A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

Lukanénye. Egyike a legrégebben települt községeknek. IV. Béla 1243ban birtokcsere révén a Dobák-nemzetségből származó Dobák, Tyba, Vaczik és Dona nemeseket ülteti a helység birtokába. A XIV. század közepén a Luka-család veszi át itt a földesuraságot és ezt egészen napjainkig megtartja, de újabban a Blaskovich- és Majthényi-családnak is jelentős birtoka van itt. A község külterületi lakott helyei: Csurgópuszta, Sülykpuszta, Szőcemajor. A község területe 2336 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 926. Lüle. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Kislüle, Öreghegy, Somogyfaszőllő. A község területe 1458 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 261. M Macháza. Az 1553. évi adóösszeíráskor királyi birtokként említik. Az újabb időktől azonban a Pálffy grófoknak volt itt nagyobb uradalma. Ezt a birtokot a csehek kisajátították s 23, a községbe telepített cseh-morva család között osztották fel. A község területe 426 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 229, valamennyi róm. kat. vallású. Macsola. A honfoglalás idején Töhötöm vezér törzse telepedett meg itt is. A tatár és török jórészt elpusztította. A kuruc idők letűnése után a Barkóczy grófok kezére került. Hozzátartozik: Cigánytelep, Hunyadtanya, Ilonatanya. A község területe 1920 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 732. Madar. A hoofoglalás óta lakott hely. Századokig királyi madarászok lakják s nevét is innen származtatják. Első okleveles említése 1252-ben történik, amikor is Marczel és Illyés nemessé emelt szolgagyőri várjobbágyokat iktatják birtokba. 1360-ban Madari Marczel királyi madarász kap itt birtokot Nagy Lajos királytól. 1485-ben Possessio Madarr alakban említtetik. 1612-ben 22 adófizetője volt. A török alatt megfogyatkozott. 1655ben Sibrik Dániel adománybirtoka. 1716-ban Gyulay Ferenc donációja. Az 1763-iki földrengést megszenvedte. Később tűzvész is pusztította. A világháborúban elesett fiainak emlékét a templom belsejében elhelyezett hősi emlékmű őrzi. A község területe 5334 kat. hold. Lakóinak száma 1944 s ebből róm. kath. 510, ref. 1403, izr. 11, egyéb 20. Magyarbél. Beel néven mint pozsonyi várbirtokot említi egy 1294-ből fennmaradt oklevél. Később a pozsonyi prépostság kapja. Mai nevén 1418 óta szerepel s ez időben a Bazini grófok bírják. Később a Muzsik-, Földes-, Literáti-, Szüllő-, Jordán-, Horváth- és Molnár-családnak volt itt nemesi birtoka. A XVIII. századtól a Csáky, Batthyány, Hadik, Reiczky és Traun grófoknak volt itt uradalma, majd az újabb időkben a Gyioko- és Xivkovich-családnak. Temploma ősrégi, de építésének ideje ismeretlen. Magyar lakossága az elcsehesítési törekvéseknek keményen ellenállott. A község területe 605 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1631. Magyardiószeg. Nevét a hajdan határában állott diófaerdőtől vette, melyet IV. Béla 1252. évi oklevele említ. Legősibb birtokosa a Dudwagy-, vagy más feljegyzés szerint Dudvágszegi-család volt s 1337-ben Orros Péterre szállott, de I. Károly Morochuk comesnek adományozta. Az idők folyamán a Dudvágszegi-család visszaszerzi itteni birtokát, de családnevüket 1470-ben már Dyoszegi-nek írják s ehhez hasonlóan Dyosic alakban jegyezték fel a község nevét a pápai tizedszedők. A XVI. század derekán az óbudai apácák, egy évszázad múltán pedig a pozsonyi apácák birtoka, majd II. József alatt a kincstár kezére került. Az államtól az Erdődy grófok, tőlük az Esterházyak, majd a Zichy grófok vették meg. A községben hatalmas cukorgyár és főzelékkonzervgyár van. A kuruc időkben csaták színhelye. 1709-ben az egész község leégett. Magyar lakossága a csehek húsz esztendős erőszakos uralma alatt sokat szenvedett. Hozzátartozik Gurcsymajor, Rétimajor, Szarvasmajor. A község területe 5994 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 3760. Magyarhegymeg. Mátyás király uralkodása alatt Nógrádmegyéhez tartozott, minthogy az ajnácskői várkörzet tartozéka volt. Ezidőtájt Hegymeg néven szerepelt az iratokban. Idők múltán a gróf Bethlen-család jutott a községi földek birtokába. Mostani katholikus temploma 1884-ben épült. A község területe 923 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 317. Magyarkelecsény. A községhez tartozó külterületi lakott hely: Ujkelecsény. A község területe 1319 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 401. Magyarmocsár. A községhez tartozó külterületi lakott hely: Cigánytelep. A község treülete 1703 kat hold, lélekszáma a visszacsatolákor 305. Magyarsas. Előbb Magyar-Jesztreb. Legkorábban 1419-ből találjuk nyomát s ez időben a Csekey és Imreghi nemzetség donációs birtoka. Később a Pálócziak is kapnak itt részt. 1478-ban birtokosa Czékei János, 1510-ben az Eödönffy és Gerendy, 1520-ban a Bánffy, Dobó és Czékey nemesek is nyernek itt királyi adományt. A XVI. századvégi adóösszeíráskor a Soós- és Bánczy-, majd az ezt követő időkben a Buttkay-, Bernáth-, Szeghy-, Rédey-, Kossuth- és Szepsy-családok birtokolják. 1663-ban pestis, 1813-ban kolera tizedelte lakóit, ösi kath. templomát a reformáció óta a reformátusok bírják. Hozzátartozik Tilalmas. A község területe 1866 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 719. Magyarsók. Első adatunk a községről 1505-ből származik, amikor is a semptei várbirtokok között sorolta fel az összeírás. Földjén később a Hunyadyak, majd a Károlyi- és Berchthold-családok gyakorolták a földesúri jogokat. Külterületi lakott helyei: Molnárházak, Túlavág. A község területe 3639 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 2057. Magyarszögyén. Ösi település, már a honfoglalás után lakott hely. Első okleveles említése 1156-ban történik, amikor Martyrius érsek ama 70 falu sorában említi, amely falvak tizedét az esztergomi székesegyházban általa alapított oltár fenntartására adományozza. Ez időben nevét Ungarice ville Sceuden alakban írják. A tatárjárás idején megsemmisült, de IV. Béla újra telepítette, jórészt németekkel. 1295ben a Hunt—Pázmán-nembeliek feldúlták az esztergomi érsekség itteni birtokát. 1297-ben a Gyulazombornemzetségbeli Erdő comesnek is volt itt uradalma. 1351-ben Széchy Miklós Szörényi bán a földesura. 1427-ben már vásárjoggal bírt. A XV. században teljes egészében az esztergomi érsekség birtokába kerül. Ez időben Magyar Szölgyén alakban fordul elő. Plébániája már 1291-ben fennállott és iskoláját 1730-ból említik. Plébánia temploma 1792—1799 között épült A Szent Mihályról elnevezett másik templomának szentélye Szent István idejéből származik, míg nagyobb előrésze a tornyokkal 1292-ből való, A - 50 -