A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

családnak van itt birtoka. A község területe 459 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 211. Kiskeszi. A község területe 327 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 458. Kiskoszmály. Történelmi szerepét mint a lévai uradalmak tartozéka kezdi meg és így földesurai szinte mindig azonosak a lévai vár uraival. A XVII. században a Paluska-család birtokába kerül a község, majd a gróf Migazzi-család a helység ura. A török hódoltság viszonylag megkímélte. A község külterületi lakott helyei: Kor­látpuszta, Szele erdészlak, Visztrikó­puszta. A község területe 1651 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 647. Kiskovácsvágása. A község területe 2402 kat. hold, lélekszáma a vissza­csatoláskor 305. Kiskövesd. A XIII. században Kuezd néven a kövesdi vár birtoka, majd 1358-ban a Szerdahelyi-családé. A XV. században a Soós és Csire, a XVI. században a csebi Pogány, Sán­dorffy, Sztirthey, Soós, Tatay, Bacs­kay, Bornemisza, Csapó, Cserney, a XVII. században a Péchy, Csapy, Bocs­kay, Soós, Vécsey, majd a XVIII— XIX. században a Sennyey, Klobu­sitzky grófok, a Vécsey és Fischer bá­rók, valamint a Szirmay- Reviczky­és Jászay-család a birtokosa. A XX. században már nem volt nagyobb bir­tokosa. A község területe 980 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 669. Kislég. IV. Béla király egyik okle­vele 1239-ben Legu néven mint po­zsonyi várbirtokot említi, de 1250-ben már Legh alakban fordul elé. 1311­ben a Légi-család nevében merül fel. 1324-ben a Salamon-nemzetség bírja, majd az Olgyaiak kezére kerül. Elő­ször 1517-ben írják Kislégnek, mikor is II. Lajos király Kislégi Péternek és társának adományozza. Későbbi birtokos itt még a Szüllő-, majd a Gálffy-család is, melynek kezén a XIX. században jórészt felaprózódik. A Kisléghyek napjainkig megtartották itteni földjeik nagyrészét. A község területe 579 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 568, ebből lóm kat. 567, izr. 1. Kislúcs. A XIII. század elején Terra Luche, Zilasluche és Nagluche alak­ban fordul elő és a Dóczy-család ősi fészke. Később királyi birtok, majd idővel a Pálffy grófok szerzik meg s e családnak az összeomlásig volt itt uradalma. A községben máig is fenn­áll Mátyás király egy vadászkastélya. A község területe 1140 kat. hold s la­kóinak száma a visszacsatoláskor 291, ebből róm. kat. 288, ref. 4, ev. 2. Kismácséd. 1326-ból elsőnek Ma­ched alakban merül fel neve. A XV. század derekán Gyekenes Maczed né­ven is szerepel a hasonnevű nemesi család kezén, majd házasság révén a Pókatelekiek kapják. II. Lajos egy levele 1518-tól Kys Mahed-ként em­líti. Később birtoka van itt a Czuczy-, Erdőhegyi-, Szalay-, Kapróczy-, Zo­mor-, Szegedy-, Galgóczy- Tapolcsá­nyi-, Schlossberg-családnak, a leg­újabb időkben pedig az Esterházy grófoknak, ösi templomának érdekes« sége a török félholddal ellátott ke­reszt. A község területe 1.387 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 833. Kismagyar. ösi neve Marchama­gyar s így szerepel egy 1298-ból fenn­maradt oklevélben. 1482-ben Felsew­magyar, 1678-ban Magyarka és Kis­magyar alakban írják. II. Endre ki­rály 1298-ban Somorja városának ajándékoz itt birtokot. Későbbi birto­kosok itt a Kismagyari, Borsai Viz­közi, Hegyi, Bély, Szüllő, Balogh, Föl­des, Gomba családok, majd a XVI. századtól a Zichy, Esterházy, Baltazzi és Batthyány grófok a földesura. Női ágon a Pálffy grófok kezére kerül s ilyenként is szerepel az összeomlásig. A híres Pálffy-kastélyt állítólag az óbudai apácák hajdani klastromából építették át. A község területe 540 kat. hold s lakóinak száma a visszacsato­láskor 623, valamennyi róm. kat. val­lású. Kismánya. A község a XIII. század­ban Galgóc várához tartozott. 1788-b.\n épült a kath. templom. 1872-ben és 91 ben tűzvész pusztította el a községet. A község területe 693 kat. hold, lé­lekszáma a visszacsatoláskor 808. Kismulyad. Keletkezési ideje isme­retlen, elsőnek a XVIII. századból em­lítik. 1770-ben a Mocsáry- és Trajtler-, később a Jakabfalvy- és Sallay-csa­iádnak volt itt birtoka. A község terü­lete 577 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 129. Kisóvár. A község területe 1142 kat. hold, lélekszáma a visszacsato­láskor 248. Kisölved. Első írásalakját 1293-ból ismerjük, amikor is Villa Veued alak­ban említik. A XVII. és XVIII. század­ban az esztergomi érsekség birtokai között szerepel. A község területe 1182 kat. hold, lélekszáma a visszacsato­láskor 414. Kispaka. Egy nádori oklevél 1250­ben Paka néven említi, míg a pápai tizedszedők Payca alakban jegyik fel. Évszázadokon át Éberhárdhoz tarto­zott, de a tagosítás során 1787-ben a Balassa, majd a Pálffy grófok kezére került. A község területe 626 kat. hold Kisperlász. Elsőnek egy 1297-ben kelt oklevél említi, annak kapcsán, hogy egy Véri nevű királyi ember itt birtokot kap. Nem sokkal később már az egyházi birtokok sorában ta­láljuk a községet. A község területe 791 kat. hold, lélekszáma a vissza­csatoláskor 200. Kispeszek. 1324-ben találkozunk először nevével. Ekkor Kis-Pezek alakban szerepel. A XVI. században Dersfi zselizi uradalmának tartozéka. A XVIII. században a gróf Berényi­család a földesura, jelenleg a gróf Es­terházyaknak van itt nagyobb birto­kuk. A község területe 462 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 109. Kisráska. A község területe 1521 kat. hold, lélekszáma a visszacsato­láskor 333. Kisrát. A községhez tartozó külte­rületi lakott hely: Zöldág. A község területe 2195 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 580. Kissalló. A községhez tartozó kül­területi lakott hely: Bimbula. A köz­ség területe 1401 kat. hold, lélek­száma a visszacsatoláskor 684. Kissáró. A község első történetileg igazolt földesura a sallói érseki ura­dalom, illetve az esztergomi érsek 1469-ben nagyendrédi Zobonya László birtokában találjuk, mint Mátyás ki­rály ajándékát. A község a mult s LÀ­zadban háromszor égett le. Területe 1229 kat. hold, lélekszáma a vissza­csatoláskor 494. Kisszelmene. A község területe 783 kat. hold, lélekszáma a visszacsa­toláskor 322. Kistárkány. A Kistárkányi-család törzsfészke már a XIII. században. A XV. század derekán a Perényi-, majd a Vattay-, Serédy-, Buttkay- és Bo­day-család szerzi meg. Későbbi birto­kos itt a Joó, Paczoth, Bornemisza, Sennyey, Hradicsay, Kállay, Cserney, Reviczky, Bémer, Gyulácsi, Klobu­- 44 -

Next

/
Thumbnails
Contents