A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

Bocskay, Soós, Sughó, Hugka, Görgey és Szirmay család. A községbe a prágai kormányzat cseh-morvákat telepített. A község területe 1322 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 848. Szőllősgyula. írott nyomát elsőnek 1480-ból találjuk s ez időben királyi birtok. Későbbi földesurai között szerepeltek a Rákócziak és a Károlyi grófok is. Kedvezőtlen fekvése miatt fejlődése igen lassú. Hozzátartozik: Szöllőhegy. Színmagyar lakossága a cseh elnyomás alatt sokat szenvedett. A község területe 2988 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1098. Ebből ref. 1006, gör. kat. 41, izr. 51. Szöllőske. Nevét szőlőhegyeitől kapta s régebben Zölöske, majd Szőlős néven említették. Már 1029-ben szerepelt Beke királyfi udvarnok birtokában. 1403-ban a Pányi-család kapja, majd a Rátkayak, Tárczayak birtokolták. Későbbi földesura Báthory István, utána a Sennyey, SzentIvány-család, az Almássy és Andrássy grófok. Hozzátartozik Hatfafürdő, Irma telep. A község területe 1536 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 557. Szútor. Az ősi Balogvár védelmi területéhez és birtokállományához tartozott a határában fekvő Tehánypusztával együtt, amely 1411-ben a Bátkay-családot uralta és 1460-ban a balogvári várurak birtokába került. Ujabban Coburg herceg birtokai terülnek itt el. Külterületi lakott helye: Bóditag. A község területe 2304 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 357. Szürnyeg. Elsőnek 1419-ből találunk nyomot létezéséről s ez időben Zurnyeg néven a Csekeyek és Imreighiek birtoka. Később a Pálóczy, Czékey, Ráskay, Bánffy, Eödönffy, Gerendi, Ilovay, Horváth, Soós, Vinnay, Pethő, Malikóczy, Barkóczy, Bernáth, Kazinczy, Nedeczky, Csengery, Püspöky, Rhédey és Zoltán családoknak volt itt birtoka. Gálszécsi István reformátor 1560 körül iskolát szervezett a községben. A község területe 1011 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 567. Szűrte. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Béteíek, Kaufmanntanya, Szürtei cigánytelep. A község területe 9629 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1359. T Tajnasári. Egyike legősibb településeinknek. A szentbenedekrendi apát ságnak 1075-ben kelt alapítólevelében már találkozunk Tajna nevével. A mai község hajdanán négy községből állott: Kis- és Nagy-Tajna, és Kis- és Nagy-Sári. Sári község is a korai települések közé tartozik: egy 1299-ben kelt oklevél már említést tesz róla Tajnát a XVI. század közepén az esztergomi káptalan birtokában találjuk, előbb pedig Assa de Tayna és az erőszakos halállal kimúlt Michael de Tayna a földesurai. A törökjárás itt is, valamint a szomszédos Sári községben is, üszköt és nélkülözést hagyott maga után. A Tajnay-család íiágon kihalván, a Tajnay-birtokok leányágon a báró Révay-család tulajdonába kerülnek. A köszég területe 1474 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 485. Tajti. A községhez tartozó külterületi lakott hely: Tajti puszta. A község területe 1349 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 621. Taksonyfalva. Azelőtt Taksony. A határában emelkedő pogánykori halmok tanúsítják őskori lakott voltát. A szájhagyomány úgy tudja, hogy Taksony vezér ide temetkezett volna Első írott nyomát 1138-ból leljük, mikor is Togsun néven a pozsonyi várjobbágyok bírják. 1214-ből Tohcsun és Tohsun, 1236-ból Teksze, 1269-ből Taxont alakban említik az okiratok. A XIV. század elején a Dudvágszegi-család, utána Kenéz comes birtoka, majd a pozsonyi prépostság kezére kerül. A XV. század elején a Taksonyi-családot uralja, 1439-ben azonban I. Albert a Rozgonyi-családnak juttatja. A XVI. században Báthori András birtokolja, később a Thurzó-családé, majd az Esterházy grófok és az újabb időkben részben Alsasse d'Hennin hercegnő szereznek itt birtokot. Ösi plébániája 1350 körül már mint hites hely szerepelt. A község határában a prágai kormányzat morva-cseh telepeseknek osztott ki földet, a magyar lakosságot pedig elnyomták. Hozzátartozik Korószegmajor, Kostihatelep, Palóczpuszta, Stefanikovtelep. A község területe 3163 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 2533. Tallós. Már az őskorban megült hely, minek bizonyságát a határában fellelhető őskori telepek nyomai adják. Magyar vonatkozású története és birtokviszonyai azonban csak a XVII. század közepétől ismeretesek. 1647-től az Esterházy- és a Thurzó-családot uralja. 1760—64. között a gróf Esterházy Ferenc által átengedett kastélyban nemesi árvaház volt, majd 1785-ig fegyintézetnek használták. Hozzátartozik: Cédulaház, Dinnyésdombi cigánytelep, Dunapart, Gulvamező, Jegenyésmajor, Kányás, Köse, Malomszeg, Maticaház, Szöllőskert, Urföldpuszta. A község területe 4822 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 2087. Magyar lakossága a csehek alatt sokat szenvedett. Tany. A XII. században jegyezték fel elsőnek létezését villa Than castrensium alakban. 1268-ból egy oklevél Thon néven említi, mint komáromi várbirtokot s ilyenténként szerepel a XV. században is. 1460-ban oppidum Thany, vagyis város és vámszedő joggal bír. Hajdan halászok népesítették be s feltehető, hogy neve a halásztanya elenevezésből ered. Régebben két Tany szerepelt Kis- és Nagy jelzőkkel. 1615-ben Tanyi Ferenc nádori donációt kap. Későbbi birtokosok még a Szegedv-, Zichy-, Lakv-, Fehér és Keszeg-családok is. Az összeomlás előtt a Kálnoky grófoknak volt itt nagyobb birtoka. A hozzátartozó Marokháza egykor a Márkháziak birtoka, majd később Márkháza néven a Zichyeké. Haraszti dülő Horozt néven a XIII. században még faluként szerepelt, mint a komáromi vár tartozéka. A község területe 1651 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 702. Tardoskedd. A török hódoltság alatt a község mélyebb, mocsaraktól védett helyen állott, de innen a törökök felköltöztették a magasabb helyekre, aminek oka persze nem az egészségügyi szempont, hanem az eredményesebb védekezés követelménye volt. Katholikus temploma 1680 táján épült és az esztergomi érsek kegyúri oltalma alatt állt. A kuruc háborúk alatt Bercsényi tanyázott itt egy ideig. Az 1848-as szabadságharc alatt is szerepel a község, melynek ágyúzását az osztrákok elhatározták és csak Büttner plébános könyörgésére álltak el ettől a tervtől. A cseh szlovák uralom 20 esztendeje alatt a község, tekintve, hogy szinte valamennyi lakosa magyarnak vallotta magát, nehéz sorban élt. A csehek 1150 kat. hold ma- 70 -