A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

Selmecbányán kezdte meg. 1898-tól mint lelkész Százdon működik. A százdi ág. h. templom 1885-ben épült, a parókia már régibb keletű. Vezető­lelkésze Rozsnyai János. F.: Saskó Ilona. Gy.: Ilona, Margit és Zoltán. Rumjai Ref. Egyház. 1600 óta áll fenn. 1716-tól van írott anyakönyve, temploma ugyanolyan régi műemlék. Az egyház iskolát is tart fenn. S Saliny Béla ref. lelkész. * 1879. Rodrogkeresztúr. Középiskoláit és a theológiát Sárospatakon végezte. 1906­ban Kisbariban, 1914 óta Szöllőskén működik. A csehek üldözték magyar­ságáért. Schill József rk. plébános. * 1883. Dunaszerdahely. A gimnáziumot Po­zsonyban és Esztergomban, a theoló­giát Esztergomban végezte. Mint káp­lán Egyházgellén működött. 1909 óta Bakán plébános. Fogy. és Hitelszövet­kezet elnöke, az iskolaszék elnöke. Schnitzler Sándor szentszéki taná­csos, rk. plébános. * 1877. Pozsony. Középiskoláit Pozsonyban, a teológiái Esztergomban végezte. Pályafutását 1901-ben kezdte meg. 1930 óta Szent­mihályfa község plébánosa. A szent­széki tanácsosi címet 1927-ben kapta. Magyarsága miatt sok kellemetlensége volt a cseh megszállás alatt. Sebők Ferenc plébános. * 1889. Hidaskürt. Középiskoláit Nagyszom­baton és Pozsonyban, a theológiát Esztergomban végezte. 1922-ben pappá szentelték. Mint káplán több helyen működött. 1931 óta Vajka község plébánosa. A vajkai lenplomot 1800­ban újjáépítették. Simkó Károly kerületi esperes. * 1872. Beerkó. Középiskoláit és a theo­lógiát Esztergomban végezte el, majd Budapesten fejlesztette tudását, 1896­ban Tótmegyerre került, mint káplán. 1901-ben plébános, 1913-ban tant. es­peres, 1918-ban pedig kerületi esp. lelt s ebben a minőségben a mai na­pig is működik. Simon József ref. lelkész. * 1907. Zsip. Középiskoláit Rimaszombaton, a teológiát Sárospatakon végezte. Pálya­futását Pelsőcön kezdte meg, mint se­gédlelkész. 1936 óta Szalócon vezető­lelkész. A levente-egyesület elnöke, községi krónikás, tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Lőrincz Ilona. Gy.: József. Siposs Antal Félix kerületi esperes­plébános. * 1870. Szeged. Iskolai ta­nulmányai elvégzése ulán, mint hit­oktató Budapesten, majd Kéménden és Léván működött. 5 évi ténykedése után Esztergomba rendeltetett, ahol mint a vízivárosi zárdatemplom igazgatója és az érseki tanítóképző hittantanára szerzett érdemeket. Irodalmi tevékeny­sége is sokirányú. 1898-ban Rozsnyón megalapította a „Sajóvidék" c. hetila­pot, 1910-ben Esztergomban pedig a „Katolikus Gyermekvédelem" c. újsá­got. Nevezetesebb műve a „Katolikus hitoktatás tana", amelyet X. Pius pápa is kitüntetett. A vörös uralom idején letartóztatásban volt, a csehek pedig 1931-ben, éjnek idején az esztergomi határra hurcolták és csak Jaross An­dor erélyes közbelépésére engedték meg Udvard községbe való visszatéré­sét. Sol y mossy Dezső rk. plébános. * 1886. Fülek. Középiskoláit Budapesten, theológiai tanulmányait Esztergomban végezte. Pappá 1912-ben szentelték. Pályafutását mint káplán Esztergom­ban kezdte, majd Hidaskürtön, Nasz­vadon, Imolyon és Érsekújvárott mű­ködött. 1936 óta Csáb községben rk. plébános. Közs. képv. t. t. Törv. hat. biz. t. Somorjai Ref. Egyházközség. Fel­jegyzések szerint a 16. század első fe­lében keletkezett. Anyakönyvei 1783­tól vannak. Az egyházközség temp­loma a volt hatolikus plébánia-temp­lom, amelyet a reformátusok 1789-ben vásároltak meg császári engedéllyel. A templom Árpádkorabeli műemlék. Az egyházközség lélekszáma Somor­ján 218, környékén (Királyfia és Bú­csúházal 110, összesen 328. Egyházk. főgondnok: Dr. Baranyai Dezső, vez. járásbíró. Somorjai rk. egyházközség. Alapí­tási éve 1238, anyakönyvek azonban csak 1688 óta vezettetnek. A templom patrónája: Szűz Mária. Az egyházköz­ség filiális községei: Szemet, Gutor, Tejfalu, Csőlösztő, Uszor, Sámot, Ki­rályfia, Búcsúháza, Körtvélyes, Fakó. A plébánia épületét a Paulanus-rend építtette az új templommal együtt. A templom barokstílű. Műemlékei: a kó­rus fölötti Szentháromság-faldombor­raű, a barokstílű főoltár, mindkettő olasz művész munkája. Szent Alajos szobra renaissance-emlék. Ezenkívül: Mátyás-korabeli szentségtartó, alapja vert ezüst, 1740-ből aranyszövésű miseruhák és egy vecsernye-palást. A plébánia egyik szobájának mennyeze­tén levő faldomborművek szintén az 1740-es évből származnak. Ugyancsak a plébánia folyosóján találhatók a csallóközi múzeum kezelésében 1500­tól kezdődőleg különféle síremlékek, amelyek már múzeális értékűek. Az egyházközség Somorján 5 tantermes, 5 tanerős, Gutoron 3 tantermes, 3 tan­erős, Szemeteli 2 tantermes, 2 tanerős iskolát tart fenn. Söregi Róm. Kat. Egyház. Az egy­házat 1396-ban alapították, irott anya­könyve 1787 óta van. A templom 1868­ban épült, 1890-ben újraépítették. Ro­mán stilusú, egytornyos, egy hajós és öl harangja van. Kegyura a Vallás­alap. Kántor: Lőrinc Albert tanító. Az egyház elemi iskolát tart fenn. Stefán Lajos rk. plébános. * 1892. Tornagörgő. Középiskoláit és a teoló­giát Rozsnyón végezte- ľ)15-ben szen­telték papá Pályafutását Krasznahor­kaváralján kezdte 192. i óta Hárs­kút plébánosa. A csel megszállás alatt sok zaklatásnak volt t.itéw. Több he­lyi egyesület vezető tagja . Stefanovics Béla r. k. plébános. * 1881. Bori. Középiskoláit Galgócon és Nagyszombatban, teológiai tanulmá­nyait Pozsonyban végezte. Pályafutá­sát Pozsonyban kezdte, majd Nagy­szombatban, Szakolcán, Bechón, Gal­gócon, Körmöcbányán és Alsósebesen működött. Jelenleg Egyházfa ref. hit­életét tevékenyen vezeti, 14 év óta. Stihlého Lajos rk. plébános. * 1888. Hontnémeti. Iskoláit Esztergomban vé­gezte. A magyar lobogó kitűzése miatt többször volt kellemetlensége a cse­hekkel. Számos katolikus lapban je­lenlek meg cikkei. 1918 óta Nagy­mácséd község plébánosa. néhai Sütő Áron ref. lelkész. * 1868. Inakerecseny. A teológiát Debrecenben és Sárospatakon végezte. Mint káplán több helyen működött. Vári község­ben megszakítás nélkül 36 éven ke­resztül lelkészkedett. 1933-ban hunyt el. F.: Sikó Ilona. Gv.: Margit, Kál­mán és Zoltán. Siivetei Ev. Egyház. 1596 óta áll fenn, 1784-től van írott anyakönyve. Temploma 1785-ben épült. Iskolája 1 tanerős. Sz Szabó Jenő esperes. * 1887. Vég­ardó. Középiskoláit és a theológiát Ungvárott végezte. Pályafutását-Nagy­mihályon kezdte, mint káplán, majd Velejtén működött. 1925 óta Bodrog­szerdahelyen működik, mint esperes. liangai Szabó Zsigmond ref. lelki pásztor. * 1903. Kissáró. Ösi nemesi családból származik. Középiskoláit Pápán, a theológiát ugyanott és Kam­- 16 — r

Next

/
Thumbnails
Contents