A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Féja Tibor: Léva

Irta: FÉJA TIBOR Sok idő telt el, míg Léva Baratka község kis íiliájából a déli Garamvölgy középpontja lett. Baratka elpusztult, nevét csak egy dűlőnév őrzi. De Léva él és fejlődik. Lakosainak erős akarata minden bajon diadalmaskodott. Hiába voltak háborúk, természeti csapások. Hiába pusztult el úgyszólván minden, amit hajdan építettek. A Lévaiak nem csüggedtek. Kezdték elülről. Pedig rengeteg gátat emelt életakarásuknak maga a honi föld is. A lévai határban, ott, ahol a Selmecbányái hegyek végső nyúlványai síkságba mennek át, valaha nagy mocsarak terültek el. Ma e téren kenyeretadó, aranykalászos búza reng . . . Tavasszal zöldéi, nyáron sárgul rajta a „kenyér". Innen vannak a város zöld-sárga színei is. Honnan ered a város neve? — Némelyek szerint a szláv lava-bal szócskából, ez jelölte talán a város Garam-balparti fekvését. Mások IV. Béla jelzőjéből — a leventéből — származtatják a város nevét. IV. Béla építette ugyanis Léva várát. Legegyszerűbb a dr. Haiczl-féle származtatás, mely szerint a város neve a „Léva" család nevéből ered. Ennek őse a régi Baratka község egyházi hoszpitumában többeké és szabados volt. Ez a birtok Ó-Léván feküdt. A leglegendásabb s meglehetősen valószínűtlen elmélet az, mely a város címerében lévő oroszlánhoz (leo) fűződik. Eszerint az ősmagyarok (különösen a Barsban letelepülő Bors vezér törzse) szívesen foglalkoztak oroszlántenyésztéssel. Részint mivel kiskorukban asszonyaik játszótársa volt, részint mivel később az ellenség hadsorainak eresztve, ezeknek megbontására szolgált. Az oroszlántenyésztésre pedig nagyon alkalmasnak mutatkoztak a lévai mocsarak. Leo, Lev, Leva, majd a magyar hangsúly teljes kialakulása után: Léva a név útja. A tatárjárás után megkezdte IV. Béla az ország újjáépítését. A múlton okulva, rájött, hogy erős várakra van szüksége. Az óbarsi és felsőváradi földvárak elvesztették jelentőségüket. A bányavárosok felé vezető útnak erős védőmü kellett. Igen alkalmasnak bizonyult erre a mocsarak által körülvett magas lévai trachit-domb. Ide építette IV. Béla várát. A vár körül csakhamar virágzó község — UjLéva — létesült, amely egyesülve Baratka filiájával, Ó-Lévával megvetette a mai Léva alapját. Léva vára kezdetben királyi birtok volt. Később a hatalmas trertcséni várúr, Csák Máté kerítette hatalmába. Halála után ismét királyi birtok lett. Ez időben szomorú esemény játszódott le a várban. Az országgyűlés Zách Felicián merénylete után elrendelte az egész Zách-nemzetség harmadízigleni kiirtását. Zách idősebb leánya Kopai lévai várnagy felesége volt. Az országgyűlés határozata alapján őt is kivégezték. Férjét börtönbe zárták, ott is halt meg. Gyermekeiket a máltai lovagrend mentette meg. Zsigmond a várat 1395-ben Sárai Lászlónak adományozta, akinek fia Péter, felvette a Lévai nevet. A Lévai-család ezután 150 évig birtokolta a várat. A török harcok 1574-ben kezdődtek Léva körül. A várost ekkor felégették a törökök, de a vár évtizedekig ellenállt, ami nem is csoda, hisz oly várkapitányai voltak, mint Dobó István, az egri hős. Léva vára csak 1063-ban került török kézre. A vár fokán azonban csak fél évig lengett a török félhold. 1664-ben Souches tábornok csapatai visszafoglalták. A török azonban nem nyugodott bele Léva elvesztésébe, Ali esztergomi basa 30.000 emberével Léva ellen indult. A vár vitézül ellenállt és csakhamar megérkezett Souches és Heister vezetésével a felmentő sereg. Ezeknek soraiban harcolt többek közt Balassa Bálint is. Július 20-án zajlott le a híres lévai csata, amely a keresztény hadak fényes győzelmével Léva felszabadítását eredményezte. Elesett Ali basa, de Koháry is. Emlékét egy kis ligetben oszlop őrzi. Igen nagy szerepet játszott Léva vára II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában. Ekkor Ocskaynak kedvenc városa volt. Kétszer vette vissza a labanctól és itt tartotta esküvőjét Tisza Ilonával. A Visszatért Felvidék Adattára. — 337 00