A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

családnak van itt birtoka. A község területe 459 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 211. Kiskeszi. A község területe 327 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 458. Kiskoszmály. Történelmi szerepét mint a lévai uradalmak tartozéka kezdi meg és így földesurai szinte mindig azonosak a lévai vár uraival. A XVII. században a Paluska-család birtokába kerül a község, majd a gróf Migazzi-család a helység ura. A török hódoltság viszonylag megkímélte. A község külterületi lakott helyei: Korlátpuszta, Szele erdészlak, Visztrikópuszta. A község területe 1651 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 647. Kiskovácsvágása. A község területe 2402 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 305. Kiskövesd. A XIII. században Kuezd néven a kövesdi vár birtoka, majd 1358-ban a Szerdahelyi-családé. A XV. században a Soós és Csire, a XVI. században a csebi Pogány, Sándorffy, Sztirthey, Soós, Tatay, Bacskay, Bornemisza, Csapó, Cserney, a XVII. században a Péchy, Csapy, Bocskay, Soós, Vécsey, majd a XVIII— XIX. században a Sennyey, Klobusitzky grófok, a Vécsey és Fischer bárók, valamint a Szirmay- Reviczkyés Jászay-család a birtokosa. A XX. században már nem volt nagyobb birtokosa. A község területe 980 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 669. Kislég. IV. Béla király egyik oklevele 1239-ben Legu néven mint pozsonyi várbirtokot említi, de 1250-ben már Legh alakban fordul elé. 1311ben a Légi-család nevében merül fel. 1324-ben a Salamon-nemzetség bírja, majd az Olgyaiak kezére kerül. Először 1517-ben írják Kislégnek, mikor is II. Lajos király Kislégi Péternek és társának adományozza. Későbbi birtokos itt még a Szüllő-, majd a Gálffy-család is, melynek kezén a XIX. században jórészt felaprózódik. A Kisléghyek napjainkig megtartották itteni földjeik nagyrészét. A község területe 579 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 568, ebből lóm kat. 567, izr. 1. Kislúcs. A XIII. század elején Terra Luche, Zilasluche és Nagluche alakban fordul elő és a Dóczy-család ősi fészke. Később királyi birtok, majd idővel a Pálffy grófok szerzik meg s e családnak az összeomlásig volt itt uradalma. A községben máig is fennáll Mátyás király egy vadászkastélya. A község területe 1140 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 291, ebből róm. kat. 288, ref. 4, ev. 2. Kismácséd. 1326-ból elsőnek Mached alakban merül fel neve. A XV. század derekán Gyekenes Maczed néven is szerepel a hasonnevű nemesi család kezén, majd házasság révén a Pókatelekiek kapják. II. Lajos egy levele 1518-tól Kys Mahed-ként említi. Később birtoka van itt a Czuczy-, Erdőhegyi-, Szalay-, Kapróczy-, Zomor-, Szegedy-, Galgóczy- Tapolcsányi-, Schlossberg-családnak, a legújabb időkben pedig az Esterházy grófoknak, ösi templomának érdekes« sége a török félholddal ellátott kereszt. A község területe 1.387 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 833. Kismagyar. ösi neve Marchamagyar s így szerepel egy 1298-ból fennmaradt oklevélben. 1482-ben Felsewmagyar, 1678-ban Magyarka és Kismagyar alakban írják. II. Endre király 1298-ban Somorja városának ajándékoz itt birtokot. Későbbi birtokosok itt a Kismagyari, Borsai Vizközi, Hegyi, Bély, Szüllő, Balogh, Földes, Gomba családok, majd a XVI. századtól a Zichy, Esterházy, Baltazzi és Batthyány grófok a földesura. Női ágon a Pálffy grófok kezére kerül s ilyenként is szerepel az összeomlásig. A híres Pálffy-kastélyt állítólag az óbudai apácák hajdani klastromából építették át. A község területe 540 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 623, valamennyi róm. kat. vallású. Kismánya. A község a XIII. században Galgóc várához tartozott. 1788-b.\n épült a kath. templom. 1872-ben és 91 ben tűzvész pusztította el a községet. A község területe 693 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 808. Kismulyad. Keletkezési ideje ismeretlen, elsőnek a XVIII. századból említik. 1770-ben a Mocsáry- és Trajtler-, később a Jakabfalvy- és Sallay-csaiádnak volt itt birtoka. A község területe 577 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 129. Kisóvár. A község területe 1142 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 248. Kisölved. Első írásalakját 1293-ból ismerjük, amikor is Villa Veued alakban említik. A XVII. és XVIII. században az esztergomi érsekség birtokai között szerepel. A község területe 1182 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 414. Kispaka. Egy nádori oklevél 1250ben Paka néven említi, míg a pápai tizedszedők Payca alakban jegyik fel. Évszázadokon át Éberhárdhoz tartozott, de a tagosítás során 1787-ben a Balassa, majd a Pálffy grófok kezére került. A község területe 626 kat. hold Kisperlász. Elsőnek egy 1297-ben kelt oklevél említi, annak kapcsán, hogy egy Véri nevű királyi ember itt birtokot kap. Nem sokkal később már az egyházi birtokok sorában találjuk a községet. A község területe 791 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 200. Kispeszek. 1324-ben találkozunk először nevével. Ekkor Kis-Pezek alakban szerepel. A XVI. században Dersfi zselizi uradalmának tartozéka. A XVIII. században a gróf Berényicsalád a földesura, jelenleg a gróf Esterházyaknak van itt nagyobb birtokuk. A község területe 462 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 109. Kisráska. A község területe 1521 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 333. Kisrát. A községhez tartozó külterületi lakott hely: Zöldág. A község területe 2195 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 580. Kissalló. A községhez tartozó külterületi lakott hely: Bimbula. A község területe 1401 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 684. Kissáró. A község első történetileg igazolt földesura a sallói érseki uradalom, illetve az esztergomi érsek 1469-ben nagyendrédi Zobonya László birtokában találjuk, mint Mátyás király ajándékát. A község a mult s LÀzadban háromszor égett le. Területe 1229 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 494. Kisszelmene. A község területe 783 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 322. Kistárkány. A Kistárkányi-család törzsfészke már a XIII. században. A XV. század derekán a Perényi-, majd a Vattay-, Serédy-, Buttkay- és Boday-család szerzi meg. Későbbi birtokos itt a Joó, Paczoth, Bornemisza, Sennyey, Hradicsay, Kállay, Cserney, Reviczky, Bémer, Gyulácsi, Klobu- 44 -