A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

hold, lélekszáma a visszacsatoláskor bánya, A község területe 7040 kat. 2289. Rakottyás. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Góbiapuszla, Herédely, Kápolnapuszta, Kutvaipuszta, Vaskapu. A község területe 1507 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 351. Rapp. Okleveles említése elsőnek 1327-ben történik,mikor is Salgai Miklós és Illés a földesura. Plébániája már 1397-ben fennállott. Két évszázad multán Bebek Ferenc kezére kerül. 1595-ben a török megrohanta a községet, kifosztotta, felgyújtotta és lakóinak egy részét rabságba hurcolta. A török eltakarodása után (1598J Batta Bálint szerezte meg. Az ő feljegyzéseiből tudunk a község török idökbeni sorsáról. Az összeomlás előtt Coburg-Góthai Fülöp hercegnek és Wohl Aladárnak volt itt nagyobb birtoka. Hozzátartozik: Cigánytelep, De mecserpuszta. A község területe 1533 kat. hold s lakóinak száma a vissza csatoláskor 763. Rárósmulyad. Az 1548. évi adó összeíráskor még mint két község: Rárós és Mulyad szerepelt és pedig Rárós Bornemissza Pál, Mulyad Lip thay János birtokában. A török kiűzetése után Ráróst Soós János, Mulyadot Mocsáry György szerezte meg. Későbbi földbirtokosok még itt a Balogh-, Baross-, Rádák- és Jekkel-családok. Vastartalmú gyógyfürdőjét sokan keresik fel. Hozzátartozik: Fürdő, Hámorimalom, Hámormajor. A község területe 1736 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 400. Regeteruszka. Okleveles első említését 1426-ban találjuk, mikor is a Semseyek kapják ajándékba Zsigmond királytól. Előző birtokosa a Chyrke (Csirke) nemzetség volt. 1427-ben az adóösszeíráskor 52 portát írtak itt össze. A török alatt teljesen elpuszult s az 1715. évi összeírás a néptelen falvak sorában említi. Trachit kőbányája jelentős. A község területe 3488 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1009. Rekenyeújfalu. A község területe 219 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 610. Rendve. A tatárjárás előtti időkben már fennáll. Egy 1237-ben kelt oklevél villa Rendve néven említi. A pápai tizedszedő-jegyzékekben Randve alakban is szerepel. A XIV. században a Rendvey-család ül a birtokban, a XVI, században a Kálnay-család. \ törökök 1663-ban rajtaütnek a virágzó kisközségen és feldúlják. A XVIII. században a Motesiczky-csaláű birtokába kerül a község, majd a muit század második felében a Dóra-csa'ád bírja nagyobbrészt a községhatárt. A község területe 1321 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1054. Reste. A XIII. századtól a Buchk nemzetségbeli Pédery-család kezén találjuk. A török időkben megsemmisült s csak jóval később népesült újra. A község területe 2172 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 504. Réte. Már az őskorban megült hely s ezt a határában emelkedő pogánykori őrhaímok is bizonyítják. Első írott nyoma 1256-ból a Rethe nemesi család nevében bukkan fel. 1310-ben mint Terra Rethe a pozsonyi várföldek sorában szerepel. 1368-ban a Rethei-család birtokolja, 1391-ben a Nagy-Ilkaiak itteni birtokukat eladják Borsai Jánosnak. Idővel földesúr még a Körtvélvesi-, Márkus-, Karátsony-, Prikkel-, Irnely-, Sándor-, Dóka-, Méhes-, Balogh- és Borló-család. 1667-ből felmerül neve Reden alakban is. A község területe 1745 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1395. Riinapált'alva. A község területe 1333 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 347. Rimasimonyi. A pápai tizedjegyzékek Sinau néven emlékeznek meg a községről. I. Lipót koráig a Lórántffvnemzetséget uralta. Később a Rákóczi-, Korniss-, Vécsey-, Vay-, Csegey-, Inczédy-, a Bethlen- és a Kemény-családok itt gyakoroltak földesúri jogokat. A községben újabban özv. Biró Pálnénak volt itt nagyobb birtoka. Az ev. ref. templom a protestáns-mozgalom első évtizedében épült. 1733-ban restaurálták, és 1857-ben tornyot építettek rá. A Jolsvay-családnak is volt a környéken 1427-ben birtoka. A világháborút követő cseh megszállás két évtizede alatt a lakosság a zaklatások ellenére is tántoríthatatlanul kitartott magyarsága mel lett. A község területe: 1360 kai hold, lélekszáma: 538, ebből 371 réf., 158 róm. kat., 7 izr. Rimaszécs. A község területe 3034 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1532. Rimaszombat. A városhoz tartozó külterületi lakott helyek: Akasztóhegy, Baksaytanya, Bokorpuszta, Cserencsényi út, Gőzmalom, Horvá'puszta, Jánosi országút, Kálmánpuszta, Kikirics, Kisrákospuszta, Konczpuszta, Kurinczpuszta, Lacipuszta, Nagyhegy, Paltári őrház, Samarjay-puszta, Sereg, Sütheőpuszta, Szarvashegy, Szojkapuszta, Temető, Tormáspuszta, Vidráspuszta. A város területe 4904 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 6345. Rimataniásfalva. Régebben a Zathureczky- és a Pongrácz-családok voltak a község földbirtokosai. Ujabban Rimaszombat város birtokába került a határ. A Zathureczkyek híres nemesi kúriájának a Farkas-család volt az utolsó évtizedekben a tulajdonosa. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Cseplyetanya, Méhespuszta. A község területe 2462 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1358. Rozsnyó. A városhoz tartozó külterületi lakott helyek: Bányaolda, Hevessytanya, Kálvária, Rozsnyóbánya, Rozsnyói vérosi téglagyár, Rozsnyói vasasfürdő, Rudnaipart, Vágóhíd, Villamostelep. A város területe 6852 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 6595. Rozsnyórudua. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Cigánytelep, Vasércbányatelep. A község területe 1303 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 834. Rudnok. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Rékamalom, Rudnoki fürdő, Szentanna. A község területe 3962 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 612. Runya. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Hurókapuszta, Madzagpuszta, Petykepuszta, Szelespuszta, Temetőaljapuszta. A kö/ség területe 2186 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 510. S Saea. Okleveles első említését 1426ban találjuk, mikor is Zsigmond király Semsey Frank Lászlónak adományozza, s a Semsey-család kezén is maradt napjainkig. Előző birtokosának a Chyrke- és Buzlay-családot jegyezték fel A község fölött hajdan vár — 64 —