A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

gadóképessége: 300—350 lélek. Az egyházközség lélekszáma: 520. Van egy tanerős, egy tantermes felekezeti iskolája is. Jókai rk. iskola. Az iskola 9 tantermes, 8 tanerőt foglalkoztat. Tanerők: Lohner József, Lanthay Kálmán, Nagy Jenő, Jankó Károly, Farkas Imre, Szlávik Magdolna, Barthalos Margit, Lanthay Kálmánné. Jókai rk. egyházközség. A XIII. században keletkezett. írott anyakönyvei 1732 óta vannak. Temploma különböző időpontokban épült. A kissekrestye 1250 körül, a szentély 145ö-ban, a főhajó 1549—57-ben, a kereszthajó pedig 1821-ben. A templom 1 tornyos, 3 harangos. Az egyházközség lélekszáma: 2700. Jónás Imre r. k. plébános. * 1874. Szőgyén. Középiskoláit Pozsonyban és Esztergomban, a theológiát szintén Esztergomban végezte. 1899-ben szen1

111 ék pappá cs mint káplán több helyen működött. 1914 óta Alsógyőrödön plébános. Tagja az E. M. N. P.nak. A cseh megszállás alatt sok zaklatásban volt része. Juhász Ferenc rk. plébános. * 1890. Érsekújvár. A teológiát Esztergomban végezte. 1913-ban szentelték pappá. 1928 óta plébános. A csehek sokat üldözték magyarságáért. Résztvett a világháborúban mint tábori lelkész. K Kalit za László ref. lelkész. * 1901. Ekei. Középiskoláit Komáromban, a teológiát Pápán végezte. 1928-ban nevezték ki a zsigárdi ref. egyház élére. A magyar hadseregben teljesített katonai szolgálatot. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Hamar Lujza. Gy.: Miklós. Káposztás László ref. lelkész. * 1913. Rimaszombat. Sárospatakon avatták pappá. 1937 óta mint segédlelkész működött. 1938 óta Feleden lelkész. Az E. M. N. P. tagja volt. Károly Alajos esperes-plébános, szentszéki tanácsos. * 1865-ben az olaszországi Vigo-Nován. A teológiát Bécsben végezte, pappá Esztergomban szentelték 1887-ben. Működött Udvardon,. Léván, Pozsonyban, 1896-tól Kirván és 1899-től helyben plébános. Nevéhez fűződik a templom restaurálása, új iskola építése, több vallási és szociális intézmény megvalósítása. Kelemen Kálmán ref. lelkész. * 1907. Komárom. Középiskoláit Komáromban, a teológiát Losoncon végezte. Pályafutását Hanván kezdte meg. 1935ben Sajókeszin mint megválasztott lelkész működött. 1938-tól Dunamócson a ref. egyház vezetője. Leventeegyesületi elnök. Keresztury László ref. lelkész. * 1903. Nagygércs. Középiskoláit Hajdúböszörményben és Sárospatakon, theológiai tanulmányait Debrecenben és Kampenben (Holandia) végezte. 1929 óta rendes lelkész. Pályafutását Nagykövesden kezdte. 1936 óta Szomotoron működik. Kertész Pál r. k. plébános, pápai kamarás. * 1882. Csanálos. A gimnáziumot és a theológiát Szamáron végezte. Papi pályáját Felsőbányán kezdte meg, majd a szatmári püspöki aulában mint szentszéki jegyző 2 éven keresztül munkálkodott. 1915-ben került Várpalánkára, ahol 1930-ban esperes és 1933-ban pápai kamarás lett. A helybeli Fogy. Szöv. és Hitelszöv. elnöke. A Máramarossziget és Vidékének szerkesztőtársa, Szatmáron a Heti Szemlének belső munkatársa volt. Kégly György espereplébános. * 1886. Esztergom. Esztergomban éreltséségizett és a theológiát ugyanott végezte. Pályáját Verebélyen kezdte meg mint káplán. 1933 óta esperesplébános. 1937-ben került Muzslára, ahol a mai napig is működik. A helembai rk. iskolát ő építtette fel. Az iskolában magas színvonalú műkedvelői előadásokat rendez nővérével, Kégly Róza la h i t ónővel együtt. Kéméndi róm. kath. elemi iskola. 1755-ben már létezett, kezdetben 1 tanítója és 1 tanterme volt, 1935-ben kibővítették 5 tantermessé. Az iskola vezetését Csepregi Kálmán ig.-tanító végzi. Kéméndi rk. Egyház. 1768-ban létesült. Temploma barokk stílusban épült. Lakossága színtiszta katolikus, 2000 lélekszámmal, iskolája 5 tanerővel működik. Az egyház vezetését 1921-től dr. Porubszky Géza plébános, orsz. gyűl. képv. látja el, Fölkner József káplán segítségével. Király Kálmán ref." lelkész. * 1902. Tiszabökény. A gimnáziumot Máramarosszigeten, a theológiát Debrecenben végezte. Pályafutását Tiszabökényben kezdte meg mint s. lelkész. Jelenleg Szöllösgyulán működik. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Törő Ilona. Gy.: Tibor és Éva. Kiss Gyula ref. lelkész. * 1906. Dunamócs. Középiskoláit Pápán és Komáromban, theológiai tanulmányait Losoncon végezte, majd Aberdeenben (Skócia) egészítette ki papi tanulmányait. Pályafutását 1931-ben Negyeden kezdte, majd Pozsonyban, Nagydobsán és Gáton működött. 1938 óta Jókán ref. lelkész. F.: Szekeres Erzsébet. Gy.: Éva. Kiss László ref. lelkész. * 1895. Tákos. Beregszászon érettségizett, a teológiát Sárospatakon végezte. Pályafutását 1922-ben kezdte meg mint s.lelkész. 1934 óta a vári ref. egyház vezetője. Résztvett a világháborúban, az olasz és albán fronton küzdött, 2szer sebesült.. A csehek magyarságáért üldözték. F.: Huber Ilona. Gy.: Szabolcs-László, Anna-Ilona. Kiss János ref. lelkész. * 1892. Patás. Az érettségit Pozsonyban, teológiát Pápán - végezte. Pályafutását Szentgyörgyön és Ágon, mint helyettes lelkész és helyettes tanító kezdte meg. Több helyen működött, mint segédlelkész. 1920-ban került Patasra lelkészi minőségben. 1914-ben külföldön volt tanulmányúton. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Goldsand Margit. Gy.: Emilia, Pál és Mária-Anna. Kiss István ref. lelkész. * 1896. Bene. Érettségit Szatmárnémetin tett. 1924 óta lelkész Tiszaújlakon. 1920 óta az E. M. N. P. elnöke. 1937-ben ráfogták a csehek, hogy magyar kém és letartóztatták. A komáromi tárgyalások után kiszabadult. F.: Máthé Erzsébet. Két gyermeke van. Kissik János r. k. plébános. * 1910 Kuti. A teológiát Nagyszombaton végezte. Pályafutását Deménden kezdte meg. 1939-től mint plébános működik Deménden. Számos helyi intézmény vezető tagja. Iíisölvedi ref. iskola. 1662-ben épült, egv tantermes, egy tanerős. Tanulói nak száma: 24. A jelenlegi iskola 1874-ben épült. Kisölvedi ref. eyyház. 1792-ben épült. Régi temploma fából készült és szalmatelővel volt fedve. A jelenlegi templom falában egy latin bejegyzés látható, mely így szól: „Háromszori romjaiból négyszer is újra építette a l isölvedi ref. nép' . A templomban 509 férőhe.y van. - 10 — r