A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

Bargár József kéményseprömester. * 1870. Lazány. 1932-ben került Lévára, amikor a kéményseprői munkakerületet bérbevette. 1937 januártól önálló kéményseprőmester. F.: Polacsek Erzsébet. Gy.: Lenke és Mária. Barkaszói Állami Elemi Iskola. 1894-ben 2 tanerős volt az iskola, 1922 tői 5 tanerő működik. Barkáts Jenő városi tisztv. * 1880. Pusztakerepec. Középiskoláit Munkácson végezte, államvizsgát Budapesten tett. Pályafutását a budapesti kir. törvényszéknél kezdte. A világháborúban katonai szolgálatot teljesített. 1918 óta Munkácson városi tisztviselő. F.: Zsigmondovics Erzsébet. Barna Gyula szabómester. * 1910. Özörénv. A szabóipart Tornaalján sajátította el. Mint segéd szakismereteit több helyen fejlesztette. 1935-ben lett önálló, amikor megalapította mai műhelyét. Barna István erdész. * 1894. Mak kosjánosi. Iskolái elvégzése után atyja mellett a gazdálkodást tanulta. A világháborúban az orosz fronton teljesített szolgálatot, ahol súlyosan megsebesült és mint 60°/o-os h. rokkant szerelt le. 1918 óta Pusztakerepecen a gróf Schönborn-uradalom erdésze. F.: Dudás Borbála. Gy.: Béla, István, Borbála, Pál, József és Mária. Báró József közjegyző. * 1894. Mosdunervasziget. A közjegyzői tanfolyamot Marosvásárhelyen végezte. 18 évig ügyvédi irodában dolgozott. F.: Szigethy Rózsa. Baroska János mechanikus és puskaműves. * 1894. Verbó. Iskolái elvégzése iftán a mechanikai iparban képezte ki magát, majd Bécsben, Zágrábban, Eszéken és Pozsonyban fejlesztette szakismereteit. A világháborúban a 72. gye. kötelékében az orosz és olasz fronton teljesített szolgálatot, ahol meg is sebesült. A br. v. é. tulajdonosa. Önálló mester 1921-ben lelt Galgócon, majd Léván telepedett le, ohol megalapította jelenlegi üzemét. 3 állandó munkaerőt foglalkoztat. E. M. N. P. tagja. Baross Szövetség lévai fiókja. 1939ben alakult meg, 150 tagja van. Elnöke Schubert Tódor kormányfőtanácsos, ügyv. elnöke Kern Oszkár műszaki kereskedő, titkára Tömörkényi Gyula vitézi széktartó. Többi tisztviselői és választmánya a lévai keresztény kereskedők és iparosok sorából kerülnek ki. Barras Nándor földbirtokos. * 1882. La Taur de Tréme (Svájc). Iskoláit Svájcban végezte, majd Magyarországra került báró Maillot Nándor birtokára, ahol mint gazd. intéző kezdte meg pályafutását. Ugyancsak mint intéző működött 1908-tól 1937-ig Bodrogszerdahely

ren, majd nyugalomba vonult. Je lenleg saját birtokán gazdálkodik. F.: Szabó Apollónia. Gy.: Anna, Erzsébet és Karolina. Barsi Ferenc kereskedő és gazdái kodó. * 1875. Bucs. Az elemi elvégzése után gazdálkodni tanult, utána a kereskedői pályára lépett. Üzletét atyjától örökölte, birtoka bérbe van adva. F.: Mery Róza. Gy.: Jolánka. Barsi János hentes és mészáros. * 1870. Bucs. A hentes- és mészárosipart Bucson tanulta ki. 1891-ben lett önálló mester, amikor átvette Bucs község legrégibb hentesüzletét. Tagja az E. M. N'. P.-nak. F.: Kerekes Éva. Gy.: Irma és Ilonka. Barsmegyei Népbank. 1882-ben alapíttatott, mint szövetkezet. 1891-ben gróf Keglevich István vezetésével alakult át hitelintézetté. Központja Léván van, fiókokat tart fenn Ipolyságon, Zselizen, Párkányban, Verebélyen és Érsekújváron. Barsmegyei Népbunk rt. Érsekújvári fiókja 1925-ben létesült. Saját székháza van. ti tisztviselőt foglalkoztat. Üzletköre Érsekújvár és környékére terjed. Foglalkozik a bankügyletek minden ágával. Az intézet naggyá fejlesztése a jelenlegi igazgató, Pető István nevéhez fűződik. Az intézet a magyar gazdatársadalom anyagi megerősítését szolgálta a 20 éves cseh elnyomatás alatt. Az intézet központi elnöke Mailáth István nv. főispán. Barta Ferenc vendéglős. * 1885. Köbölkút. Iskolái elvégzése után gazdálkodni tanult. 1910-ben lett önálló gazda. 10 hold földön kezdte meg a gazdálkodást. Birtokát 30 holdra növelte. Italmérési engedélyét 1918-ban .'•.zerezte meg, vendéglőjét önállóan versetu A világháborúban az orosz fronton fogságba esett. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Rokomonó Anna. Oy.: Ferenc és Anna. Barta Ferenc bányász. * 1892. Felvinc. 1910-ben a rozsnyórudnai állami bánya szolgálatába lépett. Résztvett a világháborúban. az orosz, szerb és olasz fronton harcolt. Kit. I. o. e. v. é. kétszer és a II. o. e. v. é. Leszerelése után ismét bányász lett. 1926-tól a Rima-Murányi bányánál működik. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Nagy Erzsébet. Három gyermeke van. Bartal Béla hentes- és mészárosmester. * 1896. Nagymegyer. Iskolái elvégzése után a hentesiparban képezte ki magát. A világháborúban a 68. és a 12. gye. kötelékében az olasz fronton teljesített szolgálatot. Az OB. és Kcsk. tulajdonosa. 1927 óta önálló mester. E. M. N. P. tagja. F.: Forisek Julianna. Gy.: Rózsa. Bartal Dezső ev. tanító. * 1882. Kecső. Középiskolái elvégzése után Eperjesen nyerte tanítói oklevelét. Pályafutását 1900-ban kezdte Zempléncsanáloson, majd Baján és Szabadkán működött. 1905 óta Özörényben ev. tanító. A világháborúban az orosz, román és olasz fronton teljesített katonai szolgálatot. Meg is sebesült. F.: Osváth Erzsébet. Gy

7.: Dezső, Erzsébet és Lenke. Bartal Dezsöné szül. liszkai Osváth Erzsébet ref. tanítónő. * Tornaija. Középiskoláit Dobsinán és Eperjesen végezte. Tanítói oklevelet Eperjesen nyert 1905-ben, azóta Pelsőcön működik. Gy.: Dezső, Erzsébet és Lenke. Bartal Erzsébet ref. tanítónő * özörénv. Középiskoláit Rozsnyón végzete, tanítói oklevelet Pozsonyban nyert. 1930 óta Berzétén működik. A Széchenyi Magyar Kultúregyesület vezetője. Bartal István jéggyártó, lakatosmester. * 1887. Karva. Iskolái elvégzése után a lakatosmesterséget tanulta, majd a Kiihne gazd. gépgyárban fejlesztette szakismereteit. Önálló mester 1921 óta. 1927-ben Léván telepedett le, ahol lakatosműhelyt alapított, 1937ben pedig jéggvárat. A világháborúban a haditengerészetnél teljesített szolgálatot. Üzemeiben 3—5 állandó munkaerőt foglalkoztat. F.: Vargha Margit. Gy.: Tibor és Margit. beleházi Bartal István ny. ig.-tanító. * 1885. Egyházgelle. Középiskoláit Pozsonyban és Somorján. a tanítóképzőt Iglón és Modorban végezte. Több helyen működött mint tanító. A világháborúban az orosz fronton küzdött és mint őrmester szerelt le. Kit.: I. és II. o. e. v. é. Kcsk. 1936ban Cséfalván nyugalomba vonult. F.: Nagy Etelka. Gy.: Lóránt és Katalin. Bartalik János ácsmester. * Béla. Bélán tanulta ki az ácsmesterséget, majd mint segéd Budapesten dolgozott. Bélán átvette atyja vállalatát. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Szász Erzsébet. Gy.: Béla ácsmester. — 42 —