A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Borsody István: A magyar-szlovák kérdés

csak szereplők vannak, magyarok és szlovákok, akik félreértésekben és a szakításig fokozott nézeteltérésben elmúlt korszak után ma is úgy állnak a Kárpátok határolta medencében, mint a hajdani békesség idején: természetes egymásrautaltságban, a közös évszázadok alakította emberi közelségben, a megbékülés el nem tüntethető várakozásában. A magyarországi szlovákok elégedetlenségét kezdettől fogva a csehek szították. A csehek befolyása nélkül talán a szlovákok konciliánsabbak lettek volna és ez kedvezően befolyásolhatta volna a magyar politika vezetőit is. Az 1867. évi kiegyezést követő korszakban sűrűn található magyar részről megértés a nemzetiségek jogai iránt — de elsöpört minden jóindulatú törekvést a szembenálló személyek hevessége és hajthatatlansága. A kompromisszum nem jött létre és erről mindkét fél bőven tehet. A magyarokat a nemzeti állam ambíciója fűtötte. A szlovákokat főleg a cseh hatás tette alkalmatlanná arra, hogy ügyes politikával és mérsékeltebb magatartással segítsék elő a nemzetiségi kérdés tisztázását. A cseh volt az egyre jobban elboruló magyar-szlovák viszony rossz lelke. A csehek önkényesen és hamis elméletekkel igyekeztek eltorzítani a szlovák-magyar történelmet, amikor a szlovákság szellemi fejlődését a cseh-szlovák tengely forgásába igyekeztek beilleszteni. A mult század negyvenes éveitől kezdve a csehek igen élénken érdeklődnek a magyarországi szlovákok iránt. Cseh írók és politikusok egyre sűrűbben látogatják Magyarország szlováklakta vidékeit és személyes kapcsolatokra tesznek szert. „Történelmi alapnak" főleg a husziták magyarországi szereplését használják fel. Dolguk könnyű, mert a huszita emlékek sok nyomot hagytak a szlovák protestánsok körében, a cseh nyelv a vallási és irodalmi élet révén két évszázad multán is megtartotta uralmát a szlovák nyelv fölött. A nemzeti ébredés korában ugyan a katolikus Bernolák Antal hadat üzen a cseh nyelvnek és a nyugati szlovák nyelvjárást emeli szlovák irodalmi nyelvvé, de a szlovák katolikusok csehellenessége nem szünteti meg a protestánsok folyton lappangó csehbarátságát. Ks a katolikusok szívesen kirobbanó csehellenessége éppolyan jellemző kísérője lesz a későbbi szlovák politikai fejlődésnek, mint a protestánsok könnyen ébredő csehbarátsága. Stúr Lajos megerősíti Bernolák vívmányát és a középszlovák nyelvjárás elismertetésével végleges irányt ad a szlo vák irodalmi nyelv fejlődésének. A cseh propaganda azonban nem hátrál és szívósan folytatja a szlovákok beszervezését a közös csehszlovák gondolat jegyében. Mióta Palackv megalkotta a cseh történelem nyugat-keleti tengelyét és Szvatopluk Nagymorva Birodalmának nyomain a szlovákok felé is kitárta a csehek érdeklődését, azóta egyre népszerűbbé vált cseh körökben az a tétel, hogy a németek közé ékelt nyugati cseh nemzetnek a keleti szlovák erőforrásokra támaszkodva kell megvívni harcát a germánsággal. A csehek ennek érdekében fölnagyítanak minden kapcsolatot, ami a szlováklakta Észak-Magyarország és Csehország között található, másfelől törölni igyekeznek minden hatást, ami a magyarság felől érte a szlovákokat. A csehek által felállított elmélet könnyen hat a népe sorsa fölött elégedetlenül elmélkedő egy-egy nyugtalan szlovák patriótára. Jiskrában felfedezik a cseh testvért, aki az elnyomott szlovákokban felébresztette a nemzeti érzést, felvirágoztatta a csehszlovák testvériséget és a vérig kínzott parasztot eltöltötte az örök élet hitével. Tömegesen alig hathattak ezek a nézetek, de nem múlhatott el nyom nélkül az sem, ha csak néhányan a szlovák vezetők közül elhitték, hogy Jiskra egy új kor hajnalhasadását jelenti a szlovák nemzet életében. A huszitákra vonatkozó szlovák vélemények mindenesetre megoszlottak akkor is és azóta is. Skultéty József szlovák történész az, aki leszögezte, hogy Jiskra gyakran változtatta nézeteit és politikai hatást a szlovákokra egyáltalán nem gyakorolt. A csehek mindenesetre igyekeztek megalapozni az irántuk való szimpátiát a szlovákok körében és amint a későbbi események mutatták: nem sikertelenül. Azon a tényen, hogy a szlovák irodalom csehnyelvű kezdetei — a nyelvi különbözőség ellenére — a legszorosabb rokonságban vannak a korabeli magyar irodalmi termékekkel: közös hang, egyforma téma csendül föl a két nyelven, a szlovák költő nem a csehek fehérhegyi csatavesztését siratja, hanem Mohács tragédiája felett kesereg ... A török elleni harcokról szólnak az első szlovák históriás énekek . . . Báthory Erzsébetről, Lajos királyról mesél. Murány és Eger váráról dalol a szlovák regős mintha a magyar Tinódi lantja visszhangzana a szlovák hegyek alján .. . Szilágyi és Hajmási története egyformán jelenik meg a magyar és szlovák költészetben, hiszen a költők hősei egyformán kerülnek ki a magyar és a szlovák nép soraiból. A közös sors csak közös szellemet idézhet elő. a különféle nyelv nem okoz zavart és félreértést, távol vagyunk még attól, hogy a nemzetek nyelvükben keressék létük értelmét és jövőjüket. A szlovákajkú Krman Dániel Rákóczi követe lehet, a szabadság eszméje egy zászló alá tudja gyűjteni a közös haza védelmét mélyen és szen291 19*