn. A többiek ezt a tak­tikát eredménytelennek kezdték tartani s a polgári oldalon a német kisgazdapárt, a keresztényszocialista, a demokrata és az iparospárt, a szocialista oldalon pedig a német szociáldemokrata párt „aktív" ellen­zéki taktikát követett, vagyis részt vett a parlamenti vitákban. Azt is lehetségesnek tartották az utóbbiak, hogy a cseh pártok nemzeti koalícióját szét lehet

Next

/
Thumbnails
Contents