A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Szombathy Viktor: Komárom

keserítette el, amikor tájékozatlan anyaországbeliek afelől érdeklődtek, szabad volt-e Komáromban ma-. gyárul beszélni, volt-e magyar iskola Komáromban. A tájékozatlanokat most világosítja fel Komárom egy szervezett, egészséges és nemzetmentő kisebbségi harc húsz esztendejéről, eredményeiről. Komáromnak nemcsak múltja tanulságos, hanem a jövendője is szép. A határmenti városból, — amelyet igyekezett elsenyveszteni a csehszlovák államvezetés, most központi megyeszékhely lesz, a Csallóköz fő helye, magyar dunai kikötő, földrajzi, forgalmi s gazdasági szempontból fontos város. Ha a vidéki városok szellemi decentralizációja valóban megkezdődik, akkor Komárom példaadó lehet, mert már tudja, mit

t jelent az, vidéki városban erőteljes szellemi életet élni t s irányítani. Ezeket az eredményeket semmiképenj: nem akarja feladni. Építeni s épülni akar Komárom az új közösségben, amelyből egykor kiszakították, olyan hittel, amilyen hittel állott a pannóniai limesen, magyar erődként az osztrák gránicon s a csehszlovákiai magyar vártán, igaz ügyért mindig fáradozóan, abban soha el nem lankadón. Európa legfontosabb folyója mossa az újra egyesült két Komárom partjait. Kisváros, a nagy Duna medencéjében, szerteágazó erővonalak tengelyében. Ha minden kisváros ilyen erős lesz hitében s kitartásában, ha nemzeti érzésében ennyire megingathatatlan s hagyománytiszteletét így egyesíteni tudja a mai idők kívánságaival, akkor méltán mutathat a kőszűz fügét az ellenfélnek, akár nyíltan közeledik ez ellen az István nádor által épített erődvonal mentén, akár orozva , . . — 328 — 20*