A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

Gyiva. Már az Árpádházi királyok alatt benépesült, 1304-ben a Zovárdnemzetségbeli Zovárd a földesura. 1139-ben Pogány teleki István két fia, Tamás és Bálint, nemkülönben ezek rokonai: Tatai Pál, Gyivai Dömjén lia, Jakab és Belegi Domokos fia, Jakap kap rá donációt. A török alatt nyilván elpusztult, mert az egykorú adóösszeírásokban nem fordul elő, sőt még 1720-ban is csak pusztaként történik róla említés. 1753-ban Terstyánszky József volt a birtokosa. Hozzátartozik: Alsó- és Felsőmacskáspuszta. A község területe 777 kat hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 248. Györké. Az 1427-es évi adóösszeírásban szerepel elsőnek s ez időben 51 portája volt. Az 1672 évi Petróczyféle felkelés során ide menekült vissza I. Lipót hadai elől Petróczy híveivel. A jól megerősített községet az osztrák csak árulás révén vehette be s a hős védőket egytől-egyig felkoncolták. A község református temploma egykor katolikus templom volt, amely az Árpádok korában épült, de csak előrésze és körfala a fedett tornáccal maradt meg eredeti alakjában. Harangját három régebbi harangból 1638ban öntötték. A község területe 1729 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 880. Gyürki. Egy 1351-ben kelt határ járó levél említi elöször. Ekkor Gyiörk írásalakban szerepel neve. A Gyürkycsalád, melynek a község határában évszázadokig nagyobb birtoka volt, a helységtől vette nevét. A mull században gróf Teleki Lsázló és báró Majthényi László a község földesurai. A községhez tartozik Petőpuszta. A község területe 858 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 349, túlnyomóan róm. kath. H Haláhor. Hosszú évszázadokon át Macsola sorsában osztozott. A község területe 891 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 668. Hanva. Erről a községről már 1200-ból van adatunk. Ekkor Hunt Zsigmond volt a földesúr. 1323-ban Hanvay Miklóst és Hunt Ádámot, Jánost és Sándort találjuk a község birtokában. Szép kolostora, amely a Darvas-féle úrilak helyén állhatott, 1352ben nyer említést egy okiratban. 1427ben is a Hanvayak voltak földesurak a községben, amely ekkor már 30 jobbágytelket számlált. 1550-ben Ferdinánd a Soldos-, Hanvay-, Darvas-, Szkárosi-, Nagyszájú- és a SándorA Visszatért Felvidék Adattára. családoknak adott új adományleveleket. 1676-ban az egri pasa a szépségükről híres Hanvay-lányok közül akart magának háremhölgyeket választani, azért elrendelte, hogy a községbeli szép lányok jelenjenek meg előtte. Ez ellen a község kérelmére a vármegyei közgyűlés küldöttsége tett lépéseket az egri basánál és sikerült is a török várurat szándékától eltéríteni. Ettől kezdve azonban a hanvai asszonyok és lányok férfiruhát viseltek, hogy elkerüljék a törökök figyelmét. Végül is megyei rendelettel tiltották el a hanvai fehérnépet a férfiruha viselésétől. A Hanvay- és a Darvas-nemzetség továbbra is földesura maradt a községnek. A XX. század elején Hanvay Zoltán és özv. Darvas Pálné voltak a birtokosok, egyben tulajdonosai a családi kúriáknak. A községgel szomszédos Krizsán-puszta szomszédságában volt a tatárjárást megelőzően a község helye, mely területnek ma is Faluhelye a neve. Hegyfőpusztát 1550ben Ferdinánd adománylevele említi, mint a Szécsényi-család tulajdonát. 1427-ben Krizsánpuszta is a Hanvayaké volt, a vele szomszédos, azóta elpusztult Thukai községgel együtt. Az ev. ref. többségű lakosság 1848-ban épített egyházat. A község területe 3305 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 760. Harkáes. Egy 1427-ből származó oklevél a Sántha-családot nevezi birtokosnak. 1468-ban adománylevelet kap a községre a Hős- és a Sánkfalvicsalád. Ezután a jászói prépostság, a Draskóczy- és a báró Vay-család következtek a föld birtokában. Az 1750es években már vashámor működött a községben. 1784-ben épült a róm. kat. templom. A község területe 1234 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 372. Külterületi lakott helye: Saulpuszta. Harmac. A község ősrégi település, mely az árpádkori királyok alatt már virágzott. Ebből az időből származik a református templom, amelyet 1802ben restauráltak. IV. Béla adománylevelében, 1244-ben Haramuz néven szerepel. 1404-ben a velezdi Kövércsaládot találjuk itt birtokban, nemsokkal ezután, 1414-ben a szuhai Jákófy- és a Fedémesy-utódok, 1427-ben a Jeney-család, 1441-ben a Harnachés Harmath-család a birtokosok. 1446ban a Jánosy-családot, majd a Hanvayakat, 1474-ben a Vajdákat nevezik meg a feljegyzések, mint birtokosokat. 1480-ban a Bakos-család egyik tagja elzálogosítja birtokát a Jeneyeknek. A további évszázadok folyamán a Szécsicsalád, báró Vécsey-, Szent-Ivány-, Prónay-, Madarassy- és Bónis-családo— 33 — kat találjuk birtokban. Az 1900-as években özv. Prónay Pálnénak és Holló Arzénnak nevét találjuk a nagyobb földbirtokosok közt. A Hollóféle kúriát Madarassy József építtette a XVII. század elején. Harmac határában több elpusztult vár és község nyomait találjuk. Ezek közül a Pogányvár valószínűleg honfoglaláskori. Ozow községet egy 1295. évi oklevél, Darúságot egy 1347-beli feljegyzés említi. A község területe 2233 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 668. Hozzátartozik még Cigánytelep, Kispuszta, Melegvölgy, Mocsolyáspuszta, Prónaypuszta. Hárskút. Régi Andrássy-birtok, mely a krasznahorkai várkörzethez tartozott. Mária Terézia idejében a Melczer-család is szerepel itt, mint földbirtokos. 1721-ben épült a róm. kat. templom. A község területe 2214 hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 572. Hatkóc. Keletkezése és története is meretlen. A község területe 1319 kat. hold s lakóinak száma a visszacsato láskor 223. Hegy. Legrégibb nyomát 1239-ből leljük s ez időben Hegvi néven pozsonyi várbirtok. A pápai tizedszedők latinos alakjában Möns néven jegyezték fel. A XV. század vége felé Hegyi István a birtokosa, majd a Törökcsalád kezére kerül. Kath. temploma ősrégi, de építésének ideje, sajnos, ismeretlen. A község területe 74 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 283. Hegybeneéte. A község eredetéről semmi feljegyzés nem maradt fenn. történetét homály fedi. Kétségtelen, hogy már a XIII. században fennállott. A századfordulón hatalmas tűzvész szinte teljesen elhamvasztotta. A község területe 586 kat. hold, lakóinak száma a visszacsatoláskor 238, ebből róm. kath. 196, ref. 35, izr. 7. Hegyi. A község területe 1679 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 364. Hegysűr. A Súr községek egyike. Az Árpádok alatt mind a hat Súr pozsonyi várbirtok. Hegysúr neve elsőnek 1524-ben bukkan fel, mikor is ll. Lajos a gellei érsekségnek adományozta. I. Miksa német hadai két ízben is 3