A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

F.: Appolonia. Gy.: Etelka, Ilonka, Margit, Julianna és János. Bátorkeszi-i Ella mümalom. 1916­ban alapította báró Ullmann. 1937-ben újjáépítették, a mai kor igényeinek megfelelően van berendezve. A malom 42 alkalmazottnak nyújt megélhetési Igazgatója Bermann Lipót. Bútorkeszi Fogyasztási Szövetkezet. 1908-ban alakult bérelt helyiségben. 1938 óta saját házában működik. Tag­jai száma: 260. 1924 óta fióküzlete is van. Ügyvezetője és alelnöke: Geisz Ádám. Bátorkeszi földművesek szövetke­zeti szeszgyára és finomítója. Megala­pítója herceg Pálffy Miklós, aki bérbe­adta a hozzátartozó uradalommal együtt. 1930-ban a szeszgyárat meg­vették és egy szövetkezetté alakították, mely a mai napig működik. 1938-ban a mai kor igényeinek lett újjáépítve. 63 kisgazda részvényese van. A szesz­gyárat Vidra József vezeti. Bátorkeszi Polgári Olvasókör. 1878­ban alapíttatott. Első elnöke Meiser­rnann Ignác plébános volt. Célja: ba­rátságos otthont nyújtani a helybeli in­telligenciának, a közművelődést elő­mozdítani és jótékonyságot gyakorolni. Bátorkeszi Róm Kath. Egyház. 1562-ben alapították, 1735-ben a herceg Pálffy-család mint kegyura újra épít­tette. 1741 óta van írott anyakönyve. Lélekszáma 3698. Iskolája 1879 óta 2 tantermes. 1938-ban 1 tanteremmel bővítették. Bátorkeszi Rk. Iskola. 1755-ben már fennállt. 1933 óta 6 tanerocel mű­ködik. Tanulói száma: 396. Népműve­lődési előadások színhelye. Igazgatója: Geisz Ádám. Dr. Batte Pál ügyvéd. * 1880. Tor­naalja. A világháború alatt katonai szolgálatot teljesített. Magyarsága vé­gett a csehek házkutatást tartottak náia. Résztvett a Magyar Párt megala­pításában. A Gömöri Ref. Egyházköz­ség ügyvédje és tanácsbírája. F.: Csizy Mária. Négy gyermeke van. ///. Batyka Pál gazdálkodó. * 1911. Tornóc. Atyja mellett tanult gazdálkodni, jelenleg is atyja birtokán munkálkodik. A Kath. Agrárifjúsági Legényegylet elnöke, titkára Pleba László, aki Pozsonyban végezte egye­temi tanulmányait. Bauer Ferenc Hanza-ellenőr. * í 910. Magyarbéren. Iskoláit Pozsony­ban végezte, kereskedelmi akadémiai képesítéssel rendelkezik. Szakismere­teit a galántai Hanza-Központban sze­rezte, ahol 1933-ban ellenőrré nevezték ki. Jelenlegi állomáshelyén 1937 óta működik. Baum Mór fűszerkeresk. * 1892 Imely. A kereskedő-szakmát apja mel­lett tanulta ki, majd 1919-ben önálló kereskedő lelt Imelyen. Résztvett a világháborúban, az olasz fronton küz­dött. Kit. Kcsk. A cseh megszállás alatt sok zaklatásban volt része. F.: Raáb Eszter. Gy.: Imre és Endre. Baumann Ignác vendéglős. * 1887 Mereknye. Iskolái elvégzése után a pincér-szakmát tanulta ki. Pozsony ban gyarapította szaktudását. A világ háborúban az orosz fronton küzdött 1922-ben telepedett le Pozsonyeperje­sen. F.: Bakó Gertrud. Gy.: Margit. Dr. Baumgárten Gyula orvos. * 1896. Léva. Középiskoláit Léván, az egyetemet Budapesten és Prágában vé­gezte. 1923-ban került Nagysallóra, ahol azóta működik. A világháborúban a román fronton küzdött. Ezidőszerint az OTI orvosa. F.: Tennenbaum Elza. Gy.: Tibor és Gábor. id. Bazsó Géza gazdálkodó. * 1876 Kisudvarnok. Ifjúéveit szülei gazdasá­gában töltötte. 1900 óta önállóan gaz dálkodik. Jelenleg 26 hold földet mű­vel. Fivére, István a világháborúban hősi halált halt. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Jávorka Ágnes. Gy.: Géza, Béla, Vince, András, Florián, János, Gyula, Mihály, Albert, Izabella és Mária. I udány i Bay Gábor ny. huszárszá­zados, ny. polgármester. * 1875. Be­regsüly. Iskoláit Ungvárott és Sáros­patakon végezte. Katonai pályafutá­sát 1894-ben kezdte a 16. hgye. köte­lékében, majd jogot végzett. 1911-től 1916-ig Munkács város polgármestere volt, majd a világháborúban önként jelnetkezett harctéri szolgálatra. Az orosz és román fronton küzdött, ahol megsebesült és mint hadirokkant sze­relt le. A III. o. Vaskoronarend, a hadiékítményes F. J.-rend, az e. Sign. Laudis, a br. v. é., a II. és III. o. né­met vörös Sas-rend, az ar. v. é., a II. o. Vaskereszt, a seb. é. és a Kcsk. tu­lajdonosa. Jelenleg Munkácson él. A cseh uralom idején magyar érzelmei miatt üldöztetésben volt része. Több cikke jelent meg különböző lapokban. Gy.: Ida és Klára. Bazsó Márton gazdálkodó, közs. bíró. * 1888. Középlúr. 1922-ben lett önálló gazdálkodó. Jelenleg 20 hold saját földje van. 1938 óta bírája Kö­zéptur községnek. Résztvett a világ­háborúban. Orosz fogságban volt. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Gál Mar­git. Gy.: Mária, Rozália, Julianni és Erzsébet. Bazsó Terézia rk. tanítónő. * 1894. Somorja. Középiskoláit Somorján, az rk. óvónőképzőt Esztergomban vé­gezte. 1911-ben óvónői, 1919-ben, Po­zsonyban tanítói oklevelet nyert. 1920­ban a szemeti rk. elemi iskolához ne­vezték ki ig.-tanítóvá. 1927 óta a so­morjai rk. elemi iskola tanítója. Beck Ernő gyógyszerész. * 1903 Budapest. Érsekújváron érettségizett, az egyetemet Prágában és Brünnben végezte. Mérnöki oklevelet is szerzett. Mint gyógyszerész Kéménden kezdte meg működését. 1934-ben vette át gyógyszertárát. Beck Lajos tanító Ógyalla. * 1910. Ôgyalla. A tanítóképző elvégzése után 1934-ben Naszvadra került, mint la nító, ahol a mai napig is működik. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Bogner Mária. Becse József kereskedő. * 1860. Ebed. Esztergomban tanulta ki a sza­bómesterséget, Győrben tovább képez­te magát, majd Ebeden önálló mester lett. A megszállás alatt lemondott ipa­ráról és kereskedő lett Ebeden. F.: Halász Matild. Becse József vendéglős. * Ebed. Is­kolái elvégzése után az asztalosipari tanulta ki, utána mint önálló mester működött. A világháborúban az orosz fronton küzdött, mint 75°/o-os hadi­rokkant szerelt le. Leszerelése után vendéglőt nyitott és dohányárus lett. F.: Góra Alojzia. Gy.: József, László és Dezső. Becske Bálint elmegyógyintézeti gondnok. * 1902. Pelsőc. Rozsnyón vé­gezte a gimnáziumot. Utána Pelsőc nagyközségnél és a varannói adóhiva­talnál volt alkalmazásban. 1927-ben Pelsőc község pénztárnokának válasz­tották meg. 1933 óta a Blum-féle el­megyógyintézet gondnoka. F.: Horváth Sarolta. Gy.: Bálint. Bedkos Endre vizimalombérlő. * 1883. Iskolái elvégzése után, atyja mellett kitanulta a molnármesterséget. 1913-ban önálló lett, bérmalmát Jenő fiával együtt vezeti. Az E. M. N. P.­nak tagja. F.: Turányi Emma. Gy.: Piroska és Jenő. Beer mann Manó kereskedő. * 1894 Beregszász. Iskoláit Beregszászon és — 44 —

Next

/
Thumbnails
Contents