A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

haranggal A régi templomot 1905-bea a pozsonyi társas káptalan, mint kegyúr átépíttette és két mellékhajóval megnagyobbittatta. Van a plébánia területén kat. ifjúsági egyesület, legény- és leánycsoporttal. Az egyesület évenkint 8—10 színielőadást és alkalmi ünnepségeket rendez. Vitek Sándor r. k. plébános. * 1902. Tótmegyer. Érsekújváron érett ségizett, a theológiát Nagyszombaton végezte. Pályafutását Udvardon kezdte meg 1927-ben. 1934-ben került Dunamócsra, ahol 1939-ben lett plébános. Az O. K. H. elnöke. w Dr. Wiedermann Károly esp. plébános, pápai kamarás. * 1875. Megyerbél. 1898-ban szentelték pappá. 1916ban került Naszvadra, ahol mindmáig esp. plébános. A csehek sokat üldözték magyarságáért, az E. M. N. P.nak megalakulásától lelkes támogatója. Az iskola felépítése, a templom felújítása, a plébániaépület renoválása az ő nevéhez fűződik. A fogy. szöv. és a hitelszöv. elnöke. Több vallásos egyesületet szervezett. Számos cikke jelent meg egyházi és napilapokban. Winkler Pál esperes-plébános. * 1870. Vereknye. Az érettségit Pozsonyban, a theológiát Esztergomban végezte. Pályafutását mint káplán Mizsérden kezdte, utána több helyen működött. 1905 óta plébános Felbáron. 1911-ben lett esperes. Z Zalka János rk. plébános. * 1905. Jóka. Pozsonyban és Nagyszombaton végezte tanulmányait. 1931-ben szentelték pappá. 1936 óta Jászfalun működik. Résztvett a M. P. mozgalmaiban és ezért a csehek szlovák községekben alkalmazták. Az 1938-as visszavonuláskor le akarták lőni a magyar Himnusz éneklése miatt. Zajdu Sándor ref. lelkész. * 1880. Szitvice. Iskoláit Rozsnyón, Rimaszombaton és Sárospatakon végezte. Magyarsága miatt többször tartottak nála házkutatást. 1933-ban törvényszék elé állították, de bizonyíték híjján szabadonbocsátották. Tagja volt az E. M. N. P.-nak. F.: Sebor Gizella. Négy gyermeke van. Zempléni Ref. Elemi Népiskola. 1860 óta áll fenn az iskola, 1 tantermes és 1 tanerős. Felszerelése hiányos. Könyvtára van, mely közös a kath. iskolával. Tanítója Horkay Bertalan. Zsemléri rk. egyházközség. Már 1317-ben fennállott. Temploma 1805ben épült. Leányegyháza: Garamszentgyörgy, amelynek temploma 1-199-ben épült. Értékes oltárképe van régi német festőtől. A kép Szent Lászlót ábrázolja. Iskolája 1925-ben épült, tanulóinak száma: 35. A hívek lélek száma: 738. Zsemlye Lajos ref. lelkész. * 1895. Bucs. Középiskoláit Pápán, theologiai tanulmányait Budapesten végezte. Hallgatója volt a baseli és utrechti egyetemeknek. Pályafutását 1923-ban Hetényben, mint h. lelkész kezdte. 1925-ben Komáromban h. lelkész, közben három cikluson át a losonci theologián, mint előadó ténykedett. 1926ban rendes lelkész lett Hetényben. Szerkesztője és kiadója volt a „Református egyház és iskola" c. lapnak. A komáromi ref. egyházmegye tanácsbírája. F.: Konta Zsuzsanna oki. tanítónő. Zsigárdi Ref. Egyház. 1783-ban épült a temploma. Befogadóképessége 1000 lélek. Jelenlegi vezetőlelkésze Kalitza László. 1939-ben épült a Hősök Szobra, mely a templom udvarán áll. Iskolája 2 tantermes és 2 lanerős. Ig.-tanító Szőcs Kálmán, tanítónő özv. Sós Jánosné. Zsigárdi Róm. Kath. Iskola. Két iskolája van, az egyik 1908-ban épült, a másik 1931-ben. Igazgatói: Munka Jenő és Kovács Ferenc, tanítók: Munka Jenőné, Gombos Zoltánné, Janics Ferencné, Nyitrav József. Növendékei száma: 270. — 19 2*