A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Nyiresi Tichy Kálmán: Rozsnyó

még ma is a Fegyveiiiáz-, Bástya-, Vársánc-, Várkapu-, Harang- és Fazekas-utcák vonalában. A legépebben megmaradt falak a Mária-udvarban találhatók. Utolsó Árpádházi királyaink gyenge uralkodása alatt a hatalom az oligarcha családok kezébe került. A Felvidéken Csák Máté és Róbert Károly pártharcában Kassa városa Csák mellé állott és amikor a király 1311-ben a városi Amadénak adományozta, Kassa polgársága Amadét meggyilkolta. A király nem állott bosszút a város polgárságán, hanem a rozgonyi győzelem után a polgárokat szabadalmaikban megerősíti, mire a kassaiak ismételten hűséget fogadnak királyuknak. Kassa ekkor a Felvidék leggazdagabb városa és központja a Lengyelország felé irányuló közvetítő kereskedelemnek. Innét irányítja Nagy Lajos politikáját Lengyelország felé, így lesz Kassa Nagy Lajos Magyarországának egyik fontos gazdasági és politikai központja. Mikor a lengyelek Lajost királyukká választják, a lengyel rendek 1374-ben Kassán gyűléseznek, itt biztosítják maguknak „nagy privilégiumaikat" a királyi hatalommal szemben. Ugyanezen évben Nagy Lajos az országgyűlést is Kassára hívja össze. Kassa (ovábbra is dédelgetett városa marad a királynak. Pallosjogot, majd vásárállítási, szabad bíró-választási jogot adományoz a városnak s 1379-ben Kassa szabadkirályi város rangjára emelkedik. Nagy Lajos díszes címert is adományoz Kassa városának. Nagy Lajos alatt költöznek Kassára a domonkosok és építik fel Kassa egyik legrégibb gótikus egyházi emlékét a Nagyboldogasszonyról elnevezett templomot. 1550-ben Lippai János kassai főbíró fegyveres erővel elfoglalja a templomot és a protestánsoknak adja. II. Rudolf császár a templomot éléstárnak használja. 1700-ban lesz újra a rendé és restaurálása során a kor uralkodó divatja jutván kifejezésre, a gótikus alapépítményt barokk cirádákkal díszítik. Nagy Lajos korában építik fel a városi polgárság áldozataiból a nevezetes Szent Mihály kápolnát. A kápolna temetőben épült; sorsa egy a város sorsával. 1556-ban tűzvész pusztítja. 11 évvel később képrombolók összetörik oltárait és a XVIII. században egyformán szolgálja katolikus és protestáns híveit. Mai formájával, eredeti építészeti szerkezetével is híven őrzi a XIV. sz. kassai építőmesterek művészetének emlékét. Zsigmond király alatt Kassa kereskedelmi súlyát megtartja és tovább folyik az élénk kereskedelem Szilézia—

Danzig, Krakkó—Oroszország irányában. Innen irányul a magyar király figyelme ismét Lengyelország felé, itt találkozik Zsigmond Ulászló lengyel királlyal. A város polgársága a király engedélyével új falat épít a város körül „az ellenség elől való megvédés" céljából. Ebből a körfalból több kisebb részlet maradt meg. Ezidőből származik a Hóhér-bástya épülete, mely az akkori nyolc bástyának egyike volt. Giskra huszita seregét Erzsébet királyné hívja be a városba: így szeretné biztosítani fia számára a trónt. 1441-ben Kassa Giskrát kapja főkapitányának, Ulászló kétszer is hiába kíséreli meg a város felszabadítását és Kassa jó két évtizedig a huszita zsoldosok áldozata lesz. Templom-udvarokból és váraikból rohamokat intéznek a városi polgárság ellen, kíméletlenül pusztítják a város értékeit. Kassa huszitává lett polgárai később beolvadtak a protestantizmusba. A Giskra ellen alakult öt város szövetségében Kassát is ott találjuk. Ujabb fejlődésnek indul Kassa városa Mátyás uralkodásával. Mátyás országos kultúrális törekvései mellett Kassát is támogatja és többszöri ottartózkodása nagy hatással volt a város gazdasági, építési, szobrászati, festészeti és ötvösművészeti fejlődésére. Mátyás király ad új lendületet a már XIII. sz.-ban megkezdett Dóm építésének. Kassa városa rendkívül fejlett művészi ízlésről tesz tanúságot a templom megalkotásánál. A Dóm külső és belső formagazdagsága, a kőbe, fába és vasba öntött gót ihletettséggel kivitt bibliai képsorozata és más koncepciók csodás tökéletességgel olvadnak művészi harmóniába. Mátyás emlékére nevezték el a Székesegyház déli sarkában lévő oszlopát Mátyás-oszlopnak. Nevéhez fűződik a Mátyás-oratórium, a Mátyás-lámpa és Király-lépcső. Kassára menekül Mátyás feleségével a török által behurcolt mirigy-halál elöl. Kassa követei állandó érintkezést tartanak fenn a királlyal, közelében tartózkodnak és így Kassa elsőnek értesül az országos ügyekről. A király felszólítására a város hozzájárult a magyar korona kiváltási díjához, viszont a király is hozzájárult harminc arany forinttal a városháza építési költségeihez. XV. sz. elején épül fel a csúcsíves „Lőcsei-ház", az épület nevét onnét kapta, hogy 1561-ben a ház Lőcse város tulajdona és lőcsei kereskedők szállása volt. Kilenc évvel későbben Kassa városa megvette, és lett belőle a város legelőkelőbb szállója, ahol fejedelmek és követek szállnak meg. E házban született Szatmáry György, későbbi esztergomi érsek. Kassa városa tovább fejlődik Ulászló alatt is. Jelentősége, történelmi hivatása emelkedik, mikor az ország királyát megvédi öccsével, Albert lengyel királlyal szemben. Albert a város falait nehéz ágyúkkal lövette, de a város az ostromot visszavetette; ju— 364 —