A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Borsody István: A magyar-szlovák kérdés

A magyar-szlovák kérdés Irta : BORSODY ISTVÁN A középeurópai nemzetiségi kérdések jelentékeny része közvetlenül érinti a magyarságot, mert a történelmi Magyarország területén a nemzetiségek egész sora talált otthonra. A magyarság és a vele együtt élő nemzetiségek viszonyát már csaknem egy évszázad óta az ország és nemzet legnagyobb problémájának érezzük, e viszonyok megoldatlanságát nemzeti életünk egyik legsúlyosabb tehertételének, e kérdések megoldását viszont nemzeti hivatásunk legnagyobb feladatának tudjuk, ami ha sikerül: nemcsak nemzeti létünket biztosíthatjuk a Kárpátmedence közepén. hanem betöltöttnek érezhetjük hivatásunkat is, hogy Európának ezen a pontján békét, nyugalmat és civilizációt teremtsünk az összes velünk együtt élő nemzetiségek számára. Ez a magyar hivatástudat él ugyan, de reális formát alig ölthetett. céljait és terveit megértés alig fogadta — s ebben talán mi is hibásak vagyunk, mert csak a vezetés előjogát tudtuk sokszor tapintatlan és mások érzékenységét könnyen sértő módon érvényesíteni, ahelyett, hogy megfelelő tapintattal és a kérdés nagyságához méltó tehetséggel és hozzáértéssel szabtuk volna meg a kivitel nehéz, de megvalósítható módozatait. Önön hibáinkat régen beláttuk, nincsen talán Európának még egy népe, amely annyi önkritikával és önostorozással fordult volna szembe saját fogyatékosságaival, mint a magyar. Nemzetiségi politikánk sok elhibázott lépését is tisztáztuk; jövőnk nagy kérdése, hogy a mult tapasztalatai mit értek és az eljövendő feladatok elvégzésére mennyire leszünk képesek. A kérdés másik oldala, hogy a velünk együttélésre hivatott partnerek milyen hajlandóságot mutatnak a kölcsönös viszonyok rendezésénél. Eltűnik-e a bizalmatlanság és gyanakvás mérgezett légköre a szlovák-magyar viszonyból, amely ma szinte áthidalhatatiannak látszó ellentétekkel nehezíti állami életünket? A hagyományos és történelmi szlovák-magyar testvériségre hiába hivatkozunk, mert aki csak a múltban látja az igazságot, az valószínűleg rest — és tehetetlen, hogy igazságot teremtsen a jelenben is. A mult ismerete tanulság és bizonyíték számunkra, hogy népeink az évszázadok során a korok igényeinek és szempontjainak megfelelően jóviszonyban éltek egymással. Bizonyíték főleg azon kísérlettel szemben, amely magyarellenes célzattal és a jelen ellentéteinek a múltba való erőszakos visszavetítésével utólag akarja megzavarni a magyarszlovák viszony békességes évszázadait. De a múltban megoldott helyzet szánalmas érvelésnek tűnhetik föl, ha ezzel akarnók a jelen helyzetet megoldani... — 288 — 20*