A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

D. Garzuly Mária: A Magyar Ház Mozgalom

egy évezreden veletek dolgoztunk azért, hogy a ma­gyar élet kifejlődjék . . . Ennek az ezeréves munká­nak részét most adjátok ki nekünk. Adjátok ki pénz­ben, értékeljétek fel lelkiismeretetek szerint, mert ne­künk pénz kell ahhoz, hogy tovább építsünk, hogy talpon maradjunk, hogy kultúrát fejlesszünk és ma­gyar életet élhessünk ... A magyar kultúrát nem le­het határok szerint kiformálni. Az egyetemes volt és egységes marad. Ezért a mi kultúrváraink erődítmé­nyei az egyetemes magyar kultúrának is, melynek nem lehet ebben a helyzetben szentebb feladata, mint a szlovákiai magyarság élniakarását előmozdítani, a mi magyar életünket erősíteni . . . A következő napokban a Nemzeti Hitelintézetnél a mozgalom céljaira beérkezett napi tételek száma 50, összege 1500—2000 P körül mozgott. Az irodából na­ponta 5—80—100 levél, illetve nyomtatvány fut ki. Maguk a nyomtatványok is nagy cégek ajándékai a jótékony célra: a Stádium-Pallas nyomda ingyen adja az iroda fennállása óta a nagymennyiségű levélpapírt és borítékot (Iktatószámunk augusztus 31-én 3827.) Ugyancsak ingyen készíti el a Centrum-nyomda a törvényhatóságokhoz és városokhoz széjjelküldendő körleveleket. A Pátria-nyomda 5000 újabb körlevelet, a Globus-nyomda 5000 emléklapot, a Hungária­nyomda 30.000 drb. levélzáró bélyeget ajándékoz. A postaköltségek fedezésére pedig a Kereskedelemügyi Minisztérium ezer pengős adományt tesz. Megérkeznek az első adományok. Befutnak az első nagyobb tételek: Keresztény Liga 1000 P.. Mérnöki Kamara 2000 P., Vámtisztek Se­gélyező Egyesülete 1000 P.. Folyamőrtisztek 1000 P. és így tovább. I)e megérkeznek a kisemberek adomá­nyai is, akiknek fillérei súlyosabbak a gazdagok ezre­seinél. Egy öreg paraszt-házaspár megírja, hogy eladta azt a tyúkot, amely vasárnapi ebédje lett volna s annak az árát küldi el a magyarok megsegítésére. Február 14-én pedig a következő levél érkezik: „Tisztelt Bizottság! Bár magam is szegény, állásnélküli tanítónő va­gyok, azonban Esterházy János gróf rádiófelhívása a „Szlovákiai Magyar Ház" érdekében annyira szíven talált, hogy a rokonaimtól bálozásra kapott összeget: 200 P-t megtakarítva, boldogan juttatom el a mai napon a Bizottság kezéhez. Nagyon átérezzük csalá­dunkkal együtt a „Szlovákiai Magyarság" sorsát. . . Amennyire örültünk az egymillió visszatért magyar testvérnek, annyira fájlaljuk Pozsonynak és Nyitrá­nak elszakítását. A bécsi döntés estéjén, mely nem hozott teljes elégtételt, átsírtuk az éjszakát és ugyan­az a tompa fájdalom nehezedett ránk, mint amikor Apánkat elvesztettük. De bízunk a Magyar Igazság feltámadásában, hisz a Gondviselés nem vette le ró­lunk a kezét és két egész Férfit adott nekünk: Jaross Andort, ki a visszacsatolt Felvidéken tartja össze a magyarságot és Esterházy Jánost, ki a határon túli magyaroknak vezércsillaga. Mi iparkodunk eszméiket megérteni és követni akarjuk őket. Szebb magyar Cs. I. oki. tanítónő". A magyar tanítók feltűnő nagy mértékben veszik ki részüket a nemzetmentő munkából. Szinte csopor­tosan jelentkeznek, mintha parancsot kaptak volna. A tanítósággal egyidőben jelentkeznek az iskolás gye­rekek is. Kedves, ákombákomos levelek érkeznek, melyeket nem lehet meghatottság nélkül végigolvasni. Az egyik egy pengőt küld a „kedves Esterházy bácsid­nak. Tíz fillérekből gyűjtötte össze, mert kerékpárt akart venni magának. De most elküldi az árván ma­radt magyar testvéreknek. A másik, születésnapjára kapott két pengőjét küldi el, a harmadik meg csak harminc fillért, amiért azonban megdolgozott. Az is­kolákban az osztályok összefognak, közös kasszába teszik a pénzt, azután a legszebbírású gyerek nagy. fehér árkus fölé hajolva lebetiizi szépen az izenetet. A Szegedi Baross Gábor gimnázium 11. osztálya megírja, hogy az iskolaév elején azt határozták, hogy aki az óra közötti szünetekben széthagyja holmiját, az büntetésül 10 fillért fizet az osztály pénztárba. Ezt az önkéntes bírságot akarták elküldeni. Azonban: ..a katonás rendel már megszoktuk, a befolyt önkéntes bírság összege csekély. Ezért hat napi önkéntes böjtöt vállaltunk s az így összegyűlt uzsonnapénzekkel ki­egészített összeget ajánlunk fel igaz testvéri szívvel a felvidéki kultúrházak céljaira. Kérjük, fogadják ezt tőlünk olyan szeretettel, mint amilyen szeretettel mi küldjük. Isten áldását kérve kedves felvidéki testvé­reink életére és további munkájára, küldjük testvéri üdvözletünket". A levelet aláírta Csala Andrástól Szögi Sándorig harminckilenc fiú. Megmozdul a magyar társadalom. Február elején megindulnak a különböző társa­dalmi rendezések. Előadásokat, teaestélyeket. tánc­mulatságokat, koncerteket tartanak Budapesten és a — 350 — 20*

Next

/
Thumbnails
Contents