A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

íudását. 1928-ban körzeti villanysze­relő lett Bényen, ahol jelenleg 2 em­berrel dolgozik. Fivérei résztvettek a világháborúban. F.: Lengyel Rozália. Gy.: Margit. néhai Bagota István hentes és mé­száros. * 1893. Muzsla. Iskolái elvég­zése után a hentesipart tanulta ki, majd mint segéd több helyen műkö­dött. Résztvett a világháborúban. 1925-ben önálló mester lett Muzslán, ahol hentesüzemét 1938-ig, haláláig vezette. Az üzlet vezetését özvegye, szül. Barti Julianna vette át. Gv.: Pál és Károly. Bahorccz István gazdálkodó, k. bíró. * 1890. Ógyalla. Iskolái elvégzése után apja mellett gazdálkodott. Részt­vett a világháborúban, az orosz fron­ton küzdött. Tagja az E. M. N. P.­nak. F.: Gyurcsevits Katalin. Bajcsy Antal ny. uszálykormányos. * 1870. Lakszakállas. Ifjúéveit szülei gazdaságában töltötte. 1893-ban a Du­nagőzhajózási rt.-hez került, mint ha­jóslegény, később uszálykormányos lett. 1922-ben vonult nyugalomba. Résztvett a világháborúban. Tagja az E. M. N. P.-nak. 1938 óta Lakszakállas község bírája. F.: Nagy Vilma. Gy.: Antal, Jenő, Imre és Jusztinia. Bajkay József birtokos. * 1872. Kissalló. A szülői háznál tanult gaz­dálkodni. A világháború alatt katonai szolgálatot teljesíteit. 1920-ban letl önálló gazda. Tagja az E. M. N. P. nak. F.: Mihály Erzsébet. Gy.: Gyula és István. Bajla János kereskedő. * 1909. Komáromszemere. Középiskoláit Ér­sekújváron végezte, majd a kereske­dői pályára lépett és több éven át mint segéd fejlesztette szaktudását. 1938-ban lett önálló kereskedő Komáromsze­merén. Bajnovics Gyula géplakatos és autó­fuvarozó. Iskolái elvégzése után a gép­lakatos ipart tanulta ki. Mint segéd Budapesten és Pozsonyban dolgozott. A világháborúban az olasz fronton küzdött. 1933-ban lett önálló Nagysal­lóban. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Rezner Alojzia. Gy.: Gabriella. Bajnovics Kálmán sütőmester. * 1899. Nagysalló. Iskolái elvégzése után a sütőipart tanulta ki. Mint segéd Bu­dapesten és Érsekújváron fejlesztette szaktudását. A világháborúban az orosz és román fronton küzdött. Tagja az E. M. N. P.-nak. 1920-ban lett ön­álló sütőmester Nagysalló községben. F.: Klincsok Ilona. Gy.: Ilona, Kálmán és Magdolna. Bajza József gazdálkodó. * 1861­Köbölkút. 1877-ben lett önálló gazda. 'Gazdálkodását 45 hold földön kezdte meg. Birtokát jelenleg fiai vezetik. J gyermeke vett részt a világháborúban, egy hősi halált halt. F.: Ipoch Mária. Gy.: Anna, Julianna, - Nándor, Imre. Ilona, István, József, Mária és Ferenc. Bak Lajos közs. bíró és gazdálkodó. * 1883. Nagypalád. 40 hold földön ön­állóan gazdálkodik. Az E. M. N. P.-nak alapító tagja. Nagypalád község bírája. F.: Szilágyi Ida. Gy.: Jolán, Katalin, Sándor, Sárika. Bak Sándor korcsmáros. * 1898. Nagypalád. 1938 óta korcsmáros és azonkívül gazdálkodással is foglalko­zik. Az E. M. N. P.-nak alapító tagja. A világháborúban az orosz, olasz és francia fronton harcolt. Kit. II. o. e. v. é., br. v. é. és a Kcsk. F.: Nagy Berta. Gy.: Ilonka és Gábor. Baka Bálint ig. tanító. * 1912. Ipolybél. A reálgimnáziumot Ipolysá­gon, a tanítóképzőt Pozsonyban vé­gezte. Pályáját mint tanító 1938-ban Őrösön kezdte meg. Levente főoktató, az Önk. Tűzoltó Testület parancsnoka Atyja, Baka András résztvett a világ­háborúban. F.: Viczencz Rozália. Baka István kereskedő és vendég­lős. * 1896. Nagyölved. Iskolái elvég­zése után a kőművesiparban képezte ki magát. Résztvett a világháborúban, az olasz harctéren küzdött. Leszerelése után folytatta iparát, majd 1926-ban a kereskedői pályára lépett, amikor megalapította Nagyölveden üzletét, melyet önállóan vezet. F.: Szolgai Anna. Gy.: István, Erzsébet, Ilonka, Sándor és Antal. Baka János vendéglős. * 1889. Nagytőr. A molnárszakmát tanulta ki, majd mint segéd több helyen fejlesz tette tudását. 1922-ben önálló vendég­lős lett Bényen. A világháborúban az orosz fronton küzdött. A cseh meg­szállás alatt sok zaklatás érte. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Dukon Irén. Bakai Önkéntes Tűzoltótestület. 1923-ban alakult. Harminc emberből áll. Parancsnoka Kovács Ignác, helyet­lese Kulacs Ignác. Felszerelése a kor színvonalán áll. Bakai Zoltán birtokos. * 1885. Hontfüzesgyarmat. Iskolái elvégzése után atyja mellett gazdálkodni kez­dett. 1937 óta Hontfüzesgyarmaton önállóan gazdálkodik 48 hold földjén. A világháborúban az olasz fronton küzdött. Elnöke az E. M. N. P.-nak. F.: Pólya Eszter. Gy.: Jolán és Ist­ván. hetei Bakó Bertalan ny. várni, fő­jegyző, alispán-helyettes. * 1866. Be­regszász. ősi magyar nemesi családból származik. Iskoláit és középiskoláit Beregszászon és Iglón, jogakadémiai tanulmányait Debrecenben végezte, majd Budapesten államtudományi vizs­gát tett. Pályafutását Beregszászon, mint közig, joggyakornok 1888-ban kezdte, majd aljegyző, 1909-ben fő­jegyző és 1918-ban alispán-helyettes lelt. 1919-ben vonult nyugalomba. E. M. N. P. tagja. F.: néhai bogdányi Far­kas Julianna. Bakó István fürdőtulajdonos. * 1887. Dercen. Iskolái elvégzése után a rézművesipart tanulta ki, Klastrom­» Íján 1921-ben átvette a Csermekhegyi gyógyfürdő vezetését. A világháború­ban az orosz és román fronton küz­dött s mint őrmester szerelt le. Kit. Br. v. é. vaskereszt, Kcsk. Özvegy. Gy.: Ilona, József, Mariska, István és Aranka. Bakolár János gazdálkodó. * 1893. Kurtakeszi. Iskolái elvégzése után szü­lei birtokán gazdálkodott, majd ön­álló gazdálkodásba kezdett. Résztvett a világháborúban. 1926-tól elnöke az E. M. N. P.-nak. F.: Sonkár Ilona. Gy.: János, Etel. Bakolár Mihály gazdálkodó, k. bíró. * 1897. Kurtakeszi. Iskolái el­végzése után a szülői birtokon gazdál­kodott. Résztvett a világháborúban, az olasz, orosz és román fronton küzdött. Kit. br. v. é., Kcsk. Alelnöke az E. M. N. P.-nak. F.: Czibor Margit. Gy.: Má­ria, Ilona, Erzsébet. Bakos János gazdákodó, közs. bíró. * 1897. Dernő. Atyja oldalán tanult gazdálkodni. 1926-ban önálló gazda lett. 30 hold birtoka van. 1938-ban lett Dernő község bírája. A világháború­ban az olasz fronton harcolt, ahol fog­ságba esett. Tagja volt az E. M. N. P.-nak. F.: Bendzsuk Erzsébet. Gy.: Fe­renc, Mária, Anna, János, Teréz és Károly. Bakos József bádogos és vízveze­tékszerelő. * 1895. Budapest. Közép­iskolái elvégzése után Komáromban édesatyja műhelyében tanulta ki a bá­dogosipart. 1922-ben átvette édesatyja műhelyét. A világháborúban az orosz fronton küzdött, hadifogságban szen­vedett két évig. Kit. II. o. e. v. é Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Win­disch Margit. Gy.: Károly és Éva. — 38 —

Next

/
Thumbnails
Contents