A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

alatt sokat szenvedett. Hozzátartozik Szihonypuszta, Szigetpuszta, Szilágypuszta. A község területe 4345 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1778. Vecseklő. A község területe 928 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 567. Y

Téke. Okleveles első nyomát 1245ből találjuk, mikor is Weyka falut Weykai Márton hitvese Wolchok fiának, Mikének adja. A XV. században a Csapi, Makó, Polyák, Pike, Czékely nemesek a földesurak itt, a XVI. században a Skaricza, Vékey, Paczoth, Malith-familiáké, a XVII. századtól a Santhus, Sennyey, Perényi, Pike, Vékey, Barkóczy, Andrássy, Szikszay, Ghillányi, Sennyey, Szirmay, Mailáth és végül a Szmrecsányi-család birtokolja. 1314-ben már fennállott ősi kat. templomát 1865-ben tűz hamvasztotta el. Hozzátartozik Cigánytelep. A község terüelte 1518 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 588. Velkenye. A község területe 1894 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 471. Verbőc csonka község. Verebély. Már a történelemelőtti időkben települt hely. A község határában feltárt leletek, mint konyha hulladékhalmok, kő-, agyag- és csont eszközök garmadája népes és állandó suit települásre utal. A népvándorlás előtti évszázadokban erős földvár állott itt. A honfoglalás utáni néhány évszázadáról vajmi keveset tudunk. Először egy 1353-ban kelt határjárási levélben szerepel, mint „Verebei in villám Morouth". Hogy a község mai nevét mikor kapta, nem tudjuk, de tudomásunk van arról, hogy egyike az esztergomi érsekség legrégibb és legjövedelmezőbb birtokainak. Jelentőségére vall, hogy az érseki uradalmak székhelye, 1488-ban pedig már érseki vámszedöhely is és az érseki nemesség központja. A község virágzására a török megjelenése pontot tesz: Mehemet pasa 1530-ban a községet földig pusztítja. Egy évszázaddal később, 1626-ban ismét erős török ostrom alá kerül, de a védőrség parancsnoka, Nadányi Miklós visszaveri a budai pasa 8000 emberből álló seregét. 1653-ban a verebélvi várat jelentékenyen megerősítik, mert a török nem szűnik meg rajtaütéseivel fenyegetni a községet. A törökök sokszoros túlerejének azonban mégsem tud ellenállani a vár és így az 1657-iki összeírásában az elpusztult helyek sorában találjuk Verebélyt. A diadalmas vezekényi csata előtt itt gyülekeztek a felvidéki várak helyőrségéből szervezett keresztény seregek. A kuruc szabadságharc alatt, 1705 februárjában itt tartott haditanácsot Rákóczi Fe rnec. Innen indul Léva ostromára 1708 « őszén Heister tábornok is. 1849-ben Grabbe orosz tábornok hadosztálya vert tábort it. A község külterületi lakott helyei: Bethlehem, Földvármalom, Godinmajor, Köröspuszta, Munkácsimalom, Schickmalom, Szöllőskertek, Téglagyár, Zsidóhegy. A község területe 3887 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 3359. Veskóc. A község területe 851 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 398. Vígtelke. A legrégibb időkben a Bebekek voltak a földesurai, később az Esterházy-család jutott a földek birtokába. A XVIII. században Vígtelek, majd Végtelek alakban fordul elő a neve. Mint tót községet Vichtelka néven is nevezték. Ev. temp loma 1785-ben épült. A község területe 558 kat. hold, lélekszáma a viszszacsatoláskor 228. Vilke. Egykorú oklevél 1423-ban Vilke néven említi. A XVI. században a Lossonczy-család a földesura. A török alatt Musszia Cselebi basa hűbérbirtoka. A török eltakarodása után (1598) gróf Forgách Zsigmond, 1652Libertsey Mihály és Ferenc birtoka. Az összeomlás előtti időkig a Forgácli-családnak volt itt nagyobb uradalma. Hozzátartozik: Benedekpuszta, Trencskótelep, Kisdályópuszta, Nagy

rdályópuszta. A község területe 4266. kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1072. Vízkelet. Legrégibb nyoma 1297ből merül fel Wyzkeleth alakban s a III. Endre kézjegyét viselő okirat szerint a király Bogár fia Márton comesnek juttatta. Megelőzően pozsonyi várbirtok volt. A pápai tizedszedők Vizquelt alakban jegyezték fel. A XV. század derekán a Kürti-, Békefi-, Kiskürti- és Vízkeleti-családé, később Báthory Andrást, majd rövid időre a Thurzókat uralja. Később az Esterházy és Majláth grófoknak volt itt nagyobb birtoka. Kisebb nemesi bir tok fölött rendelkeztek itt a Somogyi-, Jurovics-, Székely-, Prányik- és Liskovics-családok. Hozzátartozik Lénártmajor, Sziget, Zúgómajor. A község területe 3352 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1331. Vök. Okleveles első nyomát 1277ből találjuk s ez időből Veik néven bukkan fel. A XV. század végén sze repel még Nagyveik, majd az 1553. évi adóösszeíráskor Weök alakban is. A pozsonyi prépostság és káptalan ősi birtoka. Később birtokot szereztek itt a gróf Pálffyak is. A világháború hősi halottainak emlékét a Hősök szobra őrzi. A község területe 630 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 425, valamennyi róm. katholikus. Z Zádorháza. Határában számos bronzkori lelet került felszínre. A honfoglaló magyarság egyik legelső szálláshelye. A kuruc háborúk viszontagságai következtében elnéptelenedett, majd újra települt. A község területe 578 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 172. Zalaba. A Hunt-Pázmán nemzetség ősi birtokai közé tartozott. Erről egy 1349-ben kelt oklevél tanúskodik, mely Miklós és fia László kérésére azt igazolja, hogy Zalaba első koronás királyunk óta őseik birtoka. 1437-ben egyike ama községeknek, melyeket Zsigmond király Lévai Cseh Péternek elzálogosított. A mult század elején még a herceg Esterházy-liitbizomány részét tette, de a század utolsó évtizedeiben már Huszár István és a gróf Pongrácz-család birtokában találjuk a határ zömét. A község területe 1277 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 339, ebből ref. 290, a többi róm. kath. Zápszony. A honfoglalás körüli évtizedekben határában földvár állott. A kuruc háborúk alatt ütközet színhelye. A községhez tartozó külterületi lakott hely

rek: Kaponya, Kleintanya, Közraktárak. A község területe 2867 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1054. — 76 —