A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Bellyei László: Beregszász

A XVI. századtól kezdve, különösen azonban a XVII. században a magyar történelem igen sok jelentős fejezete játszódott le Bereg megyében és Beregszászon. A mohácsi vész utáni időkben a magyar önállóság kivívásáért Erdélyből elindult nemzeti felkelések mind Bereg megyén keresztül indultak el a török hódoltsági rész megkerülésével Ausztria ellen. A beregi magyarok a magyar szabadság és függetlenség fanatikus harcosai lettek és azok is maradtak mindvégig, még az 1867-es kiegyezés megkötése után is. Már a Dózsa-féle parasztlázadás évében az 1514. XXXIV. törvénycikk szerint az országgyűlés Bereg és Ugocsa megyékben szigorú vizsgálatot rendelt el annak megállapítására, igaz-e, hogy a nemesek a lázadó parasztoknak pártját fogták. Már Dózsa György idejében elkezdődött az a folyamat, mely később Bocskay, Bethlen és Rákóczi szabadságharcaiban a beregi nemeseket és parasztokat az igaz ügy zászlaja alá sorakoztatta. Bereg megye igen sok zaklatásnak volt kitéve azokban a harcokban, melyek a mohácsi vész utáni korszakban a magyar korona birtokáért Zápolya János és Ferdinánd osztrák császár között dúltak. Érdekes a mai napig romjaiban heverő, Beregszásztól 12 kilométer távolságra fekvő, kovászói vár lerombolásának története. Zápolya János a kovászói vár urának minden birtokát elkoboztatta, mert a némettel cimborált. Egy év múlva pedig a pozsonyi országgyűlés 1563. évi LVI. törvénycikkében fordult ellene és később azon a címen, hogy a kovászói vár a császár érdekeinek megvédésére nem szükséges, az ország főkapitányának rendeletére a várat lerombolták. Mikor II. Szolimán 1566-ban Miksa császár ellen indult, Zápolya János fejedelemnek a krimi tatár khán vezérlete alatt egy tekintélyes tatár sereget adott segédhad gyanánt. Mikor azonban II. Szolimán Szigetvár ostrománál meghalt, Zápolya János keleti irányban útnak engedte a tatár hadat attól való félelmében, hogy még ellene fordulnak. Ezek a tatárok azután végig pusztítottak néhány felsőmagyarországi vármegyét. Bereg megyében 49 községet pusztítottak el csaknem teljesen. Ezek között volt Beregszász is. A magyar szabadság erdélyi nagy hősei sokszor megfordultak Beregszászon. Most is megvan még az a ház, melyben egykor Bethlen, majd II. Rákóczi Ferenc lakott. A nép csak egyszerűen „grófudvarnak" hívja, mivel Rákóczi száműzetése után a Schönborn grófok kapták meg a Kerekheggyel együtt, melynek „Bocskor" nevű dűlőjéről az egyik kuruc nóta is megemlékezik, mint a Nagyfejedelem kedvelt tartózkodási helyéről. Bereg megyét az 1606-os bécsi békében Bocskay kapta meg, az 1622-es nikolsburgi békében Bethlen Gábor és az 1645-ös linzi békében I. Rákóczi György. Beregszász városát harmadízben a lengyelek rombolták le 1657 június 17-én. II. Rákóczi György ugyanis szerencsétlen kimenetelű szövetséget kötött Károly Gusztáv svéd királlyal Lengyelország felosztására és hatalmas haddal elindult Krakó irányába, ahol a svédekkel akart egyesülni. A svéd hadseregnek azonban váratlanul haza kellett vonulnia, mivel Svédországot közben a dánok támadták meg. II. Rákóczi György egyedül maradt seregével Lengyelországban, csak nagy nehezen tudott haza jutni Erdélybe. A lengyelek az ellenük irányuló svéd szövetségért bosszút akartak állni a magyarokon és ezért több gyalogezreddel betörtek Magyarországba, Sáros és Bereg megyén keresztül. Munkács várát 1657 június 15-én dúlták fel és Beregszászt két nappal később, június 17-én. A megrémült lakosság a templom udvarára menekült és a templomkerítés fedezete mögött próbált ellenállni. Azonban a lengyelek a templomot csakhamar megostromolták, a népet valósággal az oltár előtt halomra gyilkolták, az egész várost felgyújtották és lerombolták és a templom romjainak falára ezt a gúnyverset írták: „Sequitur superbos ultor a tergo Deus, Vicém pro vice reddit, amice, tibi!" Ez alkalommal rombolták le a lengyelek a régi Muzsalyt, vagy Kismuzsalyt is. A kismuzsalyi hatalmas templom elpusztíthatatlan kőfalai ma is ott meredeznek az ég felé Beregszász és a szomszédos Nagymuzsaly község között. Ez az ú. n. „muzsalyi templomrom", melyet a beregszászi állomást keleti irányban elhagyó vonat ablakából jól lehet látni. A török hódoltság idejében 1661-ben a törökök Beregszászt is meglátogatták, a várost megsarcolták és a környékét kipusztították. A Thököly-féle felkelésnek is igen sok fontos mozzanata játszódott le Bereg megyében. így Thököly 1680 június 11-én Beregszászon fogadta Apaffv Mihály követeit, akik őt - 375 -