A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ungvár

UNGVÁR Ungvár nemcsak a Felvidéknek, hanem Magyarországnak is egyik legősibb települése. Ezt igazolják a város határában végzett ásatások is, mely munkálatok alkalmával tömegesen kerültek felszínre olyan leletek, amelyek erre engednek következtetni. Már Anonymus krónikája is megerősíti a településre vonatkozó megállapításokat. A Névtelen Jegyző szerint ugyanis a honfoglalás előtt hatalmas vár állott itt, mely állítólag Labore szláv fejedelem erődszállása volt. Ung vára ebben az időben legvédettebb erődítése az északkeleti Felvidéknek s annyira erős, hogy a Vereckei-szoroson át beáramló honfoglaló magyarok is csak hetekig tartó ostrom után tudták bevenni a vár szakadékos, árkokkal szegélyezett magas falait. Ezt az ostromot még az új hazát kereső magyarok első vezére, Almos vezette, akinek ez volt utolsó haditette. A történelem megállapítása szerint az elaggott Álmos itt adta át helyét az utána következő Árpádnak. Arpád, miután a vár könyékét megtisztította a békétlen bolgár-szláv seregektől, fejedelmüket Laborcot felakasztatta s az újból megerősített várban tekintélyes számú védőrséget hagyott vissza, hogy ez mint hátvéd fedezze a Kárpátok által körülzárt medence meghódítására irányuló tevékenységét. Árpád kiváló hadvezéri képességével azonnal felismerte, hogy Ung vára, mely a síkság peremén és a Kárpátok déli oldalának elöhegyein emelkedett, természettől kijelölt fontos védelmi helye a bolgár-szláv törzsekkel benépesült tájnak. Ez a körülmény indította arra, hogy az ostrom következtében elpusztult várat új védmüvekkel erősítse meg, annál is inkább, mert a honfoglaló magyarság nyomán elindult nomád lovasnépek szakadatlan támadásaikkal aggasztóan ritkították a hazát kereső magyar törzsek sorait. Ettől az időtől kezdve Ung vára védőivel együtt rendületlenül teljesítette végvári hivatását. Ez a körülmény eredményezte benépesedését. fejlődését és gyarapodását. Szent István is méltányolta Ung várának fontos honvédelmi szerepét és harcászati jelentőségét, mikor a várat újabb védmüvekkel erősítette meg. Ung várát az első magyar király az északkeleti Felvidék királyi birtokainak székhelyévé tette meg. A vár azonban rendkívüli szerepére való tekintettel sem nyerte el a királyi városok kiváltságos helyzetét s bár több privilégiumban részesült, a város fejlődését akadályozó földesúri joghatóság alól nem tudta kivonni magát. így csakhamar éreznie kellett, hogy háttérbe szorul Munkács és Beregszász mögött, mely városok annak ellenére, hogy helyzetük hadászati szempontból és az ország védelme tekintetében nem volt olyan fontos, mint Ungváré, több kiváltságra tudtak szert tenni s így fejlődésük is egyenletesebb volt. Ungvár azonban nem állt meg a fejlődés útján. Gazdaságilag gyarapodott. Ez a fejlődési folyamat, mely a vár, valamint a város életében a megelégedettségnek és a termékeny munkának korszakát jelentette, a tatárok betörésének idejéig tartott. A keleti hordák Ungvárt földig lerombolták s a vár és város lakói, hogy életüket és csekély vagyonukat megmenthessék, a közeli erdőrengetegbe vették he — 369 — A Visszatért Felvidék Adattára. 24