A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

Felsőszemerédl kastély. történeti érték. A helységhez tartozó Királyfia-pusztáról XV. században kelt oklevelek is említést tesznek és mint a Királyfiai- és Veseni-családok birtokáról emlékeznek meg róla. Későbbi földesurai: a herceg Coburg-, Földváry-, Zmeškali-, Fülöpp- és a gróf Oberndorf-család. A község külterületi lakott helyei: Királyfiapuszta, Patakpuszta, Ujlakol, Vilmamajor. A község területe 1866 kat. hold s lélekszáma a visszacsatoláskor 669, túlnyomóan r. k. Felsőszőllős. Ez a község is az Árpádházi királyok birtokában volt az első időkben. Ujabb korban más helységekkel együtt Grassalkovich herceg, majd Motiseczky Pál, később pedig báró Wodianer Albert bírta a határt. A község területe: 1427 kat. hold. A lakosság lélekszáma: 672, ebből róm. kath. 667, izr. 5. A lakosság 98°/o-a szlovák, 2°/o-a magyar. Felsőtőkés. Csak annyit állapíthatunk meg történetéből, hogy a XIV. századig a Vid-nemzetségbeli Chyrkecsalád kezén volt. ösi római katolikus templomát Kassa városa mint kegyúr 1868-ban újjáépíttette. Plébániáját 1749-ben hozták át Alsótőkésröl. A község területe 3282 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 504. Felsőtúr. Már első Árpádházi királyaink idejében fenáll. Első okleveles említése 1156-ból származik, annak kapcsán, hogy Márton érsek a falu dézsmáját az esztergomi káptalan javadalmai közé utalta. A tatárjárás után a község erőteljes virágzásnak indul, amiről a pápai tizedszedőjegyzékek is tanúságot tesznek. A XV. században Nagy Thür alakban szerepel okleveleinkben és ezidőtájt a Vajda- és Jánoki-családok birtokában találjuk. Egy Joannes de Thür nevű királyi megbízott, aki a sági konvent megrohanása és kifosztása ügyében maga elé idéztette Lévai Cseh Pétert, a községtől vette nevét. A XVIII. és XIX. században a báró Scherpon- és Nedeczky-család a legjelentősebb birtokosai. A község külterületi lakott helyei: Bodoripuszta, Borókáspuszta, Gombospuszta, Hollóspuszta, Perjéspuszta, Szölczpuszta. A község területe 2255 kat. hold s lélekszáma a visszacsatoláskor 681, túlnyomóan róm. kat. Felsővály. Régebben Felsőválybikkszög néven szerepelt. A község összetett neve is utal eredetére. Vály község először a pápai tizedjegyzékben fordul elő Val alakban. 1426-ból származó oklevelek Valy-nak és Waal-nak írják. Bikszög nevét Bykzwgh alakban egy 1427. évi okirat tartalmazza. 1630-ban a Gotthard-család tulajdonában találjuk a községet Az ev. ref. templom 1619-ben leégett, de két év múlva újjáépült. Ebből az évszázadból több értékes kegyszert őriz az egyház. A XVIII. században a jászói prépost volt itt földbirtokos, majd pedig számos nemesi család osztozott a határ birtokában, így a Balajthy-, Óváry-, Herényi-, Nagy-Bodon-, Szívós-, Lökös-, Katona-, Beke-, Kálmánczy- és Mály-családok. A község területe 2617 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 400. Külterületi lakott helyei: Emberhegypuszta, Kisgergelyfalva, Szimállapuszta. Felsővámos. Azelőtt Vámosfalu. Elsőnek 1268-ból találjuk okleveles említését Wamus alakban. Évszázadokon át a Serédy- és Mérey-családé, majd a Pálffy grófok birtoka. A török 1683ban valamennyi lakóját rabságba hurcolta. Plébániája már a XIV. században fennállott, de ősi temploma régen elenyészett. Mostani kápolnája 1775ből való. Hozzátartozik Göbölmezőmezőpuszta, Holtvíz. A község területe 2012 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 790. Felsővárad. A község alapítása a XVI. század elejére tehető. Ekkor a Haraszty-család birtokában találjuk. Majd az Eszterházy-, Kazy-, Majthéyi-, Gyárfás- és a Litassy-család a birtokosai. A község területe 520 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 243. Felsőzellő. Első okleveles említését 1457-ben találjuk Nagy-Zellő alakban, bár kétségtelen, hogy sokkal korábbi település, hiszen ősi plébániája 1265ben már fenállott. A török hódoltság alatt Mohammed aga hűbérbirtoka. A török kiveretése után az esztergomi érsekség kezére kerül (1598) s ilyenként szerepel 1848-ig. A község területe 2318 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 833. Hozzátartozik: Lécsény-major, Rókalyuk. Fertősalmás. Keletkezését és történelmét jórészt homály fedi. Régebbi birtokosai közül már csak a Somody-, Tegze-, Tabák- és a Törő-család ivadékai bírnak itt földtulajdonnal. Tria non jóvoltából a községet a magyarcseh-román hármas határ fogta körül húsz éven át, nyitott útja csak Tiszaújlak volt s emiatt gazdaságilag visszafejlődött volt. Hozzátartozik: Tabáktanya. A község területe 2827 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 865. Forgolány. A kuruc háborúk idején jut először történelmi szerephez, amikor is egy labanc csapat vereséget szenvedett itt. A község területe 1397 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 791. Fornos. A Fornosi-nemzetség ősi fészke. Első irott nyomát 1392-ből találjuk. 1447-ben felerészben a Fornosi-, felerészben a Bégányi-család kezén jegyezték fel. 1565-ben a község valamennyi lakója a református hitre tért át. Magyarsága miatt sok üldöztetésnek volt kitéve a cseh megszállás alatt. Hozzátartozik Ligettanya, Romocsi-legelő, Sütőrész. A község területe 3693 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1019, ebből református 1001, gör. kat. 7, izr. 11. Fülek. Már az Árpádházi fejedelmek idején népesült. A középkorban híres-neves vára építésének ideje ismeretlen. EI^ő okleveles említését 1246-ban találjuk. Ez időben a székesfehérvári országgyűlésen a környéki nemesek bepanaszolták a vár urát, Falkost, hogy rablólovag módjára rá-rácsap a környékbeli községekre és az átvonuló kereskedőkre, azokat fosztogatja s még hamis dénárokat is veret. Az országgyűlés arra kötelezte Falkost, hogy bajvívásra áll- jon ki egy páncélos lovaggal, míg ő - 28 -