A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

Lelkes Ferenc ref. lelkész. * 1901. Komárom. Középiskoláit Komáromban és Pápán, a teológiát Pápán végezte. Mint s.-lelkész több helyen működött. 1928-ban Bátorkeszin egyhangúlag megválasztották lelkésszé. Számos helyi egyesület vezető tagja. F.: Nagy Ilona. Gy.: Pál és Ilonka. Lekéri rk. elemi népiskola. Az iskola már 1784-ben fennállt. A mai iskolaépület 1910-ben épült. 1 tanerőt foglalkoztat. Tanulók száma: 3(5. Saját szertára és könyvtára van. Lenkey Lajos ref. esperes. * 1883. Feled. Régi nemesi családból származik. Középiskoláit Rimaszombaton, a theológiát Sárospatakon végezte. Mint s.-lelkész Berzétén, Tornaiján és Pelsőcön működött, mint rendes lelkész Jabloneán és Páskaházán munkálkodott. 1925-ben került Runyára, ahol 1938-ban esperes lett. F.: Molnár .Jolán. Gy.: Lajos (s.-lelkész), Magda, (oki. tanítónő), Jolán és Klára. Letocha József szentszéki tanácsos, tanfelügyelő, alcsperes. * 1888. Magyardiószegen, mint ősrégi mosoni család sarja. Theológiai tanulmányait Esztergomban végezte. 1910-ben szentelték pappá. Okleveles középiskolai hiltanár. Előbb mint káplán Szomor községben, Selmecbányán, káplán és hittanár Léván, káplán és hittanár és később a lévai gimnázium igazgatója. Érsekujváron káplán, hittanár, Magyardiószegen plébános, 1921-ben kelült mint plébános Galántára és 1933ban nevezték ki szentszéki tanácsosnak és 1939-től tanfelügyelő alesperes. A világháborúban szerb-olasz-orosz és montenegrói harctéren küzdött, majd a pólai haditengerészetnél végezte papi hivatását. Katonai kitüntetések: Pius Maritis, a kardokkal, legfelsőbb hadi dicsérettel, Kcsk., hadi érem, német, osztrák és bolgár hadi érdemkereszt. Hazafias magatartása miatt a csehek részéről állandó üldöz Ütésben volt része. Lévai működése alatt a csehek internálták. Mint irodalmár országos névre tett szert. Több tankönyvet írt, ezeket általánosan használják ma is. Egyházi, politikai és társadalmi lapoknak hivatott tollú cikkírója. Lévai működése alatt Rudnay rendőrkapitánnyal együtt megalapította a Keresztény Szociális Pártot, megszervezte a magyar gimnáziumot, melynek igazgatója volt. Galántán kat. kört alapított és kultúrházat létesített, magyar cserkészcsapatot szervezett, leánygárdát létesített. Galántán postát szervezett és mint egyházi tulajdont a Magyar Kincstár bérli. Mozgószínházat létesített. Az általa alapított kultúrházban szövetkezetet szervezett, megalapította a Szent Ágoston társulatot stb. Lévai Református Iskola. 1862 óta van feljegyzés róla. Volt igazgatóját, Tóth Istvánt, mivel a magyar nemzeti Hymnuszt játszatta, a csehek a megszállás alatt nyugdíjba küldték. Lévai ev. egyházközség. 97 év óta áll fenn. Lélekszáma kb. «00. Esperes: Bándy Endre. Lontói Róm. Kat. iskola. Az 1860-as években létesült. A jelenlegi iskola 1910-ben épült, 2 tantermes, 2 tanerős, a tanulók lélekszáma 114. Népművelődési előadásokat tartanak. Ig.-tanítója: Pálinkás Ferenc. Loczner Gusztáv plébános. * 1889. Tótmegyer. A gimnáziumot és a teológiát Esztergomban végezte. Pályafutását 1914-ben Pozsonypüspökiben kezdte meg. Utána több helyen működött. 1932 óta Vágfarkasd község plébánosa. Póttartalékos tábori lelkész. Számos helyi egyesület vezető tagja. Lucskai Ref. Elemi Iskola. 1 tantermes és 1 tanerős, osztatlan iskola, tanulói száma: 26. Tanítója: Takács Gyula. Lyachovics István görög kat. esperes. * 1881. Kaszómező. Ungvárott érettségizett, a teológiát ugyanott végezte. Pályáját Huszton kezdte meg, mint segédlelkész. Utána Kovácsréten működött. 1921 óta a várkulcsai görög kat egyház esperese. A világháború alatt, mint tábori lelkész teljesített szolgálatot. F.: Musztyanovics Anna. Gy.: Lenke, Ilonka, Mihály, Sarolta, Elvira, Miklós, József, János, Gábor, Anna. M Madari rk. iskola. 1938-ban épült, modern, világos tanteremmel és korszerű felszereléssel. Növendékek száma: 54. Magyardiószegi r. k. Egyház. Az egyház fennállása 1400 körül. írott anyakönyvek 1626-tól. A templom épült 1854-ben, befogadó képessége 1500 személy. 4 harangos, 1 kórusos, 1 hajós. Az egyház lélekszáma 5636. Három felekezeti iskolája van. M agyar sók-Szelő cei Ref. Egyház. 1619-ben már fennállott. 1806-ban egyházzá alakult, ekkor épült a harmadik kőtemploma. Jelenlegi temploma 1936-ban létesült. Az egyház első lelkésze Vali Ferenc volt. A templom 500 lélek befogadóképességű. Iskolája 2 tantermes és 2 tanerős. Növendékei száma 62. Tanítója übellaner Károly és übellaner Károlvné. Marcinka Imre plébános. * 1873. Vál. A theológiát Esztergomban végezte. Pályáját Szentendrén kezdte meg. 1918 ban került lvöbölkútra és azóta mint plébános itt működik. Marczij József esperes-plébános. * 1880. Esztergom Középiskoláit és papi tanulmányait Esztergomban végezte. Pappá 1902-ben szentelték. Pályafutását Hidaskürtön kezdte, majd Esztergom-Vízivárosban működött. 1909 óta Nagymegyor esperes-plébánosa. Képv. k-st. t. A népjóléti biz. tagja. Matécsa György gör. kath. espereslelkész. * 1888. Csegöld. Érettségijét Szatmárnémetiben telte. A világháborúban mint lelkész működött. Magyarsága miatt a csehek többször házkutatást végeztek nála. F.: Slepkovszky Ilona. Négy gyermeke van. Medien István esperesplébános. * 1863. Egbel. Osi felvidéki családból származik. 1886-ban lelt káplán. 1922 óla esperes Párkányon. Mihály József rk. plébános. * 1879. Sőreg. Középiskoláit Rozsnyón és Egerben, a teológiát Rozsnyón végezte. 1904-ben szentelték papá. Pályafutását O&gyánban kezdte meg. 1915-ben került Barkára, ahol megszakítás nélkül működik. Az E. M. N. P.-nak tagja. Minger Ferenc plébános, c. kanonok. * 1865. Miskolc. Középiskoláit Miskolcon és Rozsnyón, a theológiát Rozsnyón végezte. 1880-ban pappá szentelték. Pályafutását Galántán kezdte, majd Putnokon, likén és Bohócán működött mint plébános. 1923ban Sőregre került, ahol kerületi esperes, később egyházmegyei tanfelügyelő és c. kanonok lett. Elnöke az E. M. N. P.-nak. Mischrtk István rk. plébános, szentSkéki tanácsos. * 1880. Pozsonynádas. Középiskoláit Nagyszombatban, theológiai tanulmányait Esztergomban ségezte. Pályafutását Garamszentbenedeken kezdte 1902-ben, majd Dorogon és Zsitvaapátiban működött. 1908-tól 1927-ig Bozók plébánosa volt, azóta Léva városának rk. hitéletét tevékenyen vezeti. Mohi-i Ref. Egyház. Az egyházat 1655-ben alapították. írott anyakönyve 1786 óta van. A templomot 1793-ban építették. Az egyház lélekszáma 557, 12 presbitere van. Az egyházhoz tartozó iskola 1914-ben épült. Kántortanítója Nagy László. Molnár József r. k. plébános. * 1903. Szentmihályfa. A thológiát Kassán és Nagyszombatban végezle. 1927-